A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Hagia Szophia (Isztambul)

Hagia Szophia (Isztambul)

Az először a Bizánci, később pedig az Oszmán Birodalom vallási központjaként működő „Szent Bölcsesség” temploma egyike a világ legismertebb múzeumainak.

Vizuális művészetek

Címkék

Hagia Sophia, bazilika, dzsámi, minaret, egyház, múzeum, oszmán, bizánci, török, Törökország, Konstantinápoly, Isztambul, Boszporusz, Anatólia, ortodox, muszlim, keresztény, isten, középkor, épület, zarándokhely, márvány, krisztus, apostol, építészet, császár, szeráf, vallás, vallási építmény, Bizánci Birodalom, Oszmán Birodalom, karzat, kupola, kalligráfia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Hagia Szophia

  • támasztékok
  • egykori medresze - A muszlim világra jellemző, vallástudománnyal kapcsolatos tanulmányokkal foglalkozó iskola romjai.
  • keresztelőkápolna - Korábban keresztelőkápolnaként használták, jelenleg I. Musztafa és Ibrahim oszmán szultánok sírhelye.
  • kutak - Jótékonysági célból ingyen biztosít ivóvizet az arra járóknak.
  • szökőkút - 1740-ben építtette I. Mahmud oszmán szultán. Itt végezték a rituális mosakodást a muszlim hívők az ima előtt.
  • iskola épület
  • iroda - 1853-ban építtette I. Abdul-Medzsid oszmán szultán. Eredetileg az ima időpontjait jelezte, napjainkban irodaként használják.
  • kút - Jótékonysági célból ingyen biztosít ivóvizet az arra járóknak.
  • türbék - Török sírboltok, melyeket neves személyeknek állítottak.
  • minaret - Mecsetek és dzsámik oldalán emelt, felfelé keskenyedő, karcsú, belül csigalépcsős torony. Körerkélyéről hívta a müezzin imára a híveket naponta öt alkalommal.
  • kupola - A hatalmas főkupola körülbelül 31 méter átmérőjű és 55,6 méter magas.
  • II. Szelim türbéje - A 16. századi türbe Mimar Szinán, a híres oszmán építész munkája. II. Szelim, aki Nagy Szulejmán szultán gyermeke és utóda volt, még életében megbízta az építészt sírhelyének felépítésével.
  • III. Mehmed türbéje - III. Mehmed oszmán szultán 1595 és 1603 között uralkodott. Az 1603-ban emelt épületben 26 szarkofág található.
  • III. Murád türbéje - III. Murád 1574-től haláláig, 1595-ig volt oszmán szultán. A hatszög alakú, dupla kupolás épületben 54 szarkofág kapott helyet.
  • szultánfik türbéje - III. Murád eredetileg édesanyjának építtette Mimár Szinánnal, ám végül az 1580-as évek elején pestisjárványban meghalt 4 fiának és egy lányának nyughelye lett.
  • kincstár - A Bizánci Birodalom idején kincstárként használták, az oszmán korszakban a szegénykonyha raktáraként működött.
  • szegénykonyha kapuja - A barokk stílusú kapun egy 1155-ből származó felirat is található.
  • szegénykonyha - I. Mahmud oszmán szultán építtette 1743-ban, hogy ételt osszanak innen a szegényeknek és a rászorulóknak.

Metszet

Animáció

Templombelső

  • a szultán imahelye
  • mihráb - A mecsetekben és dzsámikban található, Mekka irányát jelző imafülke. A két oldalán látható hatalmas bronz gyertyatartókat Buda 1526-os megszállása során Ibrahim nagyvezír hozatta ide a Mátyás templomból.
  • minbar - Lépcsős emelvény, ahonnan az imám levezeti a vallási ceremóniát.
  • a müezzin emelvénye
  • Omphalion - A „világ köldöke”, ezt tartották a világ középpontjának a Bizánci Birodalomban. Különleges kövekből kirakott padlórész, egykoron itt koronázták a bizánci császárokat.
  • császári kapu - A kizárólag a császár és kísérete által használt kapu a 6. században készült, 7 méter magas, így a Hagia Szophia legnagyobb kapuja.
  • víztartó váza - A főbejárat két oldalán elhelyezett márványból készült vázák egyike. III. Murád uralkodása alatt szállították őket ide Pergamonból. Ünnepekkor sörbetet (édes, gyümölcsös frissítő ital), egyéb napokon vizet ihattak belőle a hívők.
  • főkupola
  • kalligrafikus tábla - A 7,5 méter átmérőjű, kerek, fából készült nyolc darab pajzson Allah, Mohamed és az első prófétákat dicsőítő feliratok olvashatók.

Templombelső:

A számtalan ablakon át beszűrődő természetes fény és a mécsesek ragyogása misztikus hangulatot kölcsönöz a gazdagon díszített templombelsőnek.

Különlegességei közé tartoznak az Omphalion, az ún. „izzadó oszlop”, a hatalmas kalligrafikus táblák és a csodás mozaikok is.

Természetesen az iszlám hit szertartásaihoz kapcsolódó helyek (minbar, mihráb, a müezzin emelvénye) is megtalálhatók a templom belsejében, kiegészülve a szultán számára kialakított imahellyel.

Főkupola

Főkupola:

A templom kupolája lenyűgöző méretekkel rendelkezik: körülbelül 31 méter átmérőjű és 55,6 méter magas. A hatalmas tömeget a kupolatér sarkaiban álló négy monumentális pillér tartja, a támasztékot pedig félkupolák képezik.

Karzat

Deészisz-mozaik

  • Deészisz-mozaik - Jézust, Máriát és Keresztelő Szent Jánost ábrázoló, 13. században, nagyon apró darabokból készült mozaik.
  • márványkapu

Deészisz-mozaik:

A bizánci mozaikművészet egyik remeke. Valószínűleg a 13. században keletkezett.
Sajnos csak töredékében maradt fenn. Máriát, Jézust és Keresztelő Szent Jánost ábrázolja, rendkívüli pontossággal (Mária arcának pírját és János arcának ráncait is megjelenítették az alkotók az apró darabok segítségével).

Séta

  • a szultán imahelye
  • mihráb - A mecsetekben és dzsámikban található, Mekka irányát jelző imafülke. A két oldalán látható hatalmas bronz gyertyatartókat Buda 1526-os megszállása során Ibrahim nagyvezír hozatta ide a Mátyás templomból.
  • minbar - Lépcsős emelvény, ahonnan az imám levezeti a vallási ceremóniát.
  • a müezzin emelvénye
  • Omphalion - A „világ köldöke”, ezt tartották a világ középpontjának a Bizánci Birodalomban. Különleges kövekből kirakott padlórész, egykoron itt koronázták a bizánci császárokat.
  • császári kapu - A kizárólag a császár és kísérete által használt kapu a 6. században készült, 7 méter magas, így a Hagia Szophia legnagyobb kapuja.
  • víztartó váza - A főbejárat két oldalán elhelyezett márványból készült vázák egyike. III. Murád uralkodása alatt szállították őket ide Pergamonból. Ünnepekkor sörbetet (édes, gyümölcsös frissítő ital), egyéb napokon vizet ihattak belőle a hívők.
  • főkupola
  • kalligrafikus tábla - A 7,5 méter átmérőjű, kerek, fából készült nyolc darab pajzson Allah, Mohamed és az első prófétákat dicsőítő feliratok olvashatók.
  • könyvtár - I. Mahmud oszmán szultán 1739-ben építtette.
  • izzadó oszlop - Az oszlop az alatta levő víztározóból folyamatosan nedvességet szív fel, a kicsapódó nedvességről származik az elnevezése. Kívánság oszlopnak is nevezik, ugyanis a babona szerint mindazoknak, akik megérintik teljesül egy kívánsága.
  • Deészisz-mozaik - Jézust, Máriát és Keresztelő Szent Jánost ábrázoló, 13. században, nagyon apró darabokból készült mozaik.
  • márványkapu

Narráció

A „Szent Bölcsesség” temploma Isztambulban, Törökországban található.
A másfél évezrednél is idősebb templom története bővelkedik fordulatokban. Az eredeti épületet a várost alapító Nagy Konstantin fia építtette a Kr. u. 4. században.

A többször újjáépített „Nagy Templom” a 6. században nyerte el „végső formáját”. A 13. század elején a hódító keresztesek római katolikus templommá alakították át. 1453-ban a törökök elfoglalták Konstantinápolyt és II. („Hódító”) Mehmed dzsáminak nyilvánította az épületet.
A 16. század második felében jelent meg a templom körül ma is látható 4 minaret. Az 1934-es törökországi reformokig az Hagia Szophia az iszlám vallás egyik központi mecsetjeként működött, akkor viszont múzeumot alakítottak ki belőle.


A bizánci építésű ortodox bazilika olyan tudományos pontosságú művészi remekmű, melyet az összes építészeti elem tökéletes szintéziseként szoktak emlegetni. Az épület egyik fő különlegessége többszörös kupolamegoldása. Az építészeti újdonságot a 31 méter átmérőjű és 56 méter magas főkupola méretei és a megtámasztását biztosító rendszer jelentik. A főkupola alatt körben 40 boltíves ablakot alakítottak ki, a kupola súlytalanságának érzetét keltve.

Az ablaksor funkciója kettős: egyrészt jelentős statikai szerepe van, másrészt elárasztja fénnyel a belső teret. A keleti és a nyugati boltívek félkupolákban folytatódnak, melyek kisebb, félkupolás, nyitott termeken nyugszanak.
Ezek segítségével a hatalmas belső teret tovább tágítja az épület. A kupolateret két mellékhajószerű körüljáró szegélyezi, földszintjükön árkádos oszlopsorral, emeletükön oszlopos nyílású karzattal.

A belső és a külső tér kontrasztja tudatos tervezés eredménye: a kívülről dísztelen, tömegében nyomasztó hatású épület belseje légiesen könnyű, gazdagon díszített volt.

A késő ókori építészet utolsó, a középkori bizánci építészet első jelentős alkotását (Isztambul történelmi negyedének más építményeivel együtt) 1985-ben – kulturális helyszínként – az UNESCO Világörökség részévé nyilvánították.

Kapcsolódó extrák

Bizánci császár (6. század)

„Róma örökösének”, a Bizánci Birodalomnak az élén a császár állt.

Constantinus katonája (4. század)

A 4. század első harmadában uralkodó római császár idejében kezdődött a keleti birodalomrész felvirágzása.

Alekszandr Nyevszkij-székesegyház (Szófia, 20. század)

A neobizánci stílusban épült ortodox székesegyház a bolgár főváros egyik jelképe.

Cella Septichora (Pécs, 4. század)

A pécsi ókeresztény sírkamrák épületegyüttese különleges régészeti lelőhelynek számít.

Cella trichora (Pécs)

A pécsi ókeresztény sírkamrák épületegyüttese különleges régészeti lelőhelynek számít.

Jameh mecset (Iszfahán, 15. század)

A mecsetet építészeti megoldásai és díszítése az iszlám művészet remekművei közé emeli.

Madarai lovas

A Bulgáriában található különleges szikladombormű valószínűleg a 7. és 8. század fordulóján keletkezhetett.

Nagy Mecset (Dzsenné, 1907)

A különleges építészeti stílusban emelt mecset a világ legnagyobb vályogépületének számít.

Pantheon (Róma, 2. század)

Az „összes isten temploma” teljes pompájában Hadrianus császár uralkodása alatt épült fel.

Szent János-templom (Ohrid, 13. század)

A festői környezetben álló ortodox templom Szent János apostolról kapta a nevét.

Tadzs Mahal (Agra, 17. század)

Az Indiában található mauzóleum központi eleme egy fehér márvány síremlék, melyet Sáh Dzsahán építtetett szeretett felesége emlékére.

Vaszilij Blazsennij-székesegyház (Moszkva, 16. század)

A moszkvai, Boldog Vazulnak szentelt székesegyházat Rettegett Iván orosz cár építtette.

Dzsámi és minaret (17. század)

A török kor jellegzetes magyarországi építményei közé tartozik a pécsi dzsámi és az egri minaret is.

Gótikus katedrális (Clermont-Ferrand, 15. század)

A Mária mennybemeneteléről elnevezett épület rózsaablakával és támpilléreivel a francia gótika egyik gyöngyszeme.

Nagy Károly palotája (Aachen, 9. század)

Nagy Károly palotája a birodalom központja, és a kultúra fellegvára is volt.

Panthéon (Párizs, 18. század)

Az 1790-re elkészült legnagyobb és legfontosabb francia klasszicista épület a haza nagyjainak végső nyughelyévé vált.

Salamon temploma (Jeruzsálem, Kr. e. 10. század)

A Salamon király által építtetett templom a zsidó építészet egyik legfontosabb szimbólumává vált.

Világvallások napjainkban

A legnagyobb (világ)vallások földrajzi elhelyezkedése történelmi okokra vezethető vissza.

Kosárba helyezve!