A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Jurta

Jurta

A jurta a nomád életmódot folytató népek jellegzetes, kupola vagy csonka kúp alakú, rendszerint nemezzel fedett lakósátra volt.

Történelem

Címkék

jurta, sátor, nomád, nomád életmód, vándorlás, életmód, lakhely, hajlék, kör alakú, filc, állattartás, mongol

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Milyen volt általában a jurták teteje?
  • Mit csináltak folyamatosan a nomád népek?
  • Mivel erősítették meg a jurta vázszerkezetét és nemez borítását?
  • Hogy hívták a jurta felállítása során használt, később kivett ideiglenes tartófát?
  • Hol tárolták általában a konyhai edényeiket?
  • Melyik fegyverrel NEM rendelkeztek a nomád magyarok?
  • Milyen berendezési tárgy NEM volt egy átlagos jurtában?
  • Milyen berendezési tárgy volt egy átlagos jurtában?
  • Mivel borították be gyakran a jurta belső rácsos falát?
  • Általában miből alakították ki a fekhelyeket?
  • Hol helyezkedett el a jurta belsejében a családfő?
  • Miért volt tilos a küszöbre lépni a nomádok hite szerint?
  • Hogyan nevezzük a jurta kör alakban felállított, rácsos falát?
  • Milyen anyagból épült fel a jurta váza?
  • Hol tartotta általában a család az értékeiket?
  • Hol tartották a fegyvereket?
  • Mivel takarták el a jurta bejáratát?
  • Hol helyezték el a tűzhelyet a jurtában?
  • Hol hagyta el a füst a jurtát?
  • Hány ablaka van egy átlagos jurtának?
  • Hány bejárata van egy átlagos jurtának?
  • Melyik típusba sorolható a nomád állattartás?
  • Milyen alakú az átlagos jurták alaprajza?
  • Igaz-e az állítás?\nA honfoglalás előtti magyarok nagyállattartó lovas nomádok voltak.
  • Igaz-e az állítás?\nMég ma is élnek a világ több pontján nomád népek.
  • Mely faj NEM alkalmas a nomád állattartásra?
  • Hol vándoroltak a honfoglalás előtti magyarok?
  • Mit jelent a görög eredetű „nomasz” kifejezés?
  • Milyen eredetű szó a „nomád”?
  • Miből készült a nemez?
  • Általában mivel borították be a jurtákat?

Jelenetek

Jurta

  • füstnyílás
  • szőnyegajtó
  • bejárat
  • küszöbfa
  • nemezborítás
  • kötél

Nomádok között a pusztán

A nomadizmus olyan társadalmi-gazdasági életforma, melynek gyakorlói a háziállatokat szabadon legeltetve tenyésztik és az egész közösség az állatokkal együtt vándorol. (A nomád kifejezés görög eredetű, a „nomasz” (pásztor) szóból származik.)
A honfoglalás előtti magyarok – az eurázsiai sztyeppe (folyók által szabdalt, nagy kiterjedésű füves puszta) többi népéhez hasonlóan – nagyállattartó lovas nomádok voltak.

A rideg állattartást folytató népesség állandóan mozgásban volt, egy helyen csak rövid ideig maradt.
Ideiglenes szálláshelyeiket legelőkben és folyóvízben gazdag területeken alakították ki.
A folyamatos vándorlás miatt lakóhelyeik nem állandó épületek, hanem sátrak voltak. A jurta egy tipikus, kupola vagy csonka kúp alakú tetővel ellátott, farácsos oldalú, rendszerint nemezzel fedett nomád lakósátor volt.

jurta_epitese

Jurta építése

A jurta belseje

  • fekhely
  • a férfiak és a férfi vendégek oldala
  • a nők és a női vendégek oldala
  • tűzhely
  • szőnyeg
  • edények
  • láda
  • fegyverek
  • tartóoszlop
  • családfő

A jurta belsejében

A jurta kör alakban felállított rácsos fala (kerege) tartotta a tetőlécekkel középre igazított kerek füstnyílást.
A farács köré szoros kötelet feszítettek, így nem rogyott össze a szerkezet, amikor az építés során belül felállított ún. „istenfát” kivették.
A jurta bejáratát nemezszőnyeg zárta le, ablaka nem volt. A nomád hit szerint a küszöbre tilos volt lépni, mert a felébredő házi szellemek bajt hoznak a családra.
Az ajtóval szemben helyezkedett el a családfő, egyik oldalán a család, a másikon pedig a vendégek foglaltak helyet. A jurta közepén – szinte állandóan – tűz égett, a keletkező füst pedig az elhúzható tetőnyíláson át távozott.
A jurta alját (gyakran több rétegben) szőnyegek borították. Egymásra helyezett szőnyegekből alakították ki a bejárattal szemben a magasított fekhelyeket. Asztalt, széket nem használtak. Használati tárgyaikat (fegyverek a vadászathoz, konyhai eszközök) a fal rácsain tárolták. A család az értékeit általában egy ládában tartotta.

Animáció

Szerkezete

  • füstnyílás
  • szőnyegajtó
  • bejárat
  • küszöbfa
  • tetőléc
  • rácsos oldalfal (kerege)

Séta

Narráció

A honfoglalás előtti magyarok nomád vándorló életmódot folytattak. A hatalmas, folyóktól szabdalt füves pusztán, a Kelet-európai síkságokon állataikkal együtt folyamatosan vándorolva kerestek ivóvízben és legelőben gazdag területet.
A nomád állattartás jellemző fajai a , a szarvasmarha (északon a rénszarvas) és a juh.

A lovas nomád magyarok fő állata a volt. Lovaik az ázsiai típushoz tartoztak: viszonylag alacsony marmagasságú, zömökebb testfelépítésű, erős és szívós állatok voltak. Sokrétű felhasználásuk miatt a nomádok nagy becsben tartották lovaikat.

A nomád életmód és kultúra természetesen a lakóépületekre is rányomta a bélyegét.
A folyamatos vándorlás olyan építményt igényelt, mely a rendelkezésre álló alapanyagokból gyorsan felépíthető (illetve lebontható), könnyen szállítható és ellenáll az éghajlat viszontagságainak. A kívánalmaknak tökéletesen megfelel a nomád pásztorkodást folytató népek jurtája.
A jurta praktikus, sátorszerű építmény. A vázát kör alakú, állati inakkal összeerősített falécekből álló rács képezte. A rács köré kötelet feszítettek ki, melynek szorossága tartotta egyben a szerkezetet.
A jurta külsejét a birkagyapjúból, víz segítségével összegyúrt, rendkívül ellenálló nemez borította, melyet esetenként több rétegben helyeztek el. Meleg idő esetén a nemezborítást feltekerték vagy lécekkel alátámasztották, a szellőzést biztosítandó.

A jurta bejáratát a szintén nemezből készült szőnyegajtó által takart nyílás jelentette.
Az ajtóval szemben kezdetleges oltárat alakítottak ki. Az oltártól jobbra a férfiak helyeit alakították ki és ott helyezték el a család értékeit is. A bal oldalon helyezkedtek el a nők, a főzéshez szükséges eszközök és az ételek.
A jurta közepén helyezték el a kövekkel körülfogott, szabad tűzhelyet. A füst a kupola alakú tető közepén kialakított ún. füstnyíláson át távozott a sátor belsejéből. (Ha nem használták a tűzhelyet, illetve ha az időjárási körülmények megkövetelték, akkor befedték a füstnyílást.)
A használati tárgyaikat a jurta belső, rácsos falán helyezték el. A jurtában élők kényelmét prémekkel és szőnyegekkel biztosították.

A nomádok élete az évezredek alatt nagyon jól alkalmazkodott a vándorláshoz. Még napjainkban is találhatunk olyan népeket, törzseket Földünkön, melyek nomád életmódot folytatnak és jurtákban élnek.

Kapcsolódó extrák

Honfoglaló magyarok (ruhaviseletek)

A ruhadarabok az adott kor és terület népességének életmódjáról és kultúrájáról is árulkodnak.

Árpád-kori település

A veremházak (süllyesztett házak) az Árpád-kori falvak jellemző, földbe ásott lakóépítményei voltak.

Avarok (8. század)

Az avarok a 6–8. században szilárd birodalmat hoztak létre a Kárpát-medencében.

Jellegzetes lakóépítmények

Minden korszaknak és minden kultúrkörnek megvannak a sajátos lakóépítményei.

Mongol Birodalom

A legendás mongol uralkodó, Dzsingisz kán hódításaival hatalmas birodalmat hozott létre.

Mongol harcos (13. század)

A mongolok hatalmas birodalmat hoztak létre rettegett harcosaiknak köszönhetően.

Indián falu (varjú törzs)

Az észak-amerikai varjú indiánok eredetileg a Yellowstone-folyó vidékén éltek.

Szabolcsi földvár

A honfoglaló magyar törzsek egyikének vezéri szálláshelye volt a hatalmas, háromszög alaprajzú erődítmény.

19. századi parasztház

A 19. századi magyar parasztház jellegzetes külsővel és belsővel rendelkezett.

Eszkimó életmód

Az északi hideg övben élő eszkimók jellegzetes lakóépülete az iglu.

Ókori görög lakóház

Az átlagos ókori hellén lakóházak téglalap alaprajzú, geometrikus elrendezésű kétszintes épületek voltak.

Parasztház

A középkori vidék földből, vályogból és fából készített parasztházai egyszerű, földszintes épületek voltak.

Kosárba helyezve!