A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Homo erectus

Homo erectus

Az „egyenes ember” már szerszámokat készített, és használta a tüzet.

Történelem

Címkék

Homo erectus, felegyenesedett ember, egyenes testtartás, Homo sapiens, ősember, pattintott kőeszköz, őskor, életmód, gyűjtögetés, koponya, agy, eszközkészítés, marokkő, agytérfogat, fejlődés, tűz, eszközhasználat, tűzhasználat, történelem, faj, származás

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Homo erectus

  • férfi
  • atletikus, izmos test
  • arányaiban rövidebb karok
  • egyenes testtartás
  • arányaiban hosszabb lábak

Szerszám használata

Gyűjtögetés

Koponya és agy

  • homo erectus
  • homo sapiens
  • csapott homlok
  • hosszú, alacsony agykoponya
  • összefüggő, kiálló szemöldökrész
  • vastag koponyacsontok
  • egyenesebb arckoponya
  • széles állkapocs

Szakóca

  • szakóca - A csepp formájú eszközt pattintással készítették az őskorban (paleolit). A kétoldalú kézi baltának is nevezett, számos tevékenységre alkalmas marokkő az emberiség leghosszabb ideig használt szerszáma volt.

Életmód

Animáció

  • férfi
  • atletikus, izmos test
  • arányaiban rövidebb karok
  • egyenes testtartás
  • arányaiban hosszabb lábak
  • homo erectus
  • homo sapiens
  • csapott homlok
  • hosszú, alacsony agykoponya
  • összefüggő, kiálló szemöldökrész
  • vastag koponyacsontok
  • egyenesebb arckoponya
  • széles állkapocs

Narráció

A Homo erectus az előemberek közé tartozik. Latin nevének első tagja arra utal, hogy az emberi nem egyik fajáról van szó, a második kifejezés pedig a testtartás fontos változását írja le.
A felegyenesedett emberek mintegy másfél millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön, és kb. 200 ezer évvel ezelőtt tűntek el.
A faj kialakulásának idején kívül származása és besorolása is viták tárgyát képezi még napjainkban is. Annyi bizonyos, hogy Afrikából kiindulva eljutott Európába és Ázsiába is.

A Homo erectusok egyenes tartású teste atletikusabb és izmosabb volt, mint a mai emberé. Arányaikat tekintve a lábaik hosszabbak, karjaik viszont rövidebbek voltak.

A felegyenesedett emberek koponyája több jellegzetes vonásban eltért a mai emberekétől. Ezek közé tartozik a hosszú és alacsony agykoponya, a csapott homlok, az összefüggő és kiálló szemöldökrész, és a széles állkapocs is.

A Homo erectusok félig vándorló, félig letelepedett életmódot folytathattak. Feltehetően gyűjtögetéssel és vadászattal szerezték meg a táplálékukat. Egyszerű eszközeiket már maguk készítették.

A kőeszközöket pattintással alakították a kívánt formára. Jellegzetes eszközük volt a számos tevékenységre alkalmas, csepp formájú szakóca. Valószínűleg használtak csontból és fából készült eszközöket is, de ezt régészeti leletekkel még nem sikerült bizonyítani.

Kapcsolódó extrák

A Homo sapiens elterjedése a Földön

A "bölcs ember" afrikai bölcsőjéből kiindulva sorra hódította meg a kontinenseket.

A kőkortól a vaskorig

A jelenet segítségével megismerhetjük egy ősi használati tárgy, a balta régészeti korszakokon átívelő evolúcióját.

Az emberré válás útja

Az emberré válás útjának mérföldköveiről a koponya és az agy jellemzői árulkodnak.

Őskőkori barlang

Az emberiség történelmének első lakhelyei számos információt nyújtanak elődeink életmódjára vonatkozóan.

Eljegesedés

A legutóbbi jégkorszak kb. 13 ezer éve ért véget.

Gyapjas mamut

Kihalt ormányos, az elefántok közeli rokona, melyre a jégkorszaki ember vadászott.

Kardfogú tigris

Nagy termetű kihalt macskafélék, jellegzetes, hatalmas méretű szemfogaikról kapták nevüket.

Koponya és gerincoszlop

A központi idegrendszer két fő részét, az agyat és a gerincvelőt a koponya és a gerincoszlop védi.

Tiktaalik

Evolúciós átmenetet képvisel a halak és a négylábú szárazföldi gerincesek között.

Újkőkori település

Az újkőkori forradalom hatására a letelepedő emberi közösségek létrehozták az első tartósabb településeket.

Az emberi csontváz

Belső szilárd vázunk, melyhez a vázizmok tapadnak.

Emberi test (férfi)

Az animáció az emberi szervezet fő szervrendszereit foglalja össze.

Ammoniteszek, előrenéző szifótölcséres lábasfejűek

Külső szilárd vázzal rendelkező, kihalt fejlábúak. Kövületeik fontos szintjelzők.

Apatosaurus

Hosszú nyakú, hatalmas termetű növényevő dinoszaurusz.

Archaeopteryx

Madár- és hüllőbélyegeket egyaránt mutatott, ezért ősgyíkmadárnak is nevezik. Valószínűleg a madarak őse.

Deinonychus

Deinonychus antirrhopus 'rettentő karom', a húsevő dromaeosauridák közé tartozó dinoszaurusz volt.

Ichthyostega

Ősi, 360 millió éve kihalt kétéltű, a négylábú szárazföldi gerincesek korai képviselője.

Karbon időszak élővilága

A Devon és a Perm időszak közötti periódusban (358-299 millió évvel ezelőtt) élt élőlények, amelyek közül sokan hatalmas méretűre nőttek.

Ötzi, a jégember

A feltehetően kőrézkori Jégember múmiáját az Alpok egyik gleccserében találták meg.

Pteranodon longiceps

Repülő őshüllő, hasonlít a madarakra, de nincs köztük közvetlen evolúciós kapcsolat.

Stegosaurus

Őshüllő, a hátán található lemezek a hőszabályozást segítették.

Tyrannosaurus rex („zsarnokgyík”)

Nagy termetű ragadozó őshüllő, a leghíresebb dinoszaurusz.

Triceratops

Kréta kori dinoszaurusz; könnyen felismerhető a jellegzetes nyakfodorról és három szarváról.

Trilobiták, háromkaréjú ősrákok

Közéjük tartoztak a pókszabásúak és a rákok ősei.

Kosárba helyezve!