A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Hammurapi törvényoszlopa

Hammurapi törvényoszlopa

Hammurapi uralkodásának legtöbbet emlegetett emléke a 282 pontból álló ítéletgyűjtemény.

Vizuális művészetek

Címkék

Hammurapi, törvényoszlop, sztélé, Mezopotámia, Babilon, akkád, ékírás, Óbabiloni Birodalom, törvény, jog, régészet, ítélet, király, vallás, birodalom, uralkodó, ókori Kelet, állam, Szúza, Louvre, ókor, szövegemlék, bazalt, dombormű, isten, történelem, társadalom, írás

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Melyik város királya volt Hammurapi?
  • Milyen kőből készült Hammurapi törvényoszlopa?
  • Mikor uralkodott Hammurapi?
  • Melyik írástípusba tartozik a törvényoszlopon látható írás?
  • Milyen nyelven íródott a törvényoszlop szövege?
  • Mi volt az akkád nyelvű ékírás írásiránya?
  • Melyik városban látható jelenleg Hammurapi törvényoszlopa?
  • Melyik múzeumban látható jelenleg Hammurapi törvényoszlopa?
  • Hány ítélet szerepel Hammurapi törvényoszlopán?
  • Melyik alak Hammurapi a sztéle domborművén?
  • Melyik alak Hammurapi a sztéle domborművén?
  • Ki mellett látható Hammurapi a sztéle domborművén?
  • Milyen isten volt Samas?
  • Milyen magas a Louvre-ban álló törvényoszlop?
  • Igaz-e az állítás?\nHammurapi törvénygyűjteményének valószínűleg számos másolata létezett égetett agyagtáblákon.
  • Melyikük uralkodott Hammurapinál korábban?
  • Melyik elv érvényesült Hammurapi ítéletgyűjteményében?
  • Melyik évben találták a Louvre-ban álló törvényoszlopot?
  • Melyik ókori város régészeti feltárása közben találták a törvényoszlopot?
  • Igaz-e az állítás?\nHammurapi ítéletei nem függtek a bűnös társadalmi helyzetétől.
  • Mikor keletkezett Hammurapi ítéletgyűjteménye?
  • Mit csinál a Samas előtt álló Hammurapi?
  • Milyen tárgy látható az isten kezében?
  • Mit szimbolizál a Samas kezében levő pálca?
  • Min ül Samas isten?
  • Melyik fogalom NEM jelenik meg Hammurapi ítéleteiben?
  • Igaz-e az állítás?\nHammurapi ítéletei jelentik a világtörténelem legrégebbi törvénygyűjteményét.
  • Melyik fogalom NEM jelenik meg Hammurapi ítéleteiben?
  • Milyen írástípus volt a sumer ékírás elődje?
  • Mely nyelvcsaládba tartozik az akkád nyelv?

Jelenetek

Törvényoszlop

  • sztéle - Faragott vagy vésett jelekkel, ábrákkal díszített kőtábla (kőoszlop). Hammurapi törvényoszlopa bazaltból készült.
  • dombormű - A sztéle tetején található dombormű az ülő Samas isten előtt hódoló Hammurapit ábrázolja.
  • törvények - A törvénygyűjtemény az uralkodó 282 db ítéletét tartalmazza. Akkád nyelven, ékírással készült.

Törvényoszlop

Egy francia régészeti expedíció találta meg Hammurapi sztéléjét 1901-ben Szúzában. A törvényoszlop valószínűleg zsákmányként került a mai Irán területén található ókori városba. Napjainkban a párizsi Louvre-ban látható.

A bazaltból készült, 2,25 m magas oszlop felső részén egy dombormű található, alatta pedig Babilon királyának ítéletei olvashatók.
Ez utóbbiak képezik a világtörténelem egyik legrégebbi törvénygyűjteményét, melyből valószínűleg már keletkezésekor számos másolat készült (pl. égetett agyagtáblákon).
Az akkád nyelven, ékírással keletkezett szöveg bevezető része egy himnusz, mely a király mellett Babilon városának legfontosabb istenét, Mardukot magasztalja.
A babilóniaiak hite szerint csak az isteneknek volt joguk törvényeket hozni. Az uralkodók bölcsességért fohászkodhattak hozzájuk, hogy igazságosan vezethessék népüket. A himnusz után következnek azok a tulajdonképpeni ítéletek, melyeket a kutatók 282 paragrafusra tagolnak.

Ezekben a hagyományos mezopotámiai jog keveredik a törzsi joggal. Ez utóbbi jelenlétére utal a talio (vagyis a megtorlás) elve, melyet „szemet szemért, fogat fogért” alakban is ismerünk.
Ám fontos tudni, hogy a büntetés mértéke attól is függött, hogy a bűnös, illetve a sértett melyik társadalmi osztályba tartozott. Az ítéletek igen sokszínűek, a mindennapi élet szinte minden területére kitérnek. A büntetőjogi kategóriák mellett megjelennek bennük közigazgatási, családjogi és gazdasági jogi kérdések is.

Számos eleme fellelhető napjaink jogrendszereiben is. Az ítéletgyűjteményt az akkori szokás szerint egy áldást, illetve átkot tartalmazó befejező rész zárja le.
A törvényoszlop szövege törekszik a pontos megfogalmazásra. Stílusa rendkívül letisztult. Gyakorlatilag önálló alkotásnak, egyfajta didaktikus műnek tekinthető.
A Gilgames-eposszal karöltve az óbabiloni korszak legfontosabb szövegemléke.

