A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Holland gátrendszer

Holland gátrendszer

Hollandia évszázadok óta küzdelmet folytat a tengerrel.

Földrajz

Címkék

gátrendszer, Hollandia, gát, tenger, áradás, vihardagály, tengerszint feletti magasság, Zuiderzee, polder, Flevoland, Rajna, Maas, Schelde, zsilip, zsiliprendszer, mélyföld, dagály, árapály, tengerpart, Északi-tenger, tengervíz, vízátemelő, holland, árvízvédelmi töltés, mezőgazdaság, folyótorkolat, hajózás, Rotterdam, Amsterdam, természetföldrajz, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Hollandia

  • Amszterdam
  • Assen
  • Lelystad
  • Leeuwarden
  • Arnhem
  • Groningen
  • Maastricht
  • 's-Hertogenbosch
  • Haarlem
  • Zwolle
  • Hága
  • Utrecht
  • Middelburg
  • Rotterdam

Hollandia területének mintegy fele az egyméteres tengerszint feletti magasság alatt fekszik.
A partot időnként megostromló vihardagályok és a folyami árvizek azonban az ország területének csaknem kétharmadát veszélyeztetik. A hollandok évszázadok óta vívják küzdelmüket a tengerrel.

Zuiderzee-terv

  • Amsteldiepdijk - Wieringen szigetét kötötték össze a szárazfölddel. Ez volt a munkálatok első, próbaépítkezése. 1924-ben készült el a 2,5 km hosszú gát, amelyen közút vezet végig.
  • Afsluitdijk - A Zuiderzee, későbbi nevén Ijselmeer leválasztása történt ezzel a gáttal. 1932-ben készült el, 32 km hosszú. Autóútként használják.
  • Andijk próbapolder - A Zuiderzee-ből elgátolt, majd mesterségesen kiszárított terület. Prototípusként szolgált a további polderesítéshez. 1927-ben készült el, területe csupán 40 ha. Napjainkban üdülőterület.
  • Wieringermeer-polder - Az első nagyobb polder. 20 000 ha területű, 1930-ban készült el. A szárazföld integráns részévé vált.
  • Északkeleti-polder - A másodikként létrehozott nagyobb polder. 48 000 ha területű, 1942-ben készült el. Urk szigete is a részévé vált. Ez a polder is a szárazföld integráns része.
  • Kelet-Flevoland - 54 000 ha területű, 1957-ben készült el. Dél-Flevolanddal egy nagy mesterséges szigetet alkotnak, amely – az Északkeleti-polderrel együtt – ma Hollandia Flevoland tartománya.
  • Dél-Flevoland - 43 000 ha területű, 1968-ban készült el. Kelet-Flevolanddal egy nagy mesterséges szigetet alkotnak, amely – az Északkeleti-polderrel együtt – ma Hollandia Flevoland tartománya.
  • Houtribdijk - Eredetileg a Markerwaard-polder elkerítéséhez épült volna, de ez a polder nem valósult meg. A gát 1975-ben készült el, 27 km hosszú.
  • Ijssel-tó
  • 1924
  • 1932
  • 1942
  • 1957
  • 1968
  • 1975

A Zuiderzee-öböl egy 13. századi nagy vihardagály következményeként jött létre, amikor a tenger az addigi szárazföldből széles területeket árasztott el.
A tenger által elöntött területek visszahódítása és a vihardagályok elleni védekezés már a középkorban megkezdődött.
A két legutóbbi hatalmas program a 20. században zajlott. A Zuiderzee polderesítése volt az első program.
Ennek során először egy 32 km hosszú gáttal leválasztották a Zuiderzee-t a tengertől, majd – több részletben – közel 170 000 ha-t polderesítettek a területéből.
A polderesíteni kívánt területet elgátolták, majd mesterségesen kiszárították, és termővé tették. Egyes polderek mezőgazdasági célt szolgálnak, míg mások üdülő- vagy lakóövezetek lettek.
A poldereken mesterségesen tervezett településhálózatot alakítanak ki, hogy minél jobban kihasználják a rendelkezésre álló területeket. Hollandia legfiatalabb, Flevoland tartománya a Kelet- és a Dél-Flevoland-poldereken, valamint az Északkeleti-polderen lett kialakítva.

Delta-terv

  • Hollandse IJsselkering - Rotterdam mellett található vihargát. Ez a gát épült meg a Delta-terv keretein belül elsőként 1958-ban. Két, 45 méter magas torony közé egy 80 méter széles kaput helyeztek el, amely áradás veszélye esetén leereszthető.
  • Zandkreekdam - A Veerse Meert keleti részét lezáró zárt gát. 1960-ban adták át, a Delta-terv másodikként elkészült munkálata. Előregyártott betontömbökből épült. Hajóval a Veerse Meer-hez zsilippel lehet átjutni.
  • Veersegatdam - 1961-ben adták át, a Delta-terv harmadik elkészült gátja. Zárt gát. A Veerse Meert zárja le az Északi-tengertől. Építése során előregyártott betontömböket helyeztek el egymás mellé, így zárták el a nyílást. A többi részt ezután építették a betontömbök köré. Főút vezet végig rajta.
  • Zeelandbrug
  • Grevelingendam - A 6 km hosszú gát 1958-tól 1965-ig épült. Drótkötélpályát építettek a gát tervezett vonala fölé. Ez kövekkel megrakott csilléket szállított, melyek kiborították a vízbe a köveket. Addig folytatták, amíg el nem rekesztették teljesen a tengert. Közte és a Brouwersdam között lerekesztett folyóágból ezáltal egy tó jött létre.
  • Volkerakdam - 1969-ben készült el. Három részből áll. Magában foglalja a Hellegatsdam-ot és a Haringvliet hidat is. A három ág egy mesterséges szigetből ágazik el háromfelé.
  • Haringvlietbrug
  • Haringvlietdam - 1971-ben adták át. A leghosszabb ideig épült gát. A víz szabad áramlásának biztosítására a 4,5 km-es gát közepén 17 nyitható zsilipet építettek
  • Brouwersdam - A 6 km hosszú gát 1962 és 1971 között épült Meuse és a Rajna folyó deltájának védelmére. A két szélén betontömböket helyeztek egymás mellé, majd egy drótkötél pályát helyeztek el a két széle között. Ez kövekkel megrakott csilléket szállított, melyek középen kiborították a köveket. Addig folytatták, amíg el nem rekesztették teljesen a tengert. Közte és a Grevelingendam között lerekesztett folyóágból ezáltal egy tó jött létre.
  • Oosterscheldekering - Eredetileg teljesen zárt gátat terveztek ide, végül a sós vízi élővilág védelme miatt zsilipes, nyitható gátat építettek. 3 km hosszú, 65 betonpillérből és a közéjük épített acél zsilipekből áll. 1986-ban készült el.
  • Oesterdam - A Delta-terv leghosszabb építménye, 11 km hosszú. 1989-ben adták át.
  • Philipsdam - Építése – több mint tíz év után – 1987-ben fejeződött be. 7 km hosszú. A hajóval átjutást rajta zsilipkapukkal oldják meg.
  • Maeslantkering - Rotterdam védelmére szolgáló vihargát. 1997-ben adták át. Nyitható gát. Óriási nyitható acélkapui egyenként 240 méteresek, nem sokkal kisebbek az Eiffel-torony magasságánál.
  • 1958
  • 1960
  • 1961
  • 1965
  • 1969
  • 1971
  • 1986
  • 1989
  • 1997
  • Rajna
  • Maas
  • Keleti-Schelde
  • Nyugati-Schelde

A Delta-terv a 20. század második felében kezdődött. Ennek célja nem új területek elhódítása volt a tengertől, hanem a pusztító vihardagályok veszélyét akarták elhárítani a segítségével.
A dagály mellé orkánerejű szél is párosul, felduzzasztva ezáltal a normál dagályszintet. Rombolódik a partvonal és nagyobb tengeröblök képződnek, a folyók torkolata tágul.
Vihardagálykor a part felé áramló tengervizet a szél ereje a szárazföld belseje felé tolja, így a visszaduzzasztott folyók által a parttól távolabbi területeket is veszélyeztetheti.

A Rajna, a Maas és a Schelde folyók torkolatait az árapály folyamatosan szélesítette. Ezeket a torkolatokat zárták le gátak segítségével.
A gátak egy része zárt gát, így fokozatosan kiédesedő tavak jöttek létre a folyóágakból. Ezek vízellátásra és rekreációs célokra szolgálnak.
Más részük zsilipekkel átjárható, kitűnő hajózási útvonalat biztosítva. A mesterséges töltéseken közlekedési útvonalakat alakítottak ki.
A gátakat vagy előregyártott betontömbökből építették, amelyeket hajóval vontattak és helyeztek egymás mellé a vízbe, vagy drótkötélpályán csillék segítségével borítottak a vízbe köveket.
A rotterdami kikötőnek a vihardagályok elleni védelmét két, úgynevezett vihargáttal oldották meg.

A Delta-terv keretein belül elsőként épült meg a Hollandse IJsellkering, amely leereszthető acélkapukkal rendelkezik.

A másodikként megépült vihargát a Maeslantkering, egy óriási, kétszárnyú, nyitható vihargát, ám ennek használatára – ha a tenger szintje nem emelkedne tovább – évtizedenként csak egyszer lenne szükség.

A Keleti-Schelde lezárására eredetileg teljesen zárt gátat terveztek, végül a sós vízi élővilág védelme miatt zsilipes, nyitható gátat építettek. A zsiliprendszer kapuit csak veszély esetén eresztik le, tehát a dagály továbbra is benyomulhat a széles torkolatba. A sós víz utánpótlása lehetővé teszi a természetes élővilág és a nagy osztrigatelepek fennmaradását.

Jelentős gátak

  • Hollandse IJsselkering - Rotterdam mellett található vihargát. Ez a gát épült meg a Delta-terv keretein belül elsőként 1958-ban. Két, 45 méter magas torony közé egy 80 méter széles kaput helyeztek el, amely áradás veszélye esetén leereszthető.
  • Oosterscheldekering - Eredetileg teljesen zárt gátat terveztek ide, végül a sós vízi élővilág védelme miatt zsilipes, nyitható gátat építettek. 3 km hosszú, 65 betonpillérből és a közéjük épített acél zsilipekből áll. 1986-ban készült el.
  • Maeslantkering - Rotterdam védelmére szolgáló vihargát. 1997-ben adták át. Nyitható gát. Óriási nyitható acélkapui egyenként 240 méteresek, nem sokkal kisebbek az Eiffel-torony magasságánál.
  • Rajna
  • Maas
  • Keleti-Schelde
  • Nyugati-Schelde

Gátak nélkül

  • Amszterdam
  • Assen
  • Lelystad
  • Leeuwarden
  • Arnhem
  • Groningen
  • Maastricht
  • 's-Hertogenbosch
  • Haarlem
  • Zwolle
  • Hága
  • Utrecht
  • Middelburg
  • Rotterdam

A Delta-terv megvalósítása után már csak a belgiumi Antwerpenhez vezető Nyugati-Scheldén maradt közvetlen összeköttetés a nyílt tenger és az alsó folyószakasz között.
Gátak nélkül azonban Hollandia területének jelentős hányada már víz alá került volna, köztük olyan nagyvárosok is, mint Amszterdam vagy Rotterdam.

