A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Ictíneo II tengeralattjáró

Ictíneo II tengeralattjáró

A spanyol Narcís Monturiol által tervezett tengeralattjáró úttörő alkotás volt a víz alatti közlekedés történetében.

Technika, háztartástan

Címkék

tengeralattjáró, Monturiol, kémiai reakció, búvárhajó, találmányok, víz alatti közlekedés, hidrosztatika, spanyol, Spanyolország, feltaláló, 19. század, 1860-as évek, közlekedés, ellipszoid, hajócsavar, gőzgép, újkor, technika, találmány, vízi közlekedés, mérnök, víz alatti, felhajtóerő

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Ki volt az Ictíneo II tervezője?
  • Mikor építették meg az Ictíneo II tengeralattjárót?
  • Milyen nemzetiségű volt az Ictíneo II tervezője?
  • Milyen alakú tengeralattjárókat tervezett Monturiol?
  • Mi volt az Ictíneo II leginnovatívabb alkotóeleme?
  • Mi hátráltatta a legnagyobb mértékben az Ictíneo II projektjét?
  • Mi lett az egyetlen példányban elkészített Ictíneo II sorsa?
  • Kiknek a munkáját szerette volna tengeralattjáróival megkönnyíteni Monturiol?
  • Milyen hosszú volt az Ictíneo II?
  • Mekkora volt az Ictíneo II tömege?
  • Mekkora volt az Ictíneo II sebessége a felszínen?
  • Mi szolgáltatta az Ictíneo II meghajtását?
  • Milyen szerkezeti eleme NEM volt az Ictíneo II tengeralattjárónak?
  • Milyen szerkezeti eleme NEM volt az Ictíneo II tengeralattjárónak?
  • Milyen újítást vezetett be Monturiol a tengeralattjáró meghajtásában?
  • Milyen anyagból készült az Ictíneo II szerkezetének nagy része?
  • Miből készültek az Ictíneo II külsejét borító lemezek?
  • Milyen anyagot NEM használtak a Monturiol által kifejlesztett levegőfüggetlen kémiai rendszerben?
  • Mely görög szavak összetételéből származik az Ictíneo elnevezés?
  • Mi keletkezett a levegőfüggetlen rendszer kémiai reakciója során?
  • Minek a segítségével haladt az Ictíneo II a felszínen?
  • Minek a segítségével haladt az Ictíneo II a felszín alatt?

Jelenetek

A víz alatt

Az Ictíneo II tengeralattjárót Narcís Monturiol spanyol mérnök tervezett és épített meg az 1860-as években.
A jármű elődje a pár évvel korábban létrehozott Ictíneo I volt. Az 1859-ben vízre bocsátott Ictíneo I propellereit még emberi erő hajtotta meg.
A feltaláló szeretett volna egy olyan hajót alkotni, mellyel biztonságosabbá és hatékonyabbá tehető a korallt gyűjtő búvárok munkája.

A halak tanulmányozásával találta meg a hidrosztatikai és navigációs szempontból is legoptimálisabb alakot, az ellipszoidot. A találmány neve két ógörög szó összetételéből született meg, melyek jelentése: hal és hajó.

Az Ictíneo II örökölte elődjének továbbfejlesztett pozitív tulajdonságait, de forradalmi meghajtásával Monturiol hatalmas lépést tett a víz alatti közlekedés evolúciójában. Kifejlesztett egy olyan rendszert, mellyel a búvárhajó gőzgépe a felszín alatt is működhetett.

Monturiol végig finanszírozási problémákkal küzdött. Az Ictíneo II létrehozására alapított vállalata csődbe ment. Végül a legfőbb hitelezője eladta az egyetlen példányban létező tengeralattjárót egy üzletembernek. A vízi járműveket nyilvántartó hivatal a tengeralattjáróra is kivetette a kötelező adót. Az üzletember nem akart fizetni, ezért a hajót szétbontatta, a darabjait pedig eladta. A mérnöki zsenialitás remekművének gőzgépe egy textilgyárban pöfögött tovább.

Felépítés

  • kosár
  • mozgatható gyűjtőkar
  • lámpa
  • bejárat
  • 2 mm vastag réz borítás
  • kormánylapát
  • olajfából készült szerkezet (tölgyfa megerősítésekkel)
  • ablak
  • segédpropeller
  • propeller

Metszet

  • levegőztető
  • kormánykerék
  • parancsnoki torony
  • kémény
  • ballaszttartályok
  • merevítő bordák
  • kazánok
  • gőzgép
  • tengely
  • propeller

Meghajtás

Az Ictíneo II leginnovatívabb összetevője a meghajtása volt. A mérnök egy hathengeres gőzgépet használt, melynek három hengerét egy széntüzelésű kazán üzemeltette a felszínen való haladás közben, a másik hármat pedig egy speciális kazán működtette a merülés során.
A Monturiol által kifejlesztett kazánban cink, mangán és kálium-klorát lépett reakcióba egymással. A kémiai reakció során termelődő hő fűtötte a kazánt, a keletkező oxigént pedig belélegezhették a tengeralattjáróban lévő személyek.
A gőzgép egy tengelyre erősített, a búvárhajó végén elhelyezkedő propellert forgatott meg.

Animáció

  • kosár
  • mozgatható gyűjtőkar
  • lámpa
  • bejárat
  • 2 mm vastag réz borítás
  • kormánylapát
  • olajfából készült szerkezet (tölgyfa megerősítésekkel)
  • ablak
  • segédpropeller
  • propeller
  • levegőztető
  • kormánykerék
  • parancsnoki torony
  • kémény
  • ballaszttartályok
  • merevítő bordák
  • kazánok
  • gőzgép
  • tengely
  • propeller

Narráció

Az Ictíneo II tengeralattjárót Narcís Monturiol spanyol mérnök tervezett és épített meg az 1860-as években.
A jármű elődje a pár évvel korábban létrehozott Ictíneo I volt. Az 1859-ben vízre bocsátott Ictíneo I propellereit még emberi erő hajtotta meg.
A feltaláló szeretett volna egy olyan hajót alkotni, mellyel biztonságosabbá és hatékonyabbá tehető a korallt gyűjtő búvárok munkája.

A halak tanulmányozásával találta meg a hidrosztatikai és navigációs szempontból is legoptimálisabb alakot, az ellipszoidot. A találmány neve két ógörög szó összetételéből született meg, melyek jelentése: hal és hajó.

Az Ictíneo II örökölte elődjének továbbfejlesztett pozitív tulajdonságait, de forradalmi meghajtásával Monturiol hatalmas lépést tett a víz alatti közlekedés evolúciójában. Kifejlesztett egy olyan rendszert, mellyel a búvárhajó gőzgépe a felszín alatt is működhetett.

Az Ictíneo II leginnovatívabb összetevője a meghajtása volt. A mérnök egy hathengeres gőzgépet használt, melynek három hengerét egy széntüzelésű kazán üzemeltette a felszínen való haladás közben, a másik hármat pedig egy speciális kazán működtette a merülés során.
A Monturiol által kifejlesztett kazánban cink, mangán és kálium-klorát lépett reakcióba egymással. A kémiai reakció során termelődő hő fűtötte a kazánt, a keletkező oxigént pedig belélegezhették a tengeralattjáróban lévő személyek.
A gőzgép egy tengelyre erősített, a búvárhajó végén elhelyezkedő propellert forgatott meg.

Monturiol végig finanszírozási problémákkal küzdött. Az Ictíneo II létrehozására alapított vállalata csődbe ment. Végül a legfőbb hitelezője eladta az egyetlen példányban létező tengeralattjárót egy üzletembernek. A vízi járműveket nyilvántartó hivatal a tengeralattjáróra is kivetette a kötelező adót. Az üzletember nem akart fizetni, ezért a hajót szétbontatta, a darabjait pedig eladta. A mérnöki zsenialitás remekművének gőzgépe egy textilgyárban pöfögött tovább.

Kapcsolódó extrák

Tengeralattjáró

A hajótest átlagsűrűségének változtatásával a hajó alámerülhet, vagy a felszínre emelkedhet.

Clermont gőzhajó (1807)

Robert Fulton amerikai mérnök megalkotta az első működőképes, gőzgéppel hajtott lapátkerekes gőzhajót.

James Watt gőzgépe (18. század)

A skót mérnök által tökéletesített gőzgép sokféle alkalmazási lehetőségével forradalmasította a technikát.

SM U–35 tengeralattjáró (Németország, 1912)

A búvárhajók már az I. világháború idején is fontos szerepet vívtak ki maguknak a tengeri hadviselésben.

BR Standard Class 3 2-6-2T gőzmozdony

A British Railways kötelékébe tartozó, külön osztályt képező gőzmozdonyok az 1950-es években készültek.

Rocket gőzmozdony (1829)

George Stephenson angol mérnök gőzmozdonya egy 1829-ös verseny megnyerésével indult világhódító útjára.

USS Ohio (USA, 1979)

A nukleáris meghajtást először az USA haditengerészete alkalmazta tengeralattjárók építésénél a 20. század közepén.

Tengerek szintjei

A tenger környezeti tényezői, valamint élővilága a vízmélységgel változnak.

Cséplőgép (19. század)

E mezőgazdasági munkagépet a gabonafélék magjának kinyerésére használják.

Textilgyár (19. század)

A 18. századi találmányoknak köszönhetően a textilipar az egyik legfontosabb iparággá vált.

Kosárba helyezve!