A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Gyulai vár (16. század)

Gyulai vár (16. század)

A Fehér-Körös árterületén emelt különleges téglavár legrégebbi részei feltehetően a 14. század végén épültek.

Történelem

Címkék

kastély, Gyulai vár, Gyula, téglavár, végvárrendszer, bástya, palánk, gótikus, gótika, középkor, Magyarország, Anjouk, udvarház, épület, Fehér-Körös, védelem, Luxemburgi Zsigmond, Maróti János, várszínház, felépítés, ártér

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Milyen helyiség NEM volt a belső várban?
  • Milyen stílusban épült a belső vár?
  • Melyik épületben szállásolták el a huszárvár katonáit?
  • Melyik NEM tartozott a belső várhoz?
  • Kik voltak a huszárok?
  • Igaz-e az állítás?\nA gyulai vár a magyar végvárrendszer fontos láncszeme volt.
  • Melyik országban található a gyulai vár?
  • Kinek az emlékét őrzi Gyula városának neve?
  • Melyik folyó (folyók) árterületén épült a gyulai vár?
  • Mi jellemezte a középkori gyulai vár természeti környezetét?
  • Kinek a tulajdonát képezte az uradalom a vár építésének kezdetekor?
  • Melyik király adományozta az uradalmat Maróti Jánosnak?
  • Mikor került a vár Habsburg I. Ferdinánd kezére?
  • Melyik NEM fontos alkotóeleme a gyulai vár szerkezetének?
  • Miből készült a palánk?
  • Hogyan nevezték a külső vár egyik részét?
  • Mi volt a belső vár alapanyaga?
  • Mit jelent a rondella kifejezés?
  • Melyik évben foglalták el a törökök a várat?
  • Melyik évben foglalták vissza a várat a keresztény seregek a törököktől?
  • Miért különleges a gyulai vár?

Jelenetek

Vár és szigete

Madártávlat

  • mezőgazdasági terület
  • település - A település neve valószínűleg egy főúr, az Árpád-kori Gyulamonostort ezen a helyen megalapító Gyula nevét őrzi.
  • árterület - A középkori vár a Körösök mocsaras, lápos árterületén helyezkedett el. A természeti környezet megkönnyítette az erősség védelmét.
  • vár - A középkori Közép-Európa téglavárai közül az egyetlen, mely ennyire épen fennmaradt. Gótikus stílusban épült.

Gyulai vár

  • huszárvár - A török kori erődítmények külső vára. Nevét a benne tartózkodó könnyűlovasságról kapta. A gyulai erősség esetében a külső vár egyik része.
  • külső vár - Az első védelmi vonal, a belső várat körülölelő palánkrendszer.
  • belső vár - Az erődítmény legjobban védhető, a külső vár által is biztosított része. Téglából épült, mert a környéken nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű kő az építkezéshez.

Huszárvár

  • vizesárok
  • palánk - A huszárvárakat általában erős palánk és árok övezte. A palánk fából és földből készült. Az ún. bélelt palánk számított a legerősebbnek.
  • bástya - A palánkból a külső terep felé kiugró védmű. A védőtüzérség lövegeinek elhelyezésére szolgált.
  • kaputorony
  • híd
  • kaszárnya - A huszárvárban állomásozó katonák elszállásolására szolgáló épület.
  • istálló
  • ágyútorony - Kör alakú, a huszárvár síkjából kiemelkedő önálló építmény. Fából és földből készült.
  • védmű - A palánkot vele párhuzamosan futó kerítéssel, árokkal és földbe szúrt karókkal erősítették meg.

Belső vár

  • kapu- és lakótorony - A belső vár egyik alapvető része.
  • felvonóhidas kapu
  • köpenyfal
  • bástya - A várfalból a külső terep felé kiugró védmű. A védőtüzérség lövegeinek elhelyezésére szolgált.
  • palota - A vár legreprezentatívabb része. Magán- és közcélú helyiségekből állt. Többek között lovagtermet és kápolnát is kialakítottak benne.
  • udvar kúttal
  • rondella - Kör alaprajzú bástya. Corvin János idejében épülhetett.

Várudvar

Animáció

Narráció

A gyulai vár és a mai település neve valószínűleg az Árpád-kori Gyulamonostort ezen a helyen alapító Gyula főúr emlékét őrzi.

