A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Junkers G 24 W hidroplán

Junkers G 24 W hidroplán

A hidroplán olyan repülőgép, mely képes vízfelületre leszállni, azon haladni és arról felemelkedni.

Technika, háztartástan

Címkék

Junkers, hidroplán, repülő, légi közlekedés, úszótalp, pilótafülke, fékszárny, vízfelszín, közlekedés, jármű, polgári, technika

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Hidroplán

A repülőcsónakoktól a hidroplánokig

Az I. világháború után előtérbe került a polgári repülés. A fejlesztők és a gyártók nem csupán szárazföldi gépekben, hanem olyan repülőkben is gondolkodtak, melyek képesek vízre leszállni, azon haladni és onnan felszállni.
Az 1910-es és 1920-as évek fordulóján az olasz Savoia-Marchetti gyár több sikeres modellt is kialakított. Az áttörést a technikai újdonságnak számító S 55 modell szolgálatba állítása jelentette 1925-ben. A német Dornier gyár Do-X típusú (6 db, egyenként 525 lóerős motor által hajtott) repülőcsónakja 1929-ben már 158 utast és 11 fős személyzetet szállított.
Az akkor „repülőcsónaknak” nevezett járművek fénykora az 1930-as évekre tehető. A Hindenburg léghajó 1937-es tragédiája után a tengerek és óceánok feletti személy- és teherszállítás a repülőcsónakok feladata lett, melyek a világ szinte minden pontján megjelentek. Számos változatuk jött létre (személy, katonai, teher, kutató stb.).
A II. világháború utáni évek újabb fordulatot hoztak. A nagy hatótávolságú szárazföldi gépek megjelenése és térhódítása a repülőcsónakok visszaszorulását eredményezte. Azonban az újabban már hidroplánnak nevezett repülők napjainkban még mindig fontos szereplői a távoli szigetek, tavak és folyók életének.

A Dornier Do-X repülőcsónak

Leszállás

A repülőcsónakoktól a hidroplánokig

Az I. világháború után előtérbe került a polgári repülés. A fejlesztők és a gyártók nem csupán szárazföldi gépekben, hanem olyan repülőkben is gondolkodtak, melyek képesek vízre leszállni, azon haladni és onnan felszállni.
Az 1910-es és 1920-as évek fordulóján az olasz Savoia-Marchetti gyár több sikeres modellt is kialakított. Az áttörést a technikai újdonságnak számító S 55 modell szolgálatba állítása jelentette 1925-ben. A német Dornier gyár Do-X típusú (6 db, egyenként 525 lóerős motor által hajtott) repülőcsónakja 1929-ben már 158 utast és 11 fős személyzetet szállított.
Az akkor „repülőcsónaknak” nevezett járművek fénykora az 1930-as évekre tehető. A Hindenburg léghajó 1937-es tragédiája után a tengerek és óceánok feletti személy- és teherszállítás a repülőcsónakok feladata lett, melyek a világ szinte minden pontján megjelentek. Számos változatuk jött létre (személy, katonai, teher, kutató stb.).
A II. világháború utáni évek újabb fordulatot hoztak. A nagy hatótávolságú szárazföldi gépek megjelenése és térhódítása a repülőcsónakok visszaszorulását eredményezte. Azonban az újabban már hidroplánnak nevezett repülők napjainkban még mindig fontos szereplői a távoli szigetek, tavak és folyók életének.

A Dornier Do-X repülőcsónak

Felépítés

  • úszótalp
  • utaskabin
  • függőleges vezérsík
  • vízszintes vezérsík
  • szárny
  • törzs
  • motor
  • pilótafülke
  • sárkányszerkezet
  • oldalkormány
  • fékszárny

A repülőcsónakoktól a hidroplánokig

Az I. világháború után előtérbe került a polgári repülés. A fejlesztők és a gyártók nem csupán szárazföldi gépekben, hanem olyan repülőkben is gondolkodtak, melyek képesek vízre leszállni, azon haladni és onnan felszállni.
Az 1910-es és 1920-as évek fordulóján az olasz Savoia-Marchetti gyár több sikeres modellt is kialakított. Az áttörést a technikai újdonságnak számító S 55 modell szolgálatba állítása jelentette 1925-ben. A német Dornier gyár Do-X típusú (6 db, egyenként 525 lóerős motor által hajtott) repülőcsónakja 1929-ben már 158 utast és 11 fős személyzetet szállított.
Az akkor „repülőcsónaknak” nevezett járművek fénykora az 1930-as évekre tehető. A Hindenburg léghajó 1937-es tragédiája után a tengerek és óceánok feletti személy- és teherszállítás a repülőcsónakok feladata lett, melyek a világ szinte minden pontján megjelentek. Számos változatuk jött létre (személy, katonai, teher, kutató stb.).
A II. világháború utáni évek újabb fordulatot hoztak. A nagy hatótávolságú szárazföldi gépek megjelenése és térhódítása a repülőcsónakok visszaszorulását eredményezte. Azonban az újabban már hidroplánnak nevezett repülők napjainkban még mindig fontos szereplői a távoli szigetek, tavak és folyók életének.

A Dornier Do-X repülőcsónak

Kapcsolódó extrák

Formula–1 (versenyautó)

A Formula–1 (Forma–1, F1) az autóversenyek legmagasabb, és egyben legnépszerűbb kategóriája.

Helikopter (BELL 206 Jet Ranger)

A kanadai cég helikoptere rendkívül népszerű az egész világon, elsősorban széleskörű...

Bombardier CRJ-200 (1991)

A Bombardier cég kis utasszállítójának tervezésekor a gyorsaság, a kényelem és a...

Hogyan működik a szonár?

A kibocsátott hangimpulzusok visszaverődéseinek segítségével alkot képet.

De Havilland DH-106 Comet 1 (1949)

A brit cég által gyártott repülőgép volt az első sorozatban gyártott, sugárhajtóművel...

Fejezetek a repülés történetéből

Az animáció a repülés fejlődését foglalja össze a kezdetektől napjainkig.

Fokker Dreidecker I (1917)

Az erősen közepes gépnek számító német háromfedelű volt az első világháború talán...

Asboth Oszkár kísérleti helikoptere (1928)

A repülés történetének mérföldköveként Asboth Oszkár első helikoptere 1928-ban a levegőbe...

Kosárba helyezve!