Izomszövetek
Szervezetünkben harántcsíkolt, sima-, és szívizomszövet fordul elő.
Biológia
Címkék
izomszövet, szövet, simaizom, szívizom, harántcsíkolt izom, vázizom, izomműködés, izomrost, izomsejt, orsó alakú izomsejt, perisztaltika, ember, állati szövetek, biológia
Kapcsolódó extrák
Kérdések
- Melyik típusú izomban helyezkedik el rendezetlenül az aktin és a miozin?
- Mely típusú izom áll kapcsolatban csontokkal?
- Melyik izomszövet áll orsó alakú, megnyúlt izomsejtekből?
- Igaz vagy hamis?\nA szívizmot egyenes, harántcsíkolatot mutató izomrostok alkotják.
- Melyik típusú izomra igaz, hogy nagy erő kifejtésére képes, és nem fárad el?
- Igaz vagy hamis?\nKizárólag a harántcsíkolt izomszövetekre jellemző a harántcsíkolat.
- Melyik típusú izom játszik szerepet a test mozgásában?
- Hol található az Eberth-féle vonal?
- Igaz vagy hamis?\nA harántcsíkolt izmot sokmagvú izomrostok építik fel, melyekben nem különülnek el a sejtek.
Jelenetek
Izomszövetek elhelyezkedése
- orsó alakú izomsejt - Bennük az izom összehúzódását szolgáló fehérjék – az aktin és a miozin – rendezetlenül helyezkednek el, ezért nem mutatnak harántcsíkolatot.
- sejtmag - Hosszúkás alakúak, a sejtek közepén helyezkednek el.
- Eberth-féle vonal - A szívizomsejtek rostokat képeznek. A sejtek között találjuk az Eberth-féle vonalakat.
- sejtmag - A sejtek közepén helyezkednek el.
- villásan elágazó izomsejt - A megnyúlt, elágazó izomsejtek rostokat alkotnak. Bennük az izom összehúzódását szolgáló fehérjék – az aktin és a miozin – rendezetten helyezkednek el, emiatt a rostok harántcsíkolatot mutatnak.
- sokmagvú rost - A harántcsíkolt izomszövetet sokmagvú izomrostok építik fel, melyekben nem különülnek el sejtek.
- sejtmag - Az izomrost membránjához szorulnak.
Simaizom
- orsó alakú izomsejt - Bennük az izom összehúzódását szolgáló fehérjék – az aktin és a miozin – rendezetlenül helyezkednek el, ezért nem mutatnak harántcsíkolatot.
- sejtmag - Hosszúkás alakúak, a sejtek közepén helyezkednek el.
- Eberth-féle vonal - A szívizomsejtek rostokat képeznek. A sejtek között találjuk az Eberth-féle vonalakat.
- sejtmag - A sejtek közepén helyezkednek el.
- villásan elágazó izomsejt - A megnyúlt, elágazó izomsejtek rostokat alkotnak. Bennük az izom összehúzódását szolgáló fehérjék – az aktin és a miozin – rendezetten helyezkednek el, emiatt a rostok harántcsíkolatot mutatnak.
- sokmagvú rost - A harántcsíkolt izomszövetet sokmagvú izomrostok építik fel, melyekben nem különülnek el sejtek.
- sejtmag - Az izomrost membránjához szorulnak.
Szívizom
- orsó alakú izomsejt - Bennük az izom összehúzódását szolgáló fehérjék – az aktin és a miozin – rendezetlenül helyezkednek el, ezért nem mutatnak harántcsíkolatot.
- sejtmag - Hosszúkás alakúak, a sejtek közepén helyezkednek el.
- Eberth-féle vonal - A szívizomsejtek rostokat képeznek. A sejtek között találjuk az Eberth-féle vonalakat.
- sejtmag - A sejtek közepén helyezkednek el.
- villásan elágazó izomsejt - A megnyúlt, elágazó izomsejtek rostokat alkotnak. Bennük az izom összehúzódását szolgáló fehérjék – az aktin és a miozin – rendezetten helyezkednek el, emiatt a rostok harántcsíkolatot mutatnak.
- sokmagvú rost - A harántcsíkolt izomszövetet sokmagvú izomrostok építik fel, melyekben nem különülnek el sejtek.
- sejtmag - Az izomrost membránjához szorulnak.
Harántcsíkolt izom
- orsó alakú izomsejt - Bennük az izom összehúzódását szolgáló fehérjék – az aktin és a miozin – rendezetlenül helyezkednek el, ezért nem mutatnak harántcsíkolatot.
- sejtmag - Hosszúkás alakúak, a sejtek közepén helyezkednek el.
- Eberth-féle vonal - A szívizomsejtek rostokat képeznek. A sejtek között találjuk az Eberth-féle vonalakat.
- sejtmag - A sejtek közepén helyezkednek el.