Animáció

  • Amszterdam
  • Assen
  • Lelystad
  • Leeuwarden
  • Arnhem
  • Groningen
  • Maastricht
  • 's-Hertogenbosch
  • Haarlem
  • Zwolle
  • Hága
  • Utrecht
  • Middelburg
  • Rotterdam
  • Amsteldiepdijk - Wieringen szigetét kötötték össze a szárazfölddel. Ez volt a munkálatok első, próbaépítkezése. 1924-ben készült el a 2,5 km hosszú gát, amelyen közút vezet végig.
  • Afsluitdijk - A Zuiderzee, későbbi nevén Ijselmeer leválasztása történt ezzel a gáttal. 1932-ben készült el, 32 km hosszú. Autóútként használják.
  • Andijk próbapolder - A Zuiderzee-ből elgátolt, majd mesterségesen kiszárított terület. Prototípusként szolgált a további polderesítéshez. 1927-ben készült el, területe csupán 40 ha. Napjainkban üdülőterület.
  • Wieringermeer-polder - Az első nagyobb polder. 20 000 ha területű, 1930-ban készült el. A szárazföld integráns részévé vált.
  • Északkeleti-polder - A másodikként létrehozott nagyobb polder. 48 000 ha területű, 1942-ben készült el. Urk szigete is a részévé vált. Ez a polder is a szárazföld integráns része.
  • Kelet-Flevoland - 54 000 ha területű, 1957-ben készült el. Dél-Flevolanddal egy nagy mesterséges szigetet alkotnak, amely – az Északkeleti-polderrel együtt – ma Hollandia Flevoland tartománya.
  • Dél-Flevoland - 43 000 ha területű, 1968-ban készült el. Kelet-Flevolanddal egy nagy mesterséges szigetet alkotnak, amely – az Északkeleti-polderrel együtt – ma Hollandia Flevoland tartománya.
  • Houtribdijk - Eredetileg a Markerwaard-polder elkerítéséhez épült volna, de ez a polder nem valósult meg. A gát 1975-ben készült el, 27 km hosszú.
  • Ijssel-tó
  • 1924
  • 1932
  • 1942
  • 1957
  • 1968
  • 1975
  • Hollandse IJsselkering - Rotterdam mellett található vihargát. Ez a gát épült meg a Delta-terv keretein belül elsőként 1958-ban. Két, 45 méter magas torony közé egy 80 méter széles kaput helyeztek el, amely áradás veszélye esetén leereszthető.
  • Zandkreekdam - A Veerse Meert keleti részét lezáró zárt gát. 1960-ban adták át, a Delta-terv másodikként elkészült munkálata. Előregyártott betontömbökből épült. Hajóval a Veerse Meer-hez zsilippel lehet átjutni.
  • Veersegatdam - 1961-ben adták át, a Delta-terv harmadik elkészült gátja. Zárt gát. A Veerse Meert zárja le az Északi-tengertől. Építése során előregyártott betontömböket helyeztek el egymás mellé, így zárták el a nyílást. A többi részt ezután építették a betontömbök köré. Főút vezet végig rajta.
  • Zeelandbrug
  • Grevelingendam - A 6 km hosszú gát 1958-tól 1965-ig épült. Drótkötélpályát építettek a gát tervezett vonala fölé. Ez kövekkel megrakott csilléket szállított, melyek kiborították a vízbe a köveket. Addig folytatták, amíg el nem rekesztették teljesen a tengert. Közte és a Brouwersdam között lerekesztett folyóágból ezáltal egy tó jött létre.
  • Volkerakdam - 1969-ben készült el. Három részből áll. Magában foglalja a Hellegatsdam-ot és a Haringvliet hidat is. A három ág egy mesterséges szigetből ágazik el háromfelé.
  • Haringvlietbrug
  • Haringvlietdam - 1971-ben adták át. A leghosszabb ideig épült gát. A víz szabad áramlásának biztosítására a 4,5 km-es gát közepén 17 nyitható zsilipet építettek
  • Brouwersdam - A 6 km hosszú gát 1962 és 1971 között épült Meuse és a Rajna folyó deltájának védelmére. A két szélén betontömböket helyeztek egymás mellé, majd egy drótkötél pályát helyeztek el a két széle között. Ez kövekkel megrakott csilléket szállított, melyek középen kiborították a köveket. Addig folytatták, amíg el nem rekesztették teljesen a tengert. Közte és a Grevelingendam között lerekesztett folyóágból ezáltal egy tó jött létre.
  • Oosterscheldekering - Eredetileg teljesen zárt gátat terveztek ide, végül a sós vízi élővilág védelme miatt zsilipes, nyitható gátat építettek. 3 km hosszú, 65 betonpillérből és a közéjük épített acél zsilipekből áll. 1986-ban készült el.
  • Oesterdam - A Delta-terv leghosszabb építménye, 11 km hosszú. 1989-ben adták át.
  • Philipsdam - Építése – több mint tíz év után – 1987-ben fejeződött be. 7 km hosszú. A hajóval átjutást rajta zsilipkapukkal oldják meg.
  • Maeslantkering - Rotterdam védelmére szolgáló vihargát. 1997-ben adták át. Nyitható gát. Óriási nyitható acélkapui egyenként 240 méteresek, nem sokkal kisebbek az Eiffel-torony magasságánál.
  • 1958
  • 1960
  • 1961
  • 1965
  • 1969
  • 1971
  • 1986
  • 1989
  • 1997
  • tenger
  • gát
  • lerekesztett terület - A nyílt tengertől elzárt vízfelület.
  • kövek - A tenger elgátolására szolgálnak. Vagy előregyártott betontömböket vontatnak hajóval és helyeznek egymás mellé a vízbe, vagy drótkötél pályán csillék segítségével borítanak a vízbe köveket.
  • kavicsok és homok
  • apály
  • dagály
  • vihardagály - A dagály mellé orkánerejű szél is párosul, felduzzasztva ezáltal a normál dagályszintet. Rombolódik a partvonal és nagyobb tengeröblök képződnek, a folyók torkolata tágul. Vihardagálykor a part felé áramló tengervizet a szél ereje a szárazföld belseje felé tolja, így a visszaduzzasztott folyók által a parttól távolabbi területeket is veszélyeztetheti.
  • védett oldal
  • Északi-tenger
  • Rajna
  • Maas
  • Keleti-Schelde
  • Nyugati-Schelde

