Harckocsik (I. világháború)
Az 1910-es évek közepén kifejlesztett tankok gyorsan a szárazföldi hadműveletek kulcseszközeivé váltak.
Történelem
Címkék
harckocsi, I. világháború, világháború, hadművelet, háború, fegyver, páncélos, jármű, tűzerő, löveg, páncél, lövegtorony, terep, történelem
Kapcsolódó extrák
Jelenetek

Harckocsik
- Mark IV
- FT–17
- A7V

Mark IV

FT–17

A7V

Animáció
Narráció
A harckocsi olyan mozgékony, általában lánctalppal felszerelt harci jármű, mely erős páncélzattal, forgatható lövegtoronnyal és nagy tűzerejű fegyverzettel rendelkezik.
Az első igazi harckocsik az I. világháború idején jöttek létre. A nyugati fronton kialakuló állóháború jelentette a legfontosabb kényszert kifejlesztésükre.
A harckocsi szinonimájaként használt tank elnevezés is az első nagy világégés alatt született, a jármű angol fedőnevének, a víztartály jelentésű watertank szónak a rövidítéséből.
Az első, mai értelemben vett harckocsi a Mark I volt. A brit tank IV-es típusszámú változata már komolyabb páncélzattal rendelkezett elődjénél.
A 28 tonna tömegű, 8 méter hosszú és 4 méter széles szerkezet sebessége 6 km/h, hatótávolsága 56 km volt. Legénysége 8 főből állt.
A Renault gyár FT–17 kódszámú harci járműve volt az I. világháború egyik legsikeresebb francia tankja.
A 40 lóerős páncélos mozgás tekintetében hasonló paraméterekkel rendelkezett, mint brit kortársa: hatótávolsága 50 km, sebessége pedig 6 km/h volt.
Viszont e könnyű, 6,5 tonnás harckocsi legénysége csak 2 főből állt.
Az A7V volt az első sorozatban gyártott német harckocsi. A nyugati fronton szükség volt a brit és a francia tankok ellensúlyozására.
A 30 tonna tömegű, 20-50 mm-es páncélzattal rendelkező monstrum méltó ellenfele lett az antant harckocsijainak.
A két, 200 lóerő összteljesítményű benzinmotor által hajtott harckocsi 9 km/h-s sebessége és 30-80 km-es hatótávolsága meghaladta azok paramétereit. Legénysége 18 főből állt.
Kapcsolódó extrák
Fegyverek (I. világháború)
Az I. világháború - az új fegyverek megjelenésével - a haditechnika terén is jelentős változásokat hozott .
38 M Toldi könnyű harckocsi
E könnyű harckocsit a Magyar Királyi Honvédség használta a II. világháború során.
Brit katona (I. világháború)
A brit katonák az antant katonai tömbben küzdöttek az első nagy világégés során.
Fokker Dreidecker I (1917)
Az erősen közepes gépnek számító német háromfedelű volt az első világháború talán legismertebb repülőgépe.
Francia katona (I. világháború)
A francia katonák az antant katonai tömbben harcoltak az első nagy világégés során.
Hadihajó (HMS Dreadnought, 1906)
A „Félelem nélküli” az Angol Királyi Haditengerészet büszkeségeként forradalmasította a csatahajó-építést.
Harckocsik (II. világháború)
A második nagy világégés szárazföldi ütközeteinek főszereplői a harckocsik voltak.
Jütlandi csata (1916)
A britek és a németek által vívott ütközet napjainkig is a történelem legnagyobb, csatahajók részvételével zajló tengeri összecsapásának számít.
Lövészárokrendszer (I. világháború)
Az állóháború is az első világégés új jelenségei közé tartozott.
Német katona (I. világháború)
Az első nagy világégés német katonái igen jól képzettek voltak és korszerű fegyverekkel rendelkeztek.
Ókori indiai harci elefánt
Az indiaiak számos csatában hatékonyan alkalmazták az "ókori tankokat", a harci elefántokat.
SM U–35 tengeralattjáró (Németország, 1912)
A búvárhajók már az I. világháború idején is fontos szerepet vívtak ki maguknak a tengeri hadviselésben.
Ágyú működése (18. század)
Az újkori tűzfegyverek fontos darabja volt a szárazföldön és vízen is használható ágyú.
Fedett harci szekér, Leonardo da Vinci találmánya
Leonardo a biztonság, a mozgathatóság és a nagy tűzerő problematikájára adott választ tervrajzával.