- villásan elágazó izomsejt - A megnyúlt, elágazó izomsejtek rostokat alkotnak. Bennük az izom összehúzódását szolgáló fehérjék – az aktin és a miozin – rendezetten helyezkednek el, emiatt a rostok harántcsíkolatot mutatnak.
- sokmagvú rost - A harántcsíkolt izomszövetet sokmagvú izomrostok építik fel, melyekben nem különülnek el sejtek.
- sejtmag - Az izomrost membránjához szorulnak.
Animáció
- orsó alakú izomsejt - Bennük az izom összehúzódását szolgáló fehérjék – az aktin és a miozin – rendezetlenül helyezkednek el, ezért nem mutatnak harántcsíkolatot.
- sejtmag - Hosszúkás alakúak, a sejtek közepén helyezkednek el.
- Eberth-féle vonal - A szívizomsejtek rostokat képeznek. A sejtek között találjuk az Eberth-féle vonalakat.
- sejtmag - A sejtek közepén helyezkednek el.
- villásan elágazó izomsejt - A megnyúlt, elágazó izomsejtek rostokat alkotnak. Bennük az izom összehúzódását szolgáló fehérjék – az aktin és a miozin – rendezetten helyezkednek el, emiatt a rostok harántcsíkolatot mutatnak.
- sokmagvú rost - A harántcsíkolt izomszövetet sokmagvú izomrostok építik fel, melyekben nem különülnek el sejtek.
- sejtmag - Az izomrost membránjához szorulnak.
Narráció
Az izomszövetek közös jellemzője, hogy a bennük található izomfehérjék segítségével összehúzódásra képesek.
Az emberi szervezetben előforduló három fő izomszövettípus: a sima-, a harántcsíkolt és a szívizomszövet.
A simaizom jellemző a belső szerveinkben, a harántcsíkolt izom a vázizmainkat építi fel, míg a szívizom kizárólag a szívünkben fordul elő.
A simaizomszövet kitartó, de viszonylag gyengébb erőkifejtésre képes.
Sejtjei orsó alakban megnyúltak.
Ez a szövet a belső szerveinkben fordul elő. Biztosítja többek között a bélcsatorna perisztaltikus mozgását, szüléskor a méh összehúzódásait, egyes mirigyeink váladékürítését, illetve az érkeresztmetszet változtatásával a vérnyomás szabályozását.
Működését akaratlagosan nem irányíthatjuk.
A szívizom sejtjei hosszú, villásan elágazó rostokat alkotnak, melyek harántcsíkolatot mutatnak. A sejthatárokon láthatjuk az Eberth-féle vonalakat. A szívizom előfordulása speciálisan a szívre jellemző; nagy erőkifejtésre képes és nem fáradékony, munkabírása óriási. Szívünk nyugalomban körülbelül 72-szer ver percenként, ami naponta több mint százezer, 70 év alatt pedig 2 milliárdnál is több összehúzódást jelent.
A harántcsíkolt izomszövetet sokmagvú izomrostok építik fel, melyekben nem különülnek el sejtek. A magok az izomrost membránjához szorulnak. A rostok nem ágaznak el, és jellegzetes harántcsíkolatot mutatnak, ami az izomfehérjék szabályos elrendeződésének következménye.
Ez az izomszövet-féleség építi fel a vázizmainkat.
A vázizmok az inakon keresztül a csontokhoz kapcsolódnak, a mozgási szervrendszer aktív részét képezik.
A harántcsíkolt izom nagy erőkifejtésre képes, de viszonylag fáradékony, az intenzív munkavégzést követően pihenésre van szüksége. Működése akaratlagosan irányítható.
Kapcsolódó extrák
Az emberi izomzat
A vázizmok a mozgási szervrendszer aktív részét képezik: a csontokhoz tapadnak, azokat mozgatják.
Az izom felépítése
Az animáció bemutatja az izom finomszerkezetét, és működését a molekuláris szintig.
Térdreflex
A feszítőizom megnyúlására adott válasz a térdreflex, melynek reflexközpontja a gerincvelőben van.
A gerincvelő felépítése
A gerincvelő a központi idegrendszer gerincoszlopban futó része, belőle a gerincvelői idegek erednek.
A szív ingerületképző és -vezető rendszere
Szívünk önmaga hozza létre a működéséhez szükséges elektromos jeleket. Az elektromos tevékenység regisztrálásával kapjuk az EKG-görbét.
Egyed alatti szerveződési szintek
Az animáció bemutatja az élő rendszerek szerveződését az egyed szintjétől a szerveken és szöveteken át a sejtek szintjéig.
Kötő- és támasztószövetek
Ide tartozik a laza- és a tömöttrostos kötőszövet, a zsírszövet, a vér, a porcszövetek és a csontszövet.
Szívinfarktus
A szívinfarktus a koszorúerek elzáródása miatt alakul ki. Az egyik leggyakoribb halálok.