Narráció

Hollandia területének mintegy fele az egyméteres tengerszint feletti magasság alatt fekszik.
A partot időnként megostromló vihardagályok és a folyami árvizek azonban az ország területének csaknem kétharmadát veszélyeztetik. A hollandok évszázadok óta vívják küzdelmüket a tengerrel.

A Zuiderzee-öböl egy 13. századi nagy vihardagály következményeként jött létre, amikor a tenger az addigi szárazföldből széles területeket árasztott el.
A tenger által elöntött területek visszahódítása és a vihardagályok elleni védekezés már a középkorban megkezdődött.
A két legutóbbi hatalmas program a 20. században zajlott. A Zuiderzee polderesítése volt az első program.
Ennek során először egy 32 km hosszú gáttal leválasztották a Zuiderzee-t a tengertől, majd – több részletben – közel 170 000 ha-t polderesítettek a területéből.
A polderesíteni kívánt területet elgátolták, majd mesterségesen kiszárították, és termővé tették. Egyes polderek mezőgazdasági célt szolgálnak, míg mások üdülő- vagy lakóövezetek lettek.
A poldereken mesterségesen tervezett településhálózatot alakítanak ki, hogy minél jobban kihasználják a rendelkezésre álló területeket. Hollandia legfiatalabb, Flevoland tartománya a Kelet- és a Dél-Flevoland, valamint az Északkeleti-polderből áll.

