A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Idegsejt, idegszövet

Idegsejt, idegszövet

Az idegsejtek elektromos jelek továbbítására specializálódott sejtek.

Biológia

Címkék

idegsejt, idegszövet, idegrost, dendrit, axon, szinapszis, inger, ingerület, akciós potenciál, nyugalmi potenciál, ingerületvezetés, elemi idegjelenség, Nissl-szemcsék, gliasejt, végfácska, végbunkó, ember, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Idegszövet

Idegsejt

  • dendrit - Az idegsejt fácskaszerűen szerteágazó rövid nyúlványa. Az ingerületet a sejttest felé vezeti. A dendrit kezdeti szakaszában (és a sejttestben) Nissl-szemcséket találunk, tehát itt fehérjeszintézis zajlik.
  • axon - Más néven tengelyfonal, illetve neurit. Az axoneredésnél ingerlés hatására akciós potenciál alakul ki. Ez az axonvég felé halad, ahol a szinapszisból ingerületátvivő anyag szabadul fel. Ez a következő sejtet ingerli vagy gátolja, attól függően, hogy serkentő vagy gátló idegsejtről van szó. A tanulási folyamatok során az axonok dinamikusan átrendeződnek, a sejtek közötti kapcsolatok változnak.
  • sejthártya - Az idegsejtek sejthártyája speciális ioncsatornákat tartalmaz, amelyek az idegsejt elektromos jelenségeit alakítják ki. A dendritek és a sejttest membránján lokális potenciálváltozások alakulnak ki ingerlés hatására. Ezek erőssége az ingerlés erősségétől függ. Ha a lokális potenciálváltozások elég nagyok, összegződve az axonon akciós potenciált hoznak létre. Ennek nagysága nem függ az ingerlés erősségétől.

Sejttest és dendritek

  • sejthártya - Az idegsejtek sejthártyája speciális ioncsatornákat tartalmaz, amelyek az idegsejt elektromos jelenségeit alakítják ki. A dendritek és a sejttest membránján lokális potenciálváltozások alakulnak ki ingerlés hatására. Ezek erőssége az ingerlés erősségétől függ. Ha a lokális potenciálváltozások elég nagyok, összegződve az axonon akciós potenciált hoznak létre. Ennek nagysága nem függ az ingerlés erősségétől.
  • sejtmag
  • Nissl-szemcsék - A durva felszínű endoplazmatikus retikulum, melynek riboszómáin fehérjeszintézis zajlik. Nissl-szemcsék az idegsejt sejttestében és a dedritek kezdeti szakaszán találhatóak; az axonokban nem fordulnak elő: itt nem folyik fehérjeszintézis.
  • dendrit - Az idegsejt fácskaszerűen szerteágazó rövid nyúlványa. Az ingerületet a sejttest felé vezeti. A dendrit kezdeti szakaszában (és a sejttestben) Nissl-szemcséket találunk, tehát itt fehérjeszintézis zajlik.

Idegrost

  • axon - Más néven tengelyfonal, illetve neurit. Az axoneredésnél ingerlés hatására akciós potenciál alakul ki. Ez az axonvég felé halad, ahol a szinapszisból ingerületátvivő anyag szabadul fel. Ez a következő sejtet ingerli vagy gátolja, attól függően, hogy serkentő vagy gátló idegsejtről van szó. A tanulási folyamatok során az axonok dinamikusan átrendeződnek, a sejtek közötti kapcsolatok változnak.
  • befűződés - Az axonra gliasejtek csavarodnak fel; ezek összessége a velőshüvely, amely az axon elektromos szigeteléséről gondoskodik. A gliasejtek közti befűződéseknél érintkezik a membrán a sejtközötti térrel, ezért ingerület csak itt alakulhat ki: az akciós potenciál befűződésről befűződésre „ugrál”. Ez az ingerületvezetési mód sokkal gyorsabb, mint a velőshüvely nélküli axonokra jellemző pontról pontra történő vezetés.
  • gliasejt - Az axonra felcsavarodó gliasejtek összessége az axont szigetelő velőshüvely. A gliasejtek közötti befűződésekben alakul ki ingerlés hatására akciós potenciál, ami befűződésről befűződésre ugrálva terjed.
  • végfácska
  • végbunkó - Az axon kiszélesedő vége. Serkentő vagy gátló idegi ingerületátvivő anyagot tartalmaz, amely akciós potenciál hatására a szinaptikus résbe adódik, és ingerli vagy gátolja a fogadó sejtet.

Kapcsolódó extrák

Az idegrendszer

A központi idegrendszert az agy és a gerincvelő, a környéki idegrendszert idegek és dúcok alkotják.

Ingerületátvitel

Az ingerületek kémiai és elektromos szinapszisokon keresztül terjednek az idegsejtek között.

Az emberi agy

Az agyvelő fő részei az agytörzs, a köztiagy, a nagyagy és a kisagy.

Az emberi agy részei

Az agyvelő fő részei az agytörzs, a kisagy, a köztiagy és a lebenyekre tagolódó nagyagy.

A beszéd központi szervezése

A beszéd agykérgi központok összehangolt szervezőmunkáját igényli.

A bőr rétegei, bőrérzékelés

Kültakarónk a bőr, melynek három fő rétege a hám, az irha és a bőralja.

A gerincvelő felépítése

A gerincvelő a központi idegrendszer gerincoszlopban futó része, belőle a gerincvelői idegek erednek.

A limbikus rendszer

A limbikus rendszer fontos szerepet játszik az érzelmek kialakításában és a tanulásban is.

Agykamrák és főbb agyterületek

Az animáció agyunk belső szerkezetébe enged bepillantást.

Az emberi vér

Alakos elemekből (vörös- és fehérvérsejtekből, vérlemezkékből) és vérplazmából áll.

Egyed alatti szerveződési szintek

Az animáció bemutatja az élő rendszerek szerveződését az egyed szintjétől a szerveken és szöveteken át a sejtek szintjéig.

Fájdalomreflex

A fájdalomreflex a károsító ingertől való távolodást szolgáló gerincvelői reflex.

Térdreflex

A feszítőizom megnyúlására adott válasz a térdreflex, melynek reflexközpontja a gerincvelőben van.

Fedőhámok

Az állati test külső és belső felszíneit fedőhámok borítják.

Izomszövetek

Szervezetünkben harántcsíkolt, sima-, és szívizomszövet fordul elő.

Kötő- és támasztószövetek

Ide tartozik a laza- és a tömöttrostos kötőszövet, a zsírszövet, a vér, a porcszövetek és a csontszövet.

Kosárba helyezve!