A Körösök ágai által meghatározott mocsaras, lápos vidéken fekvő uradalmat 1403-ban Maróti János macsói bánnak adományozta Luxemburgi Zsigmond.
Maróti idejében kezdődött meg az erősség kiépítése. A vár 1552-ben Habsburg I. Ferdinánd kezére került, s a végvárrendszer egyik fontos láncszemévé vált. (Akkori állapotát mutatja be animációnk.)

A természeti környezet védelmi adottságait messzemenően kihasználó erősséget palánk veszi körül.
A földből és fából emelt védelmi vonal gyakorlatilag a külső vár szerepét tölti be.
Jól elkülöníthető részét képezi az ún. huszárvár, mely a könnyűlovasság otthonául szolgált.

A gótikus stílusban épült belső vár és az azt körülölelő köpenyfal téglából készült, mert a környéken nem állt rendelkezésre kő.
A köpenyfal egyik sarkán található a Corvin János idejében épített különleges rondella.

Többszöri sikertelen próbálkozás után a törökök 1566-ban, I. Szulejmán halálának évében elfoglalták a várat.
A vilajetközponttá váló erősséget csak 1695-ben tudták visszafoglalni a keresztény hadak.

A később is meglehetősen hányattatott sorsú vár feltárása és helyreállítása a 20. század második felében történt.
A napjainkban már népszerű turistalátványosságként és kulturális központként funkcionáló vár büszkén viseli a „Közép-Európa legépebben megmaradt síkvidéki téglavára” kitüntető címet.

Kapcsolódó extrák

Címerterem

A középkori várak egyik legfontosabb helyisége a jellegzetes berendezésű és díszítésű lovagterem volt.

Egri vár (16. század)

Az egri vár a 16. századra nyerte el klasszikus formáját, és vált az új végvárrendszer fontos láncszemévé.

Nándorfehérvár (15. század)

Nándorfehérvár vára a korabeli magyar végvárrendszer fontos láncszeme volt.

A varasdi vár (16. század)

A Horvátországban álló, nagyszerűen gondozott vár méltó őrzője a dicső évszázadok emlékeinek.

Ágyú működése (18. század)

Az újkori tűzfegyverek fontos darabja volt a szárazföldön és vízen is használható ágyú.

Diósgyőri lovagvár

Az I. Lajos által építtetett négytornyú lovagvár sokáig a mindenkori királyné tulajdonában volt, mint nászajándék.

Huszita szekérvár

A harci szekerek alkalmazását a cseh husziták mesteri szintre emelték a 15. században.

Középkori lakótorony

A lakótorony (donzson) a virágzó középkor jellegzetes épülettípusa volt, melyet a vártól függetlenül is építettek.

Középkori torony- és bástyatípusok

Az erődítmények szerkezete a haditechnikával párhuzamosan fejlődött.

Kuruc katona

A kuruc elnevezés a 17–18. század Habsburg-ellenes felkeléseinek (több társadalmi rétegből táplálkozó) résztvevőit jelöli.

Miri várkastély (17. század)

A fehéroroszországi Mir városában található várkastély gótikus-reneszánsz stílusban épült.

Nagyváradi vár (1775)

„Erdély kapujának” erőssége a korabeli várépítészet mintapéldájának tekinthető.

Szigligeti vár (17. század)

A Balaton-felvidéken fekvő kővár, a törökökkel szembeni végvárrendszer része volt. Építését a 13. században kezdték meg.

Török katonák (16. század)

Az oszmán hadseregben szolgáltak a zsoldos janicsárok és a hűbéres szpáhik is.

Török szultán (16. század)

Az Oszmán Birodalom élén az élet és halál urának számító szultánok álltak.

Tűzkerék

Bornemissza Gergely ördögi találmánya igen hatásosnak bizonyult az ostromló törökökkel szemben.

Bastille (Párizs, 18. század)

A párizsi erődbörtön az 1789-es forradalom eseményei miatt vált legendává.

Szabolcsi földvár

A honfoglaló magyar törzsek egyikének vezéri szálláshelye volt a hatalmas, háromszög alaprajzú erődítmény.

Kosárba helyezve!