A Delta-terv a 20. század második felében kezdődött. Ennek célja nem új területek elhódítása volt a tengertől, hanem a pusztító vihardagályok veszélyét akarták elhárítani a segítségével.
A dagály mellé orkánerejű szél is párosul, felduzzasztva ezáltal a normál dagályszintet. Rombolódik a partvonal és nagyobb tengeröblök képződnek, a folyók torkolata tágul.
Vihardagálykor a part felé áramló tengervizet a szél ereje a szárazföld belseje felé tolja, így a visszaduzzasztott folyók által a parttól távolabbi területeket is veszélyeztetheti.

A Rajna, a Maas és a Schelde folyók torkolatait az árapály folyamatosan szélesítette. Ezeket a torkolatokat zárták le gátak segítségével.
A gátak egy része zárt gát, így fokozatosan kiédesedő tavak jöttek létre a folyóágakból. Ezek vízellátásra és rekreációs célokra szolgálnak.
Más részük zsilipekkel átjárható, kitűnő hajózási útvonalat biztosítva. A mesterséges töltéseken közlekedési útvonalakat alakítottak ki.
A gátakat vagy előregyártott betontömbökből építették, amelyeket hajóval vontattak és helyeztek egymás mellé a vízbe, vagy drótkötélpályán csillék segítségével borítottak a vízbe köveket.
A rotterdami kikötőnek a vihardagályok elleni védelmét két, úgynevezett vihargáttal oldották meg.

A Delta-terv keretein belül elsőként épült meg a Hollandse IJsellkering, amely leereszthető acélkapukkal rendelkezik.

A másodikként megépült vihargát a Maeslantkering, egy óriási, kétszárnyú, nyitható vihargát, ám ennek használatára – ha a tenger szintje nem emelkedne tovább – évtizedenként csak egyszer lenne szükség.

A Keleti-Schelde lezárására eredetileg teljesen zárt gátat terveztek, végül a sós vízi élővilág védelme miatt zsilipes, nyitható gátat építettek. A zsiliprendszer kapuit csak veszély esetén eresztik le, tehát a dagály továbbra is benyomulhat a széles torkolatba. A sós víz utánpótlása lehetővé teszi a természetes élővilág és a nagy osztrigatelepek fennmaradását.

A Delta-terv megvalósítása után már csak a belgiumi Antwerpenhez vezető Nyugati-Scheldén maradt közvetlen összeköttetés a nyílt tenger és az alsó folyószakasz között.
Gátak nélkül azonban Hollandia területének jelentős hányada már víz alá került volna, köztük olyan nagyvárosok is, mint Amszterdam vagy Rotterdam.

Kapcsolódó extrák

Hollandia közigazgatási térképe

Az animáció bemutatja Hollandia közigazgatási felosztását.

Hollandia küzdelme a tengerrel (17. század)

Németalföld északi részének lakói már a középkorban és az újkorban is eredményes harcot folytattak a tengerrel.

Tengerjárás

A Hold gravitációs hatása miatt kialakul a tengerek árapályjelensége.

Tengervíz felszínformálása

A tengervíz, mint külső erő, a tengerpart alakításában játszik szerepet.

Árapályerőmű

A tengerszint napi ingadozását, az árapályt használja fel elektromos áram termelésére.

Folyók felszínformálása

A folyóvíz, mint külső erő, a földfelszín alakításában játszik meghatározó szerepet: pusztít, szállít és felhalmoz.

Konténerszállító hajó

A II. világháború után elterjedő konténerhajók kereskedelmi útvonalai napjainkban behálózzák az egész Földet.

Schröder ház (Utrecht, 1924)

A hollandiai Utrechtben található Rietveld-Schröder-ház, a modern lakóházak előfutárának tekinthető.

Folyózsilip működése

A folyózsilip segítségével a folyami hajózásban a szintkülönbségek áthidalhatók.

Természetföldrajzi fogalmak

A jelenet a felszíni formákat, a felszíni vizeket és a kapcsolódó jelöléseket foglalja össze.

Árvízvédelmi rendszer

A védőtöltés, kisebb áradások esetén a nyári gát biztosítja az árvíz elleni védelmet.

Kosárba helyezve!