Dombormű

  • Hammurapi - Babilon városának királya, az Óbabiloni Birodalom létrehozója. Feltehetően Kr. e. 1792 és 1750 között uralkodott.
  • Samas - Keleti napisten. Babilonban és Asszíriában az igazság isteneként is tisztelték. Tőle kapta a törvényeket Hammurapi.
  • ábrázolás - Ebben a jellegzetes ábrázolási formában a személy lábait, karjait és fejét oldalról, míg felsőtestét szemből látjuk.

Dombormű

Hammurapi a Mezopotámiában, az Eufrátesz partján álló Babilon városának királya volt.
Valószínűleg Kr. e. 1792 és 1750 között uralkodott. Hosszú uralkodását hatalmas építkezések (pl. templomok, csatornák, városfalak) és hódító háborúk egész sora fémjelzi. Sikeres hadjáratai révén jött létre az Óbabiloni Birodalom.
Samas a sumér napisten, Utu akkád megfelelője. Babilóniában és Asszíriában az igazság isteneként is tisztelték. Ő volt az istenek bírája, az emberiség tanítója, a jövő ismerője.
Alakja a Gilgames-eposzban is feltűnik. A mitológiában és a művészetekben az oroszlánt társították hozzá. Az ókori Szippar és Larsza voltak kultuszának legfontosabb központjai.

A sztéle tetején levő dombormű a trónszékén ülő Samast és az előtte álló Hammurapit ábrázolja. Samas egy pálcát és egy gyűrűt tart a kezében, melyek az uralkodó hatalmát szimbolizálják. Az isten figurája még ülő helyzetben is nagyobbnak hat a királynál, jelezvén a közöttük fennálló hatalmi relációt.
Hammurapi igazságosságért és bölcsességért fohászkodik Samashoz, hiszen törvényeket csak az istenek hozhattak a babilóniaiak hite szerint.

Szoborként

  • jellegzetes szakáll - A különleges, hosszú és csigákba font szakáll az erő szimbóluma volt. A források szerint az akkád férfiak gondosan ápolták szakállukat (olajozták, speciális vaseszközzel göndörítették).
  • gyűrű - A gyűrű hatalmi jelkép, az állam megszervezésének és a törvényhozás jogának a szimbóluma.
  • pálca - A pálca hatalmi jelkép, az állam megszervezésének és a törvényhozás jogának a szimbóluma.
  • korona - Samas koronája négy pár szarvból áll.
  • lángnyelvek - A napisten vállaiból lángnyelvek törnek fel, melyek Samas isteni hatalmát és alkotóerejét szimbolizálják.
  • trónszék - A napisten testtartása a két személy közötti hatalmi relációt jelképezi. Ám alakja nem sokkal nagyobb Hammurapiénál. Ez arra utal, hogy a királynak is rendkívül nagy hatalma volt. Ezt bizonyítja a kézmozdulata és az is, hogy személyesn járulhatott az isten elé.
  • emelvény - Samas lábai egy három lépcsőből álló emelvényen nyugszanak. Ez utalhat arra is, hogy az isten és a király találkozója egy hegyen zajlott.

Animáció

  • Hammurapi - Babilon városának királya, az Óbabiloni Birodalom létrehozója. Feltehetően Kr. e. 1792 és 1750 között uralkodott.
  • Samas - Keleti napisten. Babilonban és Asszíriában az igazság isteneként is tisztelték. Tőle kapta a törvényeket Hammurapi.
  • ábrázolás - Ebben a jellegzetes ábrázolási formában a személy lábait, karjait és fejét oldalról, míg felsőtestét szemből látjuk.

Narráció

Hammurapi törvényoszlopa egy 2,25 m magas, bazaltból készült sztélé. Egy francia régészeti expedíció találta meg az Irán területén található Szúza városánál 1901-ben. Napjainkban a párizsi Louvre-ban látható.
A sztélé a világtörténelem egyik legrégebbi törvénygyűjteményének számít. Felső részén egy dombormű látható, mely Babilon királyát és a trónszéken ülő Samas istent ábrázolja. A dombormű alatt helyezkedik el az akkád nyelven, ékírással keletkezett szöveg. Ennek bevezető része egy himnusz, melyet 282 ítélet követ. A szöveges részt egy áldásokat és átkokat tartalmazó befejező rész zárja le.

Kapcsolódó extrák

Babilon városa (Kr. e. 6. század)

Az ókori Babilon városa Mezopotámiában, az Eufrátesz-folyó két partján helyezkedett el.

Legendás ókori birodalmak

Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).

Mezopotámiai találmányok (Kr. e. 3. évezred)

Az egyszerűségükben is nagyszerű ókori mezopotámiai találmányokat ma is használjuk.

Rosette-i kő

A rosette-i kő segítségével sikerült megfejteni a hieroglifák titkát.

Ur városa (Kr. e. 3. évezred)

Az Eufrátesz mellett elhelyezkedő ősi város fontos sumer központ volt.

Zikkurat (Ur, Kr. e. 3. évezred)

A zikkuratok az ókori Mezopotámia jellegzetes alakú toronytemplomai voltak, melyeket városaik központjaiban emeltek.

Az ókori világ csodái

Az ókori világ csodái közül napjainkban már csak a gízai piramisok láthatóak.

Régészeti feltárás, veremház feltárása

Napjaink nagy építkezései rengeteg munkát adnak a tárgyi forrásokat kutató régészeknek is.

Kosárba helyezve!