A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Kempelen Farkas sakkautomatája (1769)

Kempelen Farkas sakkautomatája (1769)

Az ír származású magyar tudós egyik leghíresebb találmánya a „Török” volt.

Technika, háztartástan

Címkék

Kempelen Farkas, sakkautomata, sakkozógép, játékgép, sakk, sakkjátszma, török, technika

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

A sakkautomata

Animáció

Az automata belseje

Hogyan működhetett?

Narráció

Narráció

Kempelen Farkas 1770. április 16-án jelentette a királynőnek, hogy elkészült a játékgépével. Mária Terézia azonnal a palotába rendelte, hogy mutassa be találmányát. Néhány nappal később nagy társaságot hívott a királynő a Burgba, hogy megnézzék a csodás szerkezetet. A teremben magyar mágnások, cseh és osztrák előkelőségek, külföldi követek várták izgatottan a bemutatót. Hamarosan megjelent Kempelen és két segítője egy kerekeken mozgó kis asztallal.
– Nini, egy török basa! – kiáltotta valaki.
Az asztal előtt aranyszínű kaftános, turbános, a kezében hosszú pipát tartó török férfi ült.
– Az én aranybasám gépember – mondta Kempelen –, ezt azonnal be is mutatom.
Ez az asztal, rajta a sakktábla. Megmutatom az asztalt belülről is, nehogy az a gyanú támadjon, hogy valaki elbújt a belsejében.
Kempelen a mellényzsebéből egy kis kulcsot vett elő, s kinyitotta az asztal formájú szekrényke oldalát. Sárgaréz kerekek voltak ott, vasfogantyúk, rugók, csigák, egy egész óraműgépezet. Fölötte volt a sakktábla.
Egy másik kulccsal a láda jobb oldali ajtaja is kinyílt.
Ott még sűrűbb gépezetet lehetett látni. Egy henger is ült ott a fogazatok, kerekek s vasgerendák között. Kempelen kihúzta a két asztalfiókot is, ott se lapult senki. Ezt a két fiókot azonban hanyagul kihúzva hagyta a feltaláló.
– Hátha a basában ül valaki! – csattant fel egy gróf, aki híres sakkjátékos volt.
Kempelen intett a lakájoknak, hogy fordítsák meg a törököt. Felhajtotta a bábu kaftánját, s mutatta a gépember testét. Finom kerekek, vékony acélrudak, csigák húzódtak a hátgerinc helyén végig.
– Íme, az én gépemberem, láthatták. Ki vállalkozik hát játékra ellene?
Egy okos fejű fiatalember, Cobenzl (kobenzl) gróf jelentkezett.
Kempelen ekkor az asztalka oldalán lévő kallantyúval felhúzta a gépet, majd oldalra húzódott.
A gépember lassan felemelte a karját, egy kiválasztott figurát az egyik mezőre tett.
Cobenzl gróf, Bécs legjobb sakkozója fölényesen, ajkát biggyesztve körülnézett ismerősein. Felemelte egyik bástyáját, s mellékes mozdulattal egy sötét mezőre tolta. Ekkor berregni kezdett a gép. A török merészen visszavágott. A gróf észbe kapott, s az előző lépését szerette volna visszavonni. Cselhez folyamodott. A gépember azonban észrevette, s akkorát mordult, hogy a gróf megszeppent.
– A megtörtént lépést nem lehet visszavonni! – szólt nevetve Kempelen.
Az izgalom a tetőfokára hágott. A gépember kitűnően játszott.
– Mi ez? Miféle csoda? Hogy tudta ezt Kempelen létrehozni? Hát már minden lehetséges? Ilyen s ehhez hasonló kérdések hallatszottak mindenfelől.
– Matt! – kiáltotta el magát valaki. Cobenzl gróf sápadtan felállt, s kényszeredetten mosolygott. A gépember legyőzte.
Kempelen kipirulva nézte a közönséget, amely olyan volt, mint a megbolydult méhkas.

(Szalatnai Rezső nyomán)

Kapcsolódó extrák

James Watt gőzgépe (18. század)

A skót mérnök által tökéletesített gőzgép sokféle alkalmazási lehetőségével forradalmasította a technikát.

Napóleon katonája (19. század)

A kortársak „legyőzhetetlennek” tartották I. Napóleon hadseregét, a Grande Armée-t.

Textilipari találmányok a 18. században

A 18. századi találmányoknak köszönhetően a textilipar hatalmas fejlődésen ment át.

Habsburg császári gyalogos katona

A Habsburg Birodalom hadseregének gyalogos katonái számos hadszíntéren megfordultak az újkor során.

Sakk feladványok

A sakkfeladványok megoldásával a logikai képességet is fejleszthetjük a matematika órákon.

Távíró (Samuel F. B. Morse)

Az amerikai feltaláló 1837-ben mutatta be a hírközlést forradalmasító találmányát a New York-i egyetemen.

Kosárba helyezve!