A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Karsztvidék (alapfok)

Karsztvidék (alapfok)

A karsztvidéken karsztformák alakulnak ki, mint pl. a dolinák vagy a cseppkőoszlopok.

Földrajz

Címkék

karsztvidék, karszt, karsztformák, karsztosodás, mészkőhegység, cseppkőbarlang, barlang, karsztforrás, cseppkő, dolina, ördögszántás, víznyelő, kőzet, csapadék, felszínformálás, természet, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Felszíni karsztformák

  • kőzetrepedések
  • víznyelő
  • dolina
  • ördögszántás
  • kőzetrepedések
  • dolina (töbör)
  • ördögszántás (karrmező)
  • víznyelő
  • száraz völgy (aszó)
  • búvópatak
  • dolinató
  • patak
  • karsztforrás

Fogalomdefiníciók:

Karsztvidék: a víz oldó hatása által kialakított gazdag formakincsű, karbonátos kőzetekből felépülő táj.

Karsztjelenségek: főleg mészkőből felépített területeken a könnyen oldódó, erősen repedezett kőzeteken és kőzetekben fellépő jelenségek összefoglaló elnevezése, amelyek a felszíni és a felszín alatti víz oldó, vagy a felszín alatt lefolyó víz kimosó hatására jönnek létre.

Karsztformák: karsztosodással kialakult felszíni és felszín alatti formák.

Dolina (töbör): felszíni karsztforma. Általában mészkőfennsíkok felszínén kialakult kerek vagy szabálytalan alakú, tál formájú mélyedés.

Víznyelő: a felszínről a mélybe vezető karsztforma. Kerek, tölcsérszerű mélyedését a beszivárgó víz oldja egyre mélyebbre.

Barlang: a földkéreg kőzettömegében természetes módon kialakult üreg, amelyben legalább egy ember elfér.

Cseppkő: A hajszálrepedéseken leszivárgó vízből mész csapódik ki, amikor az üregek mennyezetéhez ér, ezzel cseppköveket hozva létre.

A karsztosodás alapvető folyamata a karsztos kőzetek oldódása.

Felszín alatti karsztformák

  • kőzetrepedések
  • kőzetrepedések
  • cseppkőbarlang
  • hasadékok
  • állócseppkő
  • függőcseppkő
  • cseppkőoszlop

Víz a mészkőhegységben

  • csapadék
  • felszíni vízfolyások
  • beszivárgás / elnyelődés
  • barlangi patak
  • barlangi tó
  • karsztforrás
  • patak
  • oldás
  • mállás

Animáció

Narráció

A savas esővíz oldja a mészkövet, a kőzet hajszálrepedésein keresztül a víz a mélybe folyik. A felszínen sajátos formavilág alakul ki, üregek, azaz dolinák és karéjos oldás formák, másnéven karrmezők keletkeznek. Gyakran kerül felszínre a mészkő, mert az esővíz a talajt magával mossa.

A karsztvidéken nem jellemző az összefüggő vízfolyás, mert a víznyelők elnyelik a felszíni vizeket, melyek az útjukat barlangi patak, másnéven búvópatak formájában folytatják tovább.
A felszín alatti savas víz üregeket, azaz karsztbarlangokat, illetve folyosókat, járatokat hoz létre. Ezek a járatok 2-5 szintesek is lehetnek, melyeket kürtők kötnek össze egymással. Ha a barlangi patak felduzzad, akkor barlangi tavat hoz létre.

A hajszálrepedéseken leszivárgó vízből mész csapódik ki, amikor az üregek mennyezetéhez ér, ezzel cseppköveket hozva létre.
A cseppkövek változatos formavilággal rendelkeznek, megkülönböztetünk egymástól függő- és állócseppkövet, továbbá a felülről és alulról összeérő cseppkőoszlopot. A barlangi patak a karsztterület határánál lép ki a felszínre, melyet karsztforrásnak hívunk.

Kapcsolódó extrák

Felszín alatti vizek

A felszín alatt található a talajvíz, a rétegvíz és a karsztvíz.

A víz körforgása (középfok)

Bolygónk víztartalma a párolgás, a kicsapódás, az olvadás és a fagyás során folyamatos körforgást végez.

Karsztvidék (középfok)

A karsztvidéken karsztformák alakulnak ki, mint pl. a dolinák vagy a cseppkőoszlopok.

Magyarországi nemzeti parkok

Magyarországon tíz nemzeti park található.

Tengervíz sótalanítása

A sótalanítási eljárás segítségével tengervízből ivóvizet készítenek.

A víz körforgása (alapfok)

Bolygónk víztartalma a párolgás, a kicsapódás, az olvadás és a fagyás során folyamatos körforgást végez.

Chichén Itzá (12. század)

A maja-tolték birodalom egykori legendás fővárosa a mai Mexikó területén helyezkedett el.

Természetföldrajzi fogalmak

A jelenet a felszíni formákat, a felszíni vizeket és a kapcsolódó jelöléseket foglalja össze.

Kosárba helyezve!