A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Jütlandi csata (1916)

Jütlandi csata (1916)

A britek és a németek által vívott ütközet napjainkig is a történelem legnagyobb, csatahajók részvételével zajló tengeri összecsapásának számít.

Történelem

Címkék

Jütlandi csata, tengeri csata, Beatty, von Hipper, Jellicoe, hadihajó, hajóhad, világháború, cirkáló, német, brit, ütközet, vezérhajó, parancsnok, britek, németek, történelem

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Felvonulási útvonal

  • Brit főerő
  • Brit cirkálóflotta
  • Német főerő
  • Német cirkálóflotta

A csata helyszíne

  • Jellicoe tengernagy csatacirkáló-flottája
  • Beatty tengernagy csatacirkáló-flottája
  • Hipper tengernagy csatacirkáló-flottája
  • Scheer tengernagy csatacirkáló-flottája

A német flotta

A brit flotta

A csata folyamata

1. szakasz (1916. június 1., 15 óra 20 perctől)

A csata elején a két flotta előretolt csatacirkáló-flottái ütköztek meg egymással.
Beatty angol tengernagy 6, és von Hipper német tengernagy 5 cirkálója 15 óra 20 perckor nyitott tüzet egymásra.
A németek taktikája érvényesült: elsüllyesztettek két angol cirkálót, és esélyük nyílt az ellenség teljes megsemmisítésére is.

2. szakasz (1916. június 1., késő délután)

Beatty meggyengült egysége a Jellicoe által vezetett főerő megérkezése miatt megmenekült.
A túlerő láttán von Hipper felhagyott az angol csatacirkálók üldözésével.
A teljes angol flotta dél felé haladt, és megpróbálta bekeríteni az időközben a Scheer által vezetett főerővel kiegészülő teljes német flottát.

3. szakasz (1916. június 1., este)

Az angol flotta tovább haladt dél felé, a döntő összecsapás előtt Jellicoe stratégiai előnyt akart kiharcolni.
A német flotta kétszer is megpróbálta áttörni a kialakuló angol hajólánc közepét – sikertelenül.
A rendkívül veszélyes német manőverek ellenére az angolok veszteségei nőttek nagyobb mértékben.

4. szakasz (1916. június 1., éjszaka)

A sötétség beállta után Scheer észak felé vette az irányt.
Így a német flotta harmadik áttörési kísérletekor a továbbra is dél felé haladó angol csatavonal északi szélén lévő könnyebb erőkkel állt szemben, és ezúttal sikerrel járt.
Súlyos veszteségeket okozott az angoloknak, miközben csak egyetlen csatahajót vesztett.
Bár az ütközet döntetlenül végződött, a veszteségek miatt a taktikai győzelem a németeké lett.

Csata szakaszai

1. szakasz (1916. június 1., 15 óra 20 perctől)

A csata elején a két flotta előretolt csatacirkáló-flottái ütköztek meg egymással.
Beatty angol tengernagy 6, és von Hipper német tengernagy 5 cirkálója 15 óra 20 perckor nyitott tüzet egymásra.
A németek taktikája érvényesült: elsüllyesztettek két angol cirkálót, és esélyük nyílt az ellenség teljes megsemmisítésére is.

2. szakasz (1916. június 1., késő délután)

Beatty meggyengült egysége a Jellicoe által vezetett főerő megérkezése miatt megmenekült.
A túlerő láttán von Hipper felhagyott az angol csatacirkálók üldözésével.
A teljes angol flotta dél felé haladt, és megpróbálta bekeríteni az időközben a Scheer által vezetett főerővel kiegészülő teljes német flottát.

3. szakasz (1916. június 1., este)

Az angol flotta tovább haladt dél felé, a döntő összecsapás előtt Jellicoe stratégiai előnyt akart kiharcolni.
A német flotta kétszer is megpróbálta áttörni a kialakuló angol hajólánc közepét – sikertelenül.
A rendkívül veszélyes német manőverek ellenére az angolok veszteségei nőttek nagyobb mértékben.

4. szakasz (1916. június 1., éjszaka)

A sötétség beállta után Scheer észak felé vette az irányt.
Így a német flotta harmadik áttörési kísérletekor a továbbra is dél felé haladó angol csatavonal északi szélén lévő könnyebb erőkkel állt szemben, és ezúttal sikerrel járt.
Súlyos veszteségeket okozott az angoloknak, miközben csak egyetlen csatahajót vesztett.
Bár az ütközet döntetlenül végződött, a veszteségek miatt a taktikai győzelem a németeké lett.

Narráció

1. szakasz (1916. június 1., 15 óra 20 perctől)

A csata elején a két flotta előretolt csatacirkáló-flottái ütköztek meg egymással.
Beatty angol tengernagy 6, és von Hipper német tengernagy 5 cirkálója 15 óra 20 perckor nyitott tüzet egymásra.
A németek taktikája érvényesült: elsüllyesztettek két angol cirkálót, és esélyük nyílt az ellenség teljes megsemmisítésére is.

2. szakasz (1916. június 1., késő délután)

Beatty meggyengült egysége a Jellicoe által vezetett főerő megérkezése miatt megmenekült.
A túlerő láttán von Hipper felhagyott az angol csatacirkálók üldözésével.
A teljes angol flotta dél felé haladt, és megpróbálta bekeríteni az időközben a Scheer által vezetett főerővel kiegészülő teljes német flottát.

3. szakasz (1916. június 1., este)

Az angol flotta tovább haladt dél felé, a döntő összecsapás előtt Jellicoe stratégiai előnyt akart kiharcolni.
A német flotta kétszer is megpróbálta áttörni a kialakuló angol hajólánc közepét – sikertelenül.
A rendkívül veszélyes német manőverek ellenére az angolok veszteségei nőttek nagyobb mértékben.

4. szakasz (1916. június 1., éjszaka)

A sötétség beállta után Scheer észak felé vette az irányt.
Így a német flotta harmadik áttörési kísérletekor a továbbra is dél felé haladó angol csatavonal északi szélén lévő könnyebb erőkkel állt szemben, és ezúttal sikerrel járt.
Súlyos veszteségeket okozott az angoloknak, miközben csak egyetlen csatahajót vesztett.
Bár az ütközet döntetlenül végződött, a veszteségek miatt a taktikai győzelem a németeké lett.

Kapcsolódó extrák

Harckocsik (I. világháború)

Az 1910-es évek közepén kifejlesztett tankok gyorsan a szárazföldi hadműveletek...

USS Ohio (USA, 1979)

A nukleáris meghajtást először az USA haditengerészete alkalmazta tengeralattjárók...

Történelmi topográfia (csaták – egyetemes történelem)

A vaktérképes feladat az egyetemes történelem legfontosabb csatáinak gyűjteménye.

Szputnyik–1 (1957)

A szovjet gyártmányú műhold volt az első űreszköz, melyet a Földről a világűrbe juttattak...

Lövészárokrendszer (I. világháború)

Az állóháború is az első világégés új jelenségei közé tartozott.

A Párizs környéki békeszerződések

Az első világháborút lezáró versailles-i békekonferencia történéseinek bemutatása.

Midway-szigeteki csata (1942)

A II. világháború egyik nagy csatája fordulatot hozott a csendes-óceáni hadszíntéren.

Régészeti feltárás, veremház feltárása

Napjaink nagy építkezései rengeteg munkát adnak a tárgyi forrásokat kutató régészeknek is.

Kosárba helyezve!