A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Kínai lakóház

Kínai lakóház

A tradicionális kínai siheyuan egy olyan épületegyüttes, mely egy téglalap alakú zárt udvart ölel körül.

Vizuális művészetek

Címkék

siheyuan, kínai, Kína, fengsuj, udvar, kapu, főépület, lakhely, császárkor, épületegyüttes, újkor, középkor, életmódtörténet, építészet, ház, lakóház, hagyomány, téglalap, életmód, kultúra, alaprajz, történelem, település, művészettörténet

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Melyik ország jellegzetes épülettípusa volt a szehojüan?
  • Melyik kontinensen található Kína?
  • Melyik Kína nagy folyója?
  • Melyik a jelenkori Kína fővárosa?
  • Melyik alaprajzi forma jellemzi a szehojüant?
  • Milyen irányú a szehojüanok tengelye?
  • Melyik égtáj felé néz a szehojüanok főépülete?
  • Az épületegyüttes melyik oldalán alakították ki a külső kaput?
  • Általában mitől függött az, hogy hány udvart alakítottak ki a szehojüan belsejében?
  • Ki lakott a főépületben?
  • Melyik épülettípus esetében nem volt jellemző a szehojüan alaprajzi szerkezetének használata?
  • Milyen funkciója nem volt a szehojüan főépületének?
  • A szehojüan melyik részénél alakították ki a családi oltár helyét?
  • Hol helyezkedett el a „szellemfal”?
  • Melyik kínai szó jelöli a szehojüan főépületét?
  • A belső udvar melyik részén helyezkedett el a főépület?
  • Mi volt a „szellemfal” szerepe az épületegyüttesben?
  • Minek az elvei mentén tájolták a belső kaput és a belső udvar egyéb szerkezeti elemeit?
  • Melyik nem része a szehojüan lakóépület-együttesének?
  • Igaz-e az állítás? A belső kapu általában sokkal díszesebb volt a külsőnél.
  • A szehojüan legfontosabb épületei észak felé néznek.

Jelenetek

Szehojüan

A szehojüan (siheyuan) épületegyüttese az egyik legelterjedtebb kínai lakóépület-típusnak számított, elsősorban az ország északi részén. A középkortól kezdődően egészen a császárkor végéig a jómódúak legnépszerűbb lakásformája volt. Megjelent vidéken és a városokban is.

Jellegzetes téglalap alakja és szerkezeti összetevői mind-mind fontos mögöttes jelentéssel bírnak. Például a külső kapu mérete és az udvarok száma a tulajdonos anyagi helyzetét tükrözte.

Ezt a szerkezeti formát nemcsak lakóépületek, hanem paloták, templomok, kolostorok és állami hivatalok építésénél is előszeretettel alkalmazták Kínában.

Szerkezet

  • belső fal - Zoulang. Ez a rész folyosóként is funkcionált.
  • előépület - Daozuofang. „Fordított állású szobák”.
  • külső udvar - Walyuan. Első udvarnak is nevezik.
  • belső kapu - Ermen/Chuihuamen. Második kapunak is nevezik. Általában virágokkal díszítették.
  • külső kapu (főkapu) - Damen. Nagysága a ház tulajdonosának anyagi helyzetét is tükrözte.
  • „szellemfal” - Yingbi. „Árnyékfalnak” is nevezik.
  • keleti szárny - Dongxiangfang.
  • belső udvar - Neiyuan. Második udvarnak is nevezik.
  • oldalépület - Erfang. A szobák és a tárolóhelyiségek voltak itt.
  • külső fal
  • hátsó épület - Houzhaofang. Északi pavilonnak is nevezik.
  • főépület - Zhengfang.
  • hátsó udvar - Disanjinyuan. Harmadik udvarnak is nevezik.
  • nyugati szárny - Xixiangfang.

Legfontosabb ismertetőjegye a négy oldalról épületekkel körülzárt udvart fókuszba állító, téglalapokból összerakott alaprajz. Fontos szerepet kapott a tájolás is. Az észak‒déli tengely mentén felépült együttes főépülete délre néz.

Az épületegyüttes déli oldalán kialakított külső kapuval szemben állt az ún. „szellemfal” vagy „árnyékfal”. Funkciója kettős volt: egyrészt lezárta a belső teret, másrészt megakadályozta az ártó szellemek bejutását az épületbe.

Az ún. „második kapu” a belső és a külső udvar határán állt. A fengsuj elveinek megfelelően tájolt kapu nagyon színes és díszes, virágokat mintázó faragványok borították.

Az udvar szerkezetének kialakításában szintén szerepet kapott a hitvilág és a filozófia. Az univerzumot alkotó öt elem és a jóslás nyolc ábrája is megjelent jelképesen az udvaron.

Főépület

Épületbelső

Központi épülete az ún. főépület. Itt mindig a családfő – a család legidősebb férfitagja – lakott. A családtagok a belső udvaron elhelyezkedő kisebb épületekben, a szolgák pedig a déli részen, a főkapuhoz közelebb kaptak helyet.

A dél felé néző főépület a belső udvar északