A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Hadihajó (HMS Dreadnought, 1906)

Hadihajó (HMS Dreadnought, 1906)

A „Félelem nélküli” az Angol Királyi Haditengerészet büszkeségeként forradalmasította a csatahajó-építést.

Technika, háztartástan

Címkék

csatahajó, Dreadnought, vízi közlekedés, hajózás, haditengerészet, ágyútorony, sortűz, csata, ágyú, torpedóvető, fedélzet, tat, mentőcsónak, horgony, előárboc, hátsó árboc, kormánylapát, hajócsavar, hajósnemzet, flotta, közlekedés, technika

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

A Dreadnought csatahajó

A HMS Dreadnought

A „Félelem nélküli” (dread: félelem, nought: semmi) az Angol Királyi Haditengerészet büszkesége volt. A mindössze 1 év alatt (az angliai Portsmouth HM Dockyard üzemében) felépített hadihajó forradalmasította a csatahajó-építést, és egy önálló csatahajótípus (dreadnought) névadójává vált.
Az 1906-ban vízre bocsátott és szolgálatba állított Dreadnought kevés ütközetben vett részt az I. világháborúban. Szolgálata 1919-ben fejeződött be, s 1923-ban szét is bontották.

HMS Dreadnought

Felülnézet

A „Félelem nélküli” szerkezete

A karcsú, ellipszis alakú forma a gyorsaságot szolgálta, de a hajó emellett hatalmas tüzérségi erőt és erős páncélzatot is hordozott. Hossza 160, szélessége 25, merülése pedig 8 méter volt.
Erejét a 18 Babrock & Wilcox kazán által táplált gőzturbina szolgáltatta. A dugattyús gőzgépek kiváltásával csökkent a hajótest magassága, így kisebb célpontot nyújtott az ellenséges lövegeknek.
A hajótest felszínéből kiemelkedett középen a rádiózást segítő árboc, a két hatalmas kémény és az első felépítmény. Az ágyútornyokat úgy helyezték el, hogy minden irányba tüzelhessen a csatahajó. Természetesen az esetleges kudarcra is fel kellett készülni, ezért mentőcsónakokat helyeztek el a fedélzeten az általában 700 fő körüli legénység számára.

Fegyverzet

A Dreadnought fegyverzete

A brit haditengerészet gyöngyszeme ötvözte magában a kor legújabb haditechnikai vívmányait, így szinte minden tekintetben messze túlszárnyalta az addigi hadihajókat. (Ezt jól mutatja az is, hogy az előtte épített csatahajókat a pre-dreadnought – a Dreadnought előtti – kifejezéssel illették.)
A hajó legfontosabb újításainak egyike a rendkívül erős tüzérség volt. Az addig szokásos 4 nehézágyú helyett a Dreadnought 10 db nagy (305 mm-es) és 27 db kisebb (76 mm-es) ágyút hordozott, s mellettük még 5 db (450 mm-es) torpedóvetővel is rendelkezett. A nehézágyúkat 5 különálló toronyba építették be.
A hajótestet 100 és 280 mm közötti vastagságú övpáncél, a fedélzetet 75, az ágyútornyokat és a tornyot 280 mm vastag páncélzat védte.
Bár a Dreadnoughtot a britek a németek elrettentésére építették, a hajó csak egy újabb, minden addiginál nagyobb fegyverkezési versenyt indított el a tengereken is.

Fedélzete

A csatahajó fedélzetén

A Dreadnoughtot az első kémény előtt emelt felépítményből irányították. Ebben kapott helyet természetesen a kapitányi híd és a rádiós szoba is.
Az ágyúcsöveket forgatható alapzaton (torony) helyezték el, így azokat vízszintesen és függőlegesen is a tökéletes tüzelési pozícióba állíthatták.
A fegyverzet mellett a sebesség és a hatótávolság is a hadihajók fontos jellemzői közé tartozik. A Dreadnought maximális sebessége 39 km/h (21 csomó volt). Ez lényegesen felülmúlta a korábbi csatahajókét. 19 km/h (10 csomó) sebesség mellett 12 260, 34 km/h (18 csomó) sebesség mellett pedig 9090 km volt a hatótávolsága.

Sortűz

Felépítése

  • tat
  • mentőcsónak
  • híd
  • horgonyok
  • ágyútorony
  • 305 mm-es ágyú
  • első árboc
  • hátsó árboc
  • kémények
  • kormánylapát
  • hajócsavarok
  • rádióantenna

Animáció

Torpedóháló működése

  • torpedóháló

Narráció

A „Dreadnought („Félelem nélküli””) az Angol Királyi Haditengerészet büszkesége volt. A mindössze 1 év alatt (az angliai Portsmouth HM Dockyard üzemében) felépített hadihajó forradalmasította a csatahajó-építést, és egy önálló csatahajótípus ('dreadnought') névadójává vált.
A brit haditengerészet gyöngyszeme ötvözte magában a kor legújabb haditechnikai vívmányait, így szinte minden tekintetben messze túlszárnyalta az addigi hadihajókat. A karcsú, ellipszis alakú forma a gyorsaságot szolgálta, de a hajó emellett hatalmas tüzérségi erőt és erős páncélzatot is hordozott.

Hossza 160, szélessége 25, merülése pedig 8 méter volt.
Erejét a 18 Babrock & Wilcox kazán által táplált gőzturbina szolgáltatta. A dugattyús gőzgépek kiváltásával csökkent a hajótest magassága, így kisebb célpontot nyújtott az ellenséges lövegeknek. A Dreadnought maximális sebessége 39 km/h, azaz 21 csomó volt. Ez lényegesen felülmúlta a korábbi csatahajókét. 19 km/h (10 csomó) sebesség mellett 12 260, 34 km/h (18 csomó) sebesség mellett pedig 9090 km volt a hatótávolsága.

A hajótest felszínéből kiemelkedett középen a rádiózást segítő „árboc”, a két hatalmas kémény és az első felépítmény. A hajó legfontosabb újításainak egyike a rendkívül erős tüzérség volt.
Az ágyútornyokat úgy helyezték el, hogy minden irányba tüzelhessen a csatahajó. Természetesen az esetleges kudarcra is fel kellett készülni, ezért mentőcsónakokat helyeztek el a fedélzeten az általában 700 fő körüli legénység számára.
A Dreadnoughtot az első kémény előtt emelt felépítményből irányították. Ebben kapott helyet természetesen a kapitányi híd és a rádiós szoba is.

Az 1906-ban vízre bocsátott és szolgálatba állított hadihajó kevés ütközetben vett részt az I. világháborúban. Bár a Dreadnought-ot a britek a németek elrettentésére építették, a hajó csak egy újabb, minden addiginál nagyobb fegyverkezési versenyt indított el a tengereken is. Szolgálata 1919-ben fejeződött be, s 1923-ban már szét is bontották.

Kapcsolódó extrák

Auróra cirkáló (1900)

Az orosz páncélos cirkáló nevét az 1917-es forradalom írta be a történelemkönyvekbe.

Brit katona (I. világháború)

A brit katonák az antant katonai tömbben küzdöttek az első nagy világégés során.

Fegyverek (I. világháború)

Az I. világháború - az új fegyverek megjelenésével - a haditechnika terén is jelentős változásokat hozott .

Harckocsik (I. világháború)

Az 1910-es évek közepén kifejlesztett tankok gyorsan a szárazföldi hadműveletek kulcseszközeivé váltak.

Olajszállító hajó

A 19. század vége óta jelen lévő olajszállító hajók napjainkban a legnagyobb méretű hajók közé tartoznak.

SM U–35 tengeralattjáró (Németország, 1912)

A búvárhajók már az I. világháború idején is fontos szerepet vívtak ki maguknak a tengeri hadviselésben.

A Kisfaludy gőzhajó (1846)

Az első balatoni lapátkerekes gőzhajó próbaútja 1846-ban volt.

Clermont gőzhajó (1807)

Robert Fulton amerikai mérnök megalkotta az első működőképes, gőzgéppel hajtott lapátkerekes gőzhajót.

Tarawa LHA–1 (1976)

Az 1940-es évektől kezdve az egyre hatalmasabb méretű repülőgép-hordozók váltak az óceánok uraivá.

Titanic (1912)

Az RMS Titanic a 20. század elején a világ legnagyobb utasszállító hajója volt.

USS Missouri (USA, 1944)

A II. világháború idején hadrendbe állított Iowa-osztályú amerikai csatahajó még az Öbölháborúban is szolgált.

Angol hadihajó (18. század)

Az angolok élen jártak a vitorlás hadihajók építésében a 17-19. században.

Francia katona (I. világháború)

A francia katonák az antant katonai tömbben harcoltak az első nagy világégés során.

Konténerszállító hajó

A II. világháború után elterjedő konténerhajók kereskedelmi útvonalai napjainkban behálózzák az egész Földet.

Légpárnás hajó, mark III SR N4

A légpárnás hajó vízfelszín fölé emelkedve nagy sebesség elérésére képes.

Német katona (I. világháború)

Az első nagy világégés német katonái igen jól képzettek voltak és korszerű fegyverekkel rendelkeztek.

Quinquereme (Kr. e. 3. század)

A több evezősorral rendelkező vitorlás a hellenizmus időszakának jellegzetes hadihajója volt.

RMS Queen Mary 2 (2003)

A Queen Mary 2 építésekor a világ legnagyobb utasszállító hajója volt.

USS Ohio (USA, 1979)

A nukleáris meghajtást először az USA haditengerészete alkalmazta tengeralattjárók építésénél a 20. század közepén.

Kosárba helyezve!