A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Kecskebéka

Kecskebéka

Közismert békafaj, melynek példáján megismerhetjük a kétéltűek anatómiai felépítését.

Biológia

Címkék

béka, kecskebéka, ebihal, egyedfejlődés, átalakulásos fejlődés, külső megtermékenyítés, kopoltyú, bőrlégzés, ragadós nyelv, nappal aktív, hibernáció, ugróláb, kezdetleges tüdő, állat, gerincesek, kétéltű, ragadozó, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Kecskebéka

Kecskebéka (Rana esculenta)

Főleg Közép- és Észak-Európában terjedt el. Nagy tömegekben él.

Testhossza 6-9 cm, a hím kisebb a nősténynél. Vízben és szárazföldön is jól mozog. Akár egyméteres ugrásokra is képes. Kiváló ragadozó: rovarokat, pókokat, kis halakat és még fajtársait is megeszi. Nappal aktív állat.

A nőstény május közepén 2000-3000 petét rak, melyek 10-14 nap múlva kelnek ki. Ezek a lárvák az ebihalak, amelyek kopoltyúval lélegeznek. Szeptember végére-október elejére a lárvák átalakulnak.

A kifejlett egyedek októberben téli álomra készülve sarokgumójuk segítségével beássák magukat a talajba.

Csontváza

  • koponya
  • mellső végtag
  • lapocka
  • gerincoszlop
  • medence
  • ugróláb - Fejlett izomzattal rendelkezik. Mind a négy láb ujjai között úszóhártya feszül.
  • szegycsont - A lapockához rögzül. Ezzel szemben pl. az ember csontvázában a szegycsont a bordákhoz kapcsolódik, a lapockához nem.
  • bordacsonk - A kétéltűek mellkasa nem zárt, a bordák nem kapcsolódnak a szegycsonthoz. Emiatt a békák képesek túlélni a nagyfokú összelapítást. Viszont a mellkasi szervek védelme nem olyan hatékony, mint a zárt bordakosárral rendelkező hüllők, madarak és emlősök esetében.

Belső szervei

  • nyelv - Villámgyorsan kiölthető, felülete ragadós; ennek segítségével képes elejteni a zsákmányát.
  • nyelőcső
  • máj - Az epét termeli, ami a zsírcseppeket szétoszlatja (emulgeálja), ezzel az összfelületüket növeli és emésztésüket segíti. Emellett fontos tápanyag-raktározó és méregtelenítő szerv.
  • szív - A kétéltűek keringési rendszere zárt, a szív háromüregű: két pitvarra és egy kamrára tagolódik.
  • gyomor
  • vékonybél
  • agy
  • tüdő - Fejletlen, zsákszerű szerv, amely az állat oxigénszükségletét csak részben képes fedezni. Ezért a bőrlégzés a békák számára nélkülözhetetlen.
  • gerincvelő
  • vese - A szervezet számára felesleges, illetve káros anyagok kiválasztását végzi.
  • here - A békák váltivarú, külső megtermékenyítéssel szaporodó állatok.
  • vastagbél
  • kloáka - A bélcsatorna, az ivarszervek és a kiválasztó szervek közös kivezető nyílása. Itt ürül a széklet, a vizelet és a hímek esetén az ondó, illetve a nőstény ezen keresztül rakja le a petéit. A kloáka jellemző az emlősök kivételével a gerincesekre.
  • húgyhólyag - A vizelet tárolására szolgáló szerv. Ide a vizelet a veséből nem közvetlenül, hanem a bélcsatornán keresztül jut.

Fejlődése

  • pete
  • fejlődő embrió
  • ebihal
  • ebihal hátsó lábakkal
  • az első lábak megjelenése
  • kifejlett béka
  • átalakulás
  • a farok visszafejlődése

Ugrás

  • elrugaszkodás - A hátsó pár láb ugróláb. Fejlett izomzatának segítségével a békák testhosszuk többszörösére is képesek ugrani.
  • repülés - A kecskebéka ugrótávolsága elérheti testhosszának akár 10-szeresét is. Ha erre mi is képesek lennénk, az közel 20 méteres ugrásokat jelentene, ami megközelítőleg egy csuklós autóbusz hosszúsága.
  • leérkezés - Az állat a mellső lábai segítségével lassítja testét.

Animáció

  • koponya
  • mellső végtag
  • lapocka
  • gerincoszlop
  • medence
  • ugróláb - Fejlett izomzattal rendelkezik. Mind a négy láb ujjai között úszóhártya feszül.
  • szegycsont - A lapockához rögzül. Ezzel szemben pl. az ember csontvázában a szegycsont a bordákhoz kapcsolódik, a lapockához nem.
  • bordacsonk - A kétéltűek mellkasa nem zárt, a bordák nem kapcsolódnak a szegycsonthoz. Emiatt a békák képesek túlélni a nagyfokú összelapítást. Viszont a mellkasi szervek védelme nem olyan hatékony, mint a zárt bordakosárral rendelkező hüllők, madarak és emlősök esetében.
  • pete
  • fejlődő embrió
  • ebihal
  • ebihal hátsó lábakkal
  • az első lábak megjelenése
  • kifejlett béka
  • a farok visszafejlődése

Narráció

A kecskebéka élete, fejlődése a vízhez kötött, de a kifejlett állat gyakran tartózkodik a nedves, árnyékos vízparton is. Csupasz, nyálkás bőrének fontos szerepe van a légzésben, mert tüdeje fejletlen. Természetes környezetében nagyon nehéz az állatot észrevenni, mert zöldes, fekete foltokkal tarkított bőre tökéletes rejtőzést biztosít számára.

Lapos feje nyak nélkül kapcsolódik a törzshöz. Végtagjai közül a hátsók jól fejlett ugrólábak. Ujjai között úszóhártya feszül. Kitűnően úszik, a szárazföldön métereseket ugrik. Nyári melegben mozgása fürge.

Hűvös időben a változó testhőmérsékletű állat mozgása lelassul. Ősz végén, a vizek lehűlésével testhőmérsékletük is lecsökken. Életműködéseik lelassulnak, az iszapba fúródva téli álmot alszanak. A kifejlett kecskebéka falánk ragadozó. Főként repülő rovarokra vadászik. Zsákmányát messzire kiölthető ragadós nyelvével ejti el.

Kora tavaszi párzásuk után a nőstények sekély vízbe rakják kocsonyás burokkal védett petéiket. A petékből kikelő lárvák, azaz ebihalak átalakulással fejlődnek. Kezdetben úszószegélyes farkukkal mozognak, kopoltyúval lélegeznek. További fejlődésük során kialakulnak a lábak, kopoltyújukat a tüdő váltja fel, így képessé válnak a szárazföldi életre.

Kapcsolódó extrák

Folyami kagyló

Folyóvizekben gyakori puhatestű.

Folyami rák

Tiszta folyóvizekben és tavakban élő, nagyméretű rák.

Gerincesek életciklusa

A gerincesek életciklusa az egyed szaporítósejteinek létrejöttétől a következő nemzedék szaporítósejteinek a létrejöttéig tartó történésekből áll.

Hogyan tapad a gekkók talpa?

A gekkók képesek a falakon vagy a mennyezeten is közlekedni. Az animáció bemutatja a lábak tapadásának magyarázatát.

Ichthyostega

Ősi, 360 millió éve kihalt kétéltű, a négylábú szárazföldi gerincesek korai képviselője.

Keresztes vipera

Hazánkban is előforduló mérges kígyó, harapása emberre nagyon ritkán veszélyes.

Mexikói axolotl

Felnőttkorban is kopoltyúkat viselő farkos kétéltű.

Nád és gyékény

Nagy termetű, állóvizek nádasait alkotó kozmopolita egyszikű növények.

Sisakos kaméleon

A kaméleonok színüket változtatni képes hüllők.

Tiktaalik

Evolúciós átmenetet képvisel a halak és a négylábú szárazföldi gerincesek között.

Tiszavirág

E kérészek lárvái három évig élnek a vízben, míg a kifejlett egyedek élete egyetlen napig tart, és a szaporodásra korlátozódik.

A rovarok szaporodása és egyedfejlődése

A rovarok egyedfejlődése kifejléssel, átváltozással vagy teljes átalakulással történhet.

Édesvízi halfajok

Édesvizeinkben számos, táplálkozási szempontból is közkedvelt halfaj él.

Vízisikló

Tarkófoltjáról könnyen felismerhető kígyó.

Bojtosúszójú maradványhal

Élő kövület, a szárazföldi gerincesek evolúciója szempontjából fontos faj.

Kosárba helyezve!