A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Holdfogyatkozás

Holdfogyatkozás

Holdfogyatkozáskor a Hold a Föld árnyékkúpjába kerül.

Földrajz

Címkék

holdfogyatkozás, Hold, árnyékkúp, félárnyék, teljes árnyék, telihold, Hold keringése, kötött tengelyforgás, holdpálya, pályasík, Nap, Föld, égitest, csillagászat, földrajz

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Az égitestek hogyan helyezkednek el egymáshoz képest holdfogyatkozáskor?
  • Milyen fázisban van a Hold holdfogyatkozáskor?
  • Melyik napszakban figyelhetjük meg a holdfogyatkozást?
  • Van-e minden teliholdkor holdfogyatkozás?
  • Évente hányszor van holdfogyatkozás?
  • Egybeesik-e a Föld és a Hold keringési síkja?
  • Igaz-e az állítás?\nA Hold kötött tengelyforgású.
  • Igaz-e az állítás?\nA Hold mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Föld felé.
  • Igaz-e az állítás?\nHoldfogyatkozás akkor jön létre, ha a Hold a Föld keringési síkjában vagy annak közelében tartózkodik.
  • Igaz-e az állítás?\nA Holdnak van saját fénye.
  • Igaz-e az állítás?\nHoldfogyatkozás nem csak teliholdkor jöhet létre.
  • Mikor jön létre holdfogyatkozás?
  • Mit jelent az, hogy a Hold kötött tengelyforgású?
  • Mennyi idő alatt kerüli meg a Hold a Földet?
  • Mit jelent a teljes árnyék?
  • Mit jelent a félárnyék?
  • Mikor jön létre teljes holdfogyatkozás?
  • Mikor jön létre részleges holdfogyatkozás?
  • Milyen színűnek látszik a hold teljes holfogyatkozáskor?

Jelenetek

Az égitestek helyzete

  • Nap
  • napfény
  • Hold
  • Föld
  • holdpálya - A Hold a Földet ellipszis alakú pályán 27,3 nap alatt kerüli meg. A Hold keringésének időtartama egybeesik tengely körüli forgásának időtartamával, azaz a Hold mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Föld felé. Ezt nevezik kötött tengelyforgásnak.

Holdfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold a Föld árnyékába kerül. A Holdról nézve a Föld ilyenkor eltakarja a Napot. A jelenség csak abban az esetben figyelhető meg, ha a Hold teljesen megvilágított (telihold fázisban van) és ha a Nap, a Föld és a Hold egyvonalban vagy közel egyvonalban van.

A holdfogyatkozás a Föld egész éjszakai féltekéjéről megfigyelhető. Időtartama akár 107 perc is lehet. Ugyanakkor a Holdnak a Föld árnyékkúpjával való első és utolsó érintkezése között akár 6 óra is eltelhet.

Az árnyékkúp

  • napfény
  • Nap
  • Föld
  • Hold
  • holdpálya - A Hold a Földet ellipszis alakú pályán 27,3 nap alatt kerüli meg. A Hold keringésének időtartama egybeesik tengely körüli forgásának időtartamával, azaz a Hold mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Föld felé. Ezt nevezik kötött tengelyforgásnak.
  • félárnyék - Penumbra, a Nap sugarainak egy része jut el ide.
  • teljes árnyék - Umbra, itt nincs direkt napsugárzás.

A fogyatkozás

  • napfény
  • Nap
  • Föld
  • Hold
  • holdpálya - A Hold a Földet ellipszis alakú pályán 27,3 nap alatt kerüli meg. A Hold keringésének időtartama egybeesik tengely körüli forgásának időtartamával, azaz a Hold mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Föld felé. Ezt nevezik kötött tengelyforgásnak.
  • félárnyék - Penumbra, a Nap sugarainak egy része jut el ide.
  • teljes árnyék - Umbra, itt nincs direkt napsugárzás.

Animáció

  • napfény
  • Hold
  • Nap
  • Föld
  • holdpálya - A Hold a Földet ellipszis alakú pályán 27,3 nap alatt kerüli meg. A Hold keringésének időtartama egybeesik tengely körüli forgásának időtartamával, azaz a Hold mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Föld felé. Ezt nevezik kötött tengelyforgásnak.
  • félárnyék - Penumbra, a Nap sugarainak egy része jut el ide.
  • teljes árnyék - Umbra, itt nincs direkt napsugárzás.
  • Hold keringési síkja
  • Föld keringési síkja
  • - A hold keringési síkja és a Föld keringési síkja által bezárt szög.

Pályasíkok

  • Föld
  • Hold
  • Hold keringési síkja
  • Föld keringési síkja
  • - A hold keringési síkja és a Föld keringési síkja által bezárt szög.

Narráció

Holdfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold a Föld árnyékába kerül. A jelenség pontos megértéséhez először a Nap, a Föld és a Hold egymáshoz viszonyított helyzetét kell tisztáznunk.

A Hold a Föld kísérője, egyetlen mellékbolygója. Ellipszis alakú pályán kering a Föld, pontosabban a Föld és a Hold közös tömegközéppontja körül, amely a Föld belsejében található. A Hold a Földet 27,3 nap alatt kerüli meg. Keringésének időtartama egybeesik tengely körüli forgásának időtartamával, azaz a Hold mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Föld felé. Ezt nevezik kötött tengelyforgásnak.

A Holdnak nincs saját fénye: a Nap fényét veri vissza. A Napból érkező fénysugaraknak a Föld útját állja, ezért mögötte árnyék alakul ki. Mivel a Nap nagyobb, mint a Föld, ezért az általa keltett árnyék két, egymásba fordított kúp alakú részből tevődik össze. A belső kúp a teljes árnyék, más néven umbra, ahol nincs direkt napsugárzás. Ugyanakkor a Föld árnyékának külső részébe a Nap bizonyos részeiből eljutnak a fénysugarak. Itt azért alakul ki árnyék, mert ide a Föld közbeékelődése miatt az összes lehetséges fénysugár közül nem mindegyik ér el, ezért a fény erőssége alacsonyabb. Ezt a külső részt nevezzük félárnyéknak, azaz penumbrának.

Holdfogyatkozásról akkor beszélünk, amikor a Föld árnyéka a Holdra vetül. A Holdfogyatkozáshoz két feltételnek kell teljesülnie. Egyrészt a Holdnak a Naphoz képest a Föld mögött, azaz telihold fázisban kell lennie, mert csak ekkor kerülhet az árnyékkúpba. A második feltétel az, hogy a Hold a Föld keringési síkjában vagy annak közelében tartózkodjon. Mivel a Hold keringési síkja 5°-os szöget zár be a Föld keringési síkjával, tehát az ekliptikával, a telihold fázisok nagy része akkor következik be, amikor a Hold a Föld árnyéka fölött vagy alatt helyezkedik el. Ezért nincs minden telihold alkalmával holdfogyatkozás, csupán évente két vagy három alkalommal.

Teljes holdfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold teljes terjedelmében áthalad az umbrán, a teljes árnyékon. Részleges a fogyatkozás, ha a Holdnak csak egy része halad át az umbrán. A holdfogyatkozás harmadik fajtája, amikor a Hold a félárnyékon halad át, ám ez szabad szemmel igen nehezen kivehető.
A teljes és részleges holdfogyatkozást a Föld egész éjszakai féltekéjéről látni lehet. Időtartama akár 107 perc is lehet. Ugyanakkor a Hold árnyékkal való első és utolsó érintkezése között akár 6 óra is eltelhet.

A Hold a teljes holdfogyatkozáskor sem tűnik el egészen a szemünk elől, általában sötétvörös fényűnek látszik. Ennek oka, hogy a Föld légköre megtöri a napfényt, és bolygónk árnyékkúpjába is vetít belőle. A légkör a hosszabb hullámhosszú vörös fényt kevésbé nyeli el, ezért a Holdra ilyenkor vörös fény vetül. Az, hogy milyen színű és mértékű egy holdfogyatkozás elsötétülése, függ a Föld légköri viszonyaitól, de esetenként a légkör portartalmától is.

Kapcsolódó extrák

A Föld és a Hold kialakulása

Az animáció a Föld és a Hold kialakulását mutatja be.

A Hold

A Hold a Föld kísérője, egyetlen mellékbolygója.

A Hold fényváltozásai

A Föld körüli keringés során a Hold megvilágított féltekéjének a Föld adott pontjáról látható része változik.

A Holdra szállás: 1969. július 20.

Az Apollo–11 legénységének egyik tagja, Neil Armstrong volt az első ember, aki a Hold felszínére lépett.

A Naprendszer élete

A Nap és a bolygók egy porfelhő kb. 4,5 milliárd éve megkezdődött összesűrűsödésével alakultak ki.

A Tejútrendszer

Galaxisunk kb. 100 000 fényév átmérőjű, benne több 100 milliárd csillag található, ezek egyike a Nap.

Az Apollo–15 küldetés (a holdjáró)

Az animáció az amerikai Apollo–15 küldetése során használt kétszemélyes holdjárót mutatja be.

Napfogyatkozás

Ha a Nap, a Hold és a Föld egy vonalba kerül, a Hold részlegesen vagy teljesen eltakarhatja a Napot.

Radar (Bay Zoltán)

1946-ban a berendezés segítségével sikerült észlelni a Holdról visszavert radarjeleket.

Tengerjárás

A Hold gravitációs hatása miatt kialakul a tengerek árapályjelensége.

Kosárba helyezve!