A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Kacsacsőrű emlős

Kacsacsőrű emlős

Hüllőrokonságra utaló bélyegeket mutató emlős: tojásokkal szaporodik, kloákával rendelkezik.

Biológia

Címkék

kacsacsőrű emlős, tojásrakó emlős, tojásraskó, emlős, emlősök, Ausztrália, evolúció, pete, fészek, csőr, méreganyag, kloáka, elektroreceptor, receptor, bunda, vertebrate, állat, vízi életmód, ragadozó, gerincesek, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Kacsacsőrű emlős

  • hím
  • nőstény

Testfelépítése

  • víz alatt bezáruló szemek és orrlyukak
  • vízhatlan bunda
  • csőrszerű szájszerv
  • úszóhártyás lábak
  • mérgező sarkantyú - A hímek viselik hátsó lábaikon a sarkantyút, amelyhez méregmirigy csatlakozik. A méreg emberre nem veszélyes, de erős fájdalmat okoz.
  • kloáka - A bélcsatorna, az ivarszervek és a kiválasztó szervek közös kivezető nyílása. Itt ürül a széklet és a vizelet, illetve a nőstény ezen keresztül rakja le a tojásokat. A kloáka jellemző a kétéltűekre, a madarakra és a hüllőkre, az emlősök között viszont csak a tojásrakók csoportjában fordul elő. A kloáka megléte a hüllőkkel való közeli rokonságra utal.
  • hódszerű farok

Táplálkozása

  • csőr elektroreceptorokkal - A zsákmány izomösszehúzódásai által keltett elektromos jeleket érzékeli.
  • elektromos jelek - A zsákmány izomösszehúzódásai során keletkeznek.

Az állat a csőre segítségével a zavaros vízben, csukott szemmel is kiválóan tájékozódik. Ugyanis a csőr bőrében elektroreceptorokat találunk, amelyekkel a kacsacsőrű emlős a zsákmány izom-összehúzódásai által keltett elektromos jeleket érzékeli. Ezzel magyarázható, hogy az állat a zsákmány keresése közben csőrét ide-oda ingatja, ugyanis így térképezi fel az elektromos mezőt. A csőrön mechanoreceptorok is vannak, amelyek a víz nyomásának apró változásait is érzékelik.

Fészke

  • víz feletti bejárat
  • tömés
  • központi üreg
  • tojások
  • fészek

Animáció

A kacsacsőrű emlős Ausztráliában élő tojásrakó emlős. A tojásrakó emlősök közé rajta kívül a hangyászsün tartozik. A kacsacsőrű emlősök testét – a többi emlőshöz hasonlóan – szőr borítja. Emlőjük nem alakult ki, utódaikat módosult verejtékmirigyeik tejszerű váladékával táplálják. Az emlősökre jellemző tulajdonságok madarakra, illetve hüllőkre jellemző tulajdonságokkal keverednek: ilyenek a csőr, a méregtermelés, a kloáka és a tojásrakás.

Csőrük a zsákmányuk – vízben élő férgek és ízeltlábúak – elfogyasztásában és felkutatásában is fontos. Az állat a csőre segítségével a zavaros vízben, csukott szemmel is kiválóan tájékozódik. Ugyanis a csőr bőrében elektroreceptorokat találunk, amelyekkel a kacsacsőrű emlős a zsákmány izom-összehúzódásai által keltett elektromos jeleket érzékeli. Ezzel magyarázható, hogy az állat a zsákmány keresése közben csőrét ide-oda ingatja, ugyanis így térképezi fel az elektromos mezőt. A csőrön mechanoreceptorok is vannak, amelyek a víz nyomásának apró változásait is érzékelik.

A hímek mérget termelnek, a méregmirigy a hátsó lábaikon található sarkantyúkhoz csatlakozik. A méreg emberre nem halálos, de átmeneti végtagbénulást okozhat, kisebb állatokat, például kutyákat pedig meg is ölhet.
A kloáka a bélcsatorna, a kiválasztó rendszer és az ivarszervek közös kivezetőnyílása: ezen keresztül zajlik a széklet és a vizelet ürítése, a megtermékenyítés és a tojásrakás is. A kloáka a madarakra és a hüllőkre jellemző.

A tojásrakó emlősök evolúciója mintegy 166 millió évvel ezelőtt vált el a többi emlősétől. Az emlősök a hüllőkből alakultak ki, a tojásrakó emlősök pedig bizonyos ősi, hüllőkre jellemző tulajdonságot megőriztek.

Narráció

A kacsacsőrű emlős Ausztráliában élő tojásrakó emlős. A tojásrakó emlősök közé rajta kívül a hangyászsün tartozik. A kacsacsőrű emlősök testét – a többi emlőshöz hasonlóan – szőr borítja. Emlőjük nem alakult ki, utódaikat módosult verejtékmirigyeik tejszerű váladékával táplálják. Az emlősökre jellemző tulajdonságok madarakra, illetve hüllőkre jellemző tulajdonságokkal keverednek: ilyenek a csőr, a méregtermelés, a kloáka és a tojásrakás.

Csőrük a zsákmányuk – vízben élő férgek és ízeltlábúak – elfogyasztásában és felkutatásában is fontos. Az állat a csőre segítségével a zavaros vízben, csukott szemmel is kiválóan tájékozódik. Ugyanis a csőr bőrében elektroreceptorokat találunk, amelyekkel a kacsacsőrű emlős a zsákmány izom-összehúzódásai által keltett elektromos jeleket érzékeli. Ezzel magyarázható, hogy az állat a zsákmány keresése közben csőrét ide-oda ingatja, ugyanis így térképezi fel az elektromos mezőt. A csőrön mechanoreceptorok is vannak, amelyek a víz nyomásának apró változásait is érzékelik.

A hímek mérget termelnek, a méregmirigy a hátsó lábaikon található sarkantyúkhoz csatlakozik. A méreg emberre nem halálos, de átmeneti végtagbénulást okozhat, kisebb állatokat, például kutyákat pedig meg is ölhet.
A kloáka a bélcsatorna, a kiválasztó rendszer és az ivarszervek közös kivezetőnyílása: ezen keresztül zajlik a széklet és a vizelet ürítése, a megtermékenyítés és a tojásrakás is. A kloáka a madarakra és a hüllőkre jellemző.

A tojásrakó emlősök evolúciója mintegy 166 millió évvel ezelőtt vált el a többi emlősétől. Az emlősök a hüllőkből alakultak ki, a tojásrakó emlősök pedig bizonyos ősi, hüllőkre jellemző tulajdonságot megőriztek.

Kapcsolódó extrák

Házi kutya

A kutya a farkas háziasított alfaja.

Házi méh

A rovarállamokat alkotó házi méhek termelik a mézet, ami értékes táplálékunk.

Leopárdteknős és sarkantyús óriásteknős

Tényleg élhet egy teknős akár 150 évet? Valóban olyan lassú a teknős, mint a mesében?

Gorilla

A legnagyobb testű emberszabású majom. A törzsfejlődés során az emberfaj evolúciója mintegy 6...

Hogyan repülnek a madarak? III.

A madarak vándorlásáról és szaporodásáról szól a tananyag.

A láma

Az Andok hegység jellegzetes állata, melynek igavonó erejét, húsát és gyapját egyaránt alkalmazzák.

Szarvasbogár

A szarvasbogár példáján keresztül megismerhetjük a rovarizmok működését, a rovarok...

Afrika Emberszabásúak birodalma

Filmünket az Afrikában élő emberszabású majmok, a csimpánz, a bonobó és a hegyi gorilla életéről...

Kosárba helyezve!