A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Kék bálna

Kék bálna

Tengeri életmódhoz alkalmazkodott emlős, Földünkön a legnagyobb valaha élt ismert állat.

Biológia

Címkék

bálna, sziláscetek, cetek, veszélyeztetett faj, szila, krill, plankton, gerincesek, emlős, állat, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Kék bálnák

Méretei

  • hossza: 30 méter
  • tömege: 140-200 tonna
  • átlagos élethossza: 80-90 év

Testfelépítése

  • szilák - Szarulemezek, amelyek szűrőberendezést alkotnak. Ennek segítségével képes az állat a tengervízből kiszűrni a planktont, melyet apró élőlények alkotnak.
  • orrnyílás - Az evolúció során a fejtetőre tolódott. Izmok segítségével elzárható, rajta keresztül az állatok szén-dioxidban dús levegőt lélegeznek ki, ami főleg hideg időben több méter magas páraoszlopként látható.
  • orsó alakú törzs
  • hátuszony
  • vízszintes farokuszony
  • kicsi szem
  • melluszony - Az evolúció során a mellső lábakból alakult ki. A cetek ősei szárazföldi gerincesek voltak.

Csontváza

  • felső állkapocs (rostrum)
  • koponya - Az oxigén felvételéért és a szén-dioxid leadásáért felel.
  • nyakcsigolyák - Az emlősök négyüregű szívvel rendelkeznek. Benne két kamrát és két pitvart találunk.
  • hátcsigolyák - Fontos a méregtelenítésben, tartalék tápanyagok (glikogén) raktározásában, elöregedett vörösvérsejtek lebontásában. Epét termel, ami a középbélbe jutva szétoszlatja (emulgeálja) a zsírokat, ezzel elősegíti az emésztésüket.
  • ágyékcsigolyák - A gyomornedv a benne található sósav miatt erősen savas. A gyomorban működő emésztőenzim a pepszin, amely a fehérjéket bontja.
  • farkcsigolyák - A tápanyagok emésztését és felszívását végzi.
  • alsó állkapocs - A szervezet számára felesleges, illetve káros anyagokat választja ki. A képződött vizelet a húgyhólyagba jut.
  • lapocka - Az evolúció során a fejtetőre tolódott, rajta keresztül kilégzéskor páraoszlop lövel ki.
  • bordák
  • csökevényes hátsó végtag - Csontjai nem kapcsolódnak a gerincoszlophoz. Evolúciósan a hátsó lábakból származik.
  • chevron csontok - Csigolyákhoz kapcsolódnak, a farok izmainak biztosítanak tapadási felületet.

Animáció

  • hossza: 30 méter
  • tömege: 140-200 tonna
  • átlagos élethossza: 80-90 év
  • felső állkapocs (rostrum)
  • koponya - Az oxigén felvételéért és a szén-dioxid leadásáért felel.
  • nyakcsigolyák - Az emlősök négyüregű szívvel rendelkeznek. Benne két kamrát és két pitvart találunk.
  • hátcsigolyák - Fontos a méregtelenítésben, tartalék tápanyagok (glikogén) raktározásában, elöregedett vörösvérsejtek lebontásában. Epét termel, ami a középbélbe jutva szétoszlatja (emulgeálja) a zsírokat, ezzel elősegíti az emésztésüket.
  • ágyékcsigolyák - A gyomornedv a benne található sósav miatt erősen savas. A gyomorban működő emésztőenzim a pepszin, amely a fehérjéket bontja.
  • farkcsigolyák - A tápanyagok emésztését és felszívását végzi.
  • alsó állkapocs - A szervezet számára felesleges, illetve káros anyagokat választja ki. A képződött vizelet a húgyhólyagba jut.
  • lapocka - Az evolúció során a fejtetőre tolódott, rajta keresztül kilégzéskor páraoszlop lövel ki.
  • bordák
  • csökevényes hátsó végtag - Csontjai nem kapcsolódnak a gerincoszlophoz. Evolúciósan a hátsó lábakból származik.
  • chevron csontok - Csigolyákhoz kapcsolódnak, a farok izmainak biztosítanak tapadási felületet.

Belső szervei

  • légcső
  • tüdő - Az oxigén felvételéért és a szén-dioxid leadásáért felel.
  • szív - Az emlősök négyüregű szívvel rendelkeznek. Benne két kamrát és két pitvart találunk.
  • máj - Fontos a méregtelenítésben, tartalék tápanyagok (glikogén) raktározásában, elöregedett vörösvérsejtek lebontásában. Epét termel, ami a középbélbe jutva szétoszlatja (emulgeálja) a zsírokat, ezzel elősegíti az emésztésüket.
  • gyomor - A gyomornedv a benne található sósav miatt erősen savas. A gyomorban működő emésztőenzim a pepszin, amely a fehérjéket bontja.
  • bélcsatorna - A tápanyagok emésztését és felszívását végzi.
  • vese - A szervezet számára felesleges, illetve káros anyagokat választja ki. A képződött vizelet a húgyhólyagba jut.
  • orrnyílás - Az evolúció során a fejtetőre tolódott, rajta keresztül kilégzéskor páraoszlop lövell ki.

Légzése

Narráció

A kék bálnák a földünkön valaha élt legnagyobb állatok. Testhosszuk a 30 métert, testtömegük a 180 tonnát is meghaladhatja. Nyelvük tömege 4 tonna: körülbelül ennyit nyom egy afrikai elefánt. Főverőerükön (aortájukon) egy ember is át tudna úszni, szívük akkora, mint egy személyautó.

A kék bálna földünk összes óceánjában előfordul, magányosan vagy párban él. A tengerekben élő apró rákokkal, úgynevezett krillekkel táplálkozik: a szájába vett vizet a szilák között kicsorgatja, így kiszűri a mintegy 4 mázsányi krillt, amit lenyel. A kifejlett kék bálna naponta mintegy 8 tonna krillt fogyaszt el. A bálnaborjak naponta körülbelül 500 liter anyatejet szopnak.

A kék bálna mellúszói szárazföldi őseik mellső lábaiból alakult ki az evolúció során. A hátsó végtagok elcsökevényesedtek, csontjai nem kapcsolódnak a gerincoszlophoz. Jellegzetesek a csigolyákhoz kapcsolódó chevron csontok, amelyek a farok izmai számára biztosítanak tapadást.

A kék bálna a 10-40 Hz-es tartományban énekel: ezt az emberi fül csak részben képes érzékelni, mivel a 16 Hz-nél mélyebb hangokat még a legjobb fül sem hallja. A bálnaének funkciója tisztázatlan, lehetséges, hogy az egyedek felismerését teszi lehetővé, vagy az udvarlást szolgálja, esetleg táplálkozással kapcsolatos információkat közvetít.
Látványos jelenség az úgynevezett fújás: ez nem más, mint a kilégzés, amikor akár 9 méter magas páraoszlopot lövell ki az állat az orrnyíláson. A bálnavadászok a fújás segítségével találták meg a prédát.
A kék bálna tömeges vadászata óriási mértékű pusztítást végzett: a vadászat előtti, több mint kétszázezres egyedszám az 1960-as évekre a becslések szerint világszerte néhány ezerre csökkent. Az 1966-os védetté nyilvánítást követően az egyedszám újra növekedni kezdett, mára valószínűleg átlépte a tízezer egyedet.

Kapcsolódó extrák

Palackorrú delfin

A palackorrú delfinek tengeri emlősök, melyek hangjelzések segítségével tájékozódnak.

Afrikai elefánt

A legnagyobb termetű szárazföldi állat.

Európai vakond

Földben élő, kistestű emlős, amelynek lábai jellegzetes ásólábakká módosultak.

Európai vidra

A vidra vízközelben élő ragadozó emlősállat.

Gímszarvas

A gímszarvas kérődző párosujjú patás, a bika könnyen felismerhető agancsáról.

Házi kutya

A kutya a farkas háziasított alfaja.

Kacsacsőrű emlős

Hüllőrokonságra utaló bélyegeket mutató emlős: tojásokkal szaporodik, kloákával rendelkezik.

Kis patkósdenevér

A denevérek ultrahang segítségével vadásznak, tájékozódnak.

Közönséges ürge

Közép- és Kelet-Európában előforduló talajlakó rágcsáló.

Sarki csér

A sarki csér a Földön a leghosszabb vonulási utat megtevő madárfaj.

Eszkimó életmód

Az északi hideg övben élő eszkimók jellegzetes lakóépülete az iglu.

Kosárba helyezve!