A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Kacsacsőrű emlős

Kacsacsőrű emlős

Hüllőrokonságra utaló bélyegeket mutató emlős: tojásokkal szaporodik, kloákával rendelkezik.

Biológia

Címkék

kacsacsőrű emlős, tojásrakó emlős, tojásraskó, emlős, emlősök, Ausztrália, evolúció, pete, fészek, csőr, méreganyag, kloáka, elektroreceptor, receptor, bunda, vertebrate, állat, vízi életmód, ragadozó, gerincesek, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Kacsacsőrű emlős

  • hím
  • nőstény

Testfelépítése

  • víz alatt bezáruló szemek és orrlyukak
  • vízhatlan bunda
  • csőrszerű szájszerv
  • úszóhártyás lábak
  • mérgező sarkantyú - A hímek viselik hátsó lábaikon a sarkantyút, amelyhez méregmirigy csatlakozik. A méreg emberre nem veszélyes, de erős fájdalmat okoz.
  • kloáka - A bélcsatorna, az ivarszervek és a kiválasztó szervek közös kivezető nyílása. Itt ürül a széklet és a vizelet, illetve a nőstény ezen keresztül rakja le a tojásokat. A kloáka jellemző a kétéltűekre, a madarakra és a hüllőkre, az emlősök között viszont csak a tojásrakók csoportjában fordul elő. A kloáka megléte a hüllőkkel való közeli rokonságra utal.
  • hódszerű farok

Táplálkozása

  • csőr elektroreceptorokkal - A zsákmány izomösszehúzódásai által keltett elektromos jeleket érzékeli.
  • elektromos jelek - A zsákmány izomösszehúzódásai során keletkeznek.

Az állat a csőre segítségével a zavaros vízben, csukott szemmel is kiválóan tájékozódik. Ugyanis a csőr bőrében elektroreceptorokat találunk, amelyekkel a kacsacsőrű emlős a zsákmány izom-összehúzódásai által keltett elektromos jeleket érzékeli. Ezzel magyarázható, hogy az állat a zsákmány keresése közben csőrét ide-oda ingatja, ugyanis így térképezi fel az elektromos mezőt. A csőrön mechanoreceptorok is vannak, amelyek a víz nyomásának apró változásait is érzékelik.

Fészke

  • víz feletti bejárat
  • tömés
  • központi üreg
  • tojások
  • fészek

Animáció

  • mérgező sarkantyú - A hímek viselik hátsó lábaikon a sarkantyút, amelyhez méregmirigy csatlakozik. A méreg emberre nem veszélyes, de erős fájdalmat okoz.
  • kloáka - A bélcsatorna, az ivarszervek és a kiválasztó szervek közös kivezető nyílása. Itt ürül a széklet és a vizelet, illetve a nőstény ezen keresztül rakja le a tojásokat. A kloáka jellemző a kétéltűekre, a madarakra és a hüllőkre, az emlősök között viszont csak a tojásrakók csoportjában fordul elő. A kloáka megléte a hüllőkkel való közeli rokonságra utal.
  • hím
  • nőstény
  • csőr elektroreceptorokkal - A zsákmány izomösszehúzódásai által keltett elektromos jeleket érzékeli.
  • elektromos jelek - A zsákmány izomösszehúzódásai során keletkeznek.

Narráció

A kacsacsőrű emlős Ausztráliában élő tojásrakó emlős. A tojásrakó emlősök közé rajta kívül a hangyászsün tartozik. A kacsacsőrű emlősök testét – a többi emlőshöz hasonlóan – szőr borítja. Emlőjük nem alakult ki, utódaikat módosult verejtékmirigyeik tejszerű váladékával táplálják. Az emlősökre jellemző tulajdonságok madarakra, illetve hüllőkre jellemző tulajdonságokkal keverednek: ilyenek a csőr, a méregtermelés, a kloáka és a tojásrakás.

Csőrük a zsákmányuk – vízben élő férgek és ízeltlábúak – elfogyasztásában és felkutatásában is fontos. Az állat a csőre segítségével a zavaros vízben, csukott szemmel is kiválóan tájékozódik. Ugyanis a csőr bőrében elektroreceptorokat találunk, amelyekkel a kacsacsőrű emlős a zsákmány izom-összehúzódásai által keltett elektromos jeleket érzékeli. Ezzel magyarázható, hogy az állat a zsákmány keresése közben csőrét ide-oda ingatja, ugyanis így térképezi fel az elektromos mezőt. A csőrön mechanoreceptorok is vannak, amelyek a víz nyomásának apró változásait is érzékelik.

A hímek mérget termelnek, a méregmirigy a hátsó lábaikon található sarkantyúkhoz csatlakozik. A méreg emberre nem halálos, de átmeneti végtagbénulást okozhat, kisebb állatokat, például kutyákat pedig meg is ölhet.
A kloáka a bélcsatorna, a kiválasztó rendszer és az ivarszervek közös kivezetőnyílása: ezen keresztül zajlik a széklet és a vizelet ürítése, a megtermékenyítés és a tojásrakás is. A kloáka a madarakra és a hüllőkre jellemző.

A tojásrakó emlősök evolúciója mintegy 166 millió évvel ezelőtt vált el a többi emlősétől. Az emlősök a hüllőkből alakultak ki, a tojásrakó emlősök pedig bizonyos ősi, hüllőkre jellemző tulajdonságot megőriztek.

Kapcsolódó extrák

A világ országai

Az animáció segítségével megismerhetjük a világ országait, fővárosokat és az országok zászlaját.

Európai borz

Az európai borz éjjel aktív mindenevő emlős. A borzklán kiterjedt, bonyolult szerkezetű üregrendszerben él.

Európai vakond

Földben élő, kistestű emlős, amelynek lábai jellegzetes ásólábakká módosultak.

Európai vidra

A vidra vízközelben élő ragadozó emlősállat.

Gímszarvas

A gímszarvas kérődző párosujjú patás, a bika könnyen felismerhető agancsáról.

Házi kutya

A kutya a farkas háziasított alfaja.

Kék bálna

Tengeri életmódhoz alkalmazkodott emlős, Földünkön a legnagyobb valaha élt ismert állat.

Keleti szürke óriáskenguru

Az egyik legnagyobb méretű erszényes állat.

Kis patkósdenevér

A denevérek ultrahang segítségével vadásznak, tájékozódnak.

Közönséges ürge

Közép- és Kelet-Európában előforduló talajlakó rágcsáló.

Operaház (Sydney, 1973)

Alakja és elhelyezkedése miatt az ausztrál városé a Föld egyik legkülönlegesebb operaháza.

Óriás panda

Ismerkedjünk meg az állatvédelem jeleként világszerte ismert medvével!

Országok jelképei, nevezetességei

Az animáció segítségével megismerhetjük az egyes országok híres tájait, építményeit.

Palackorrú delfin

A palackorrú delfinek tengeri emlősök, melyek hangjelzések segítségével tájékozódnak.

Kosárba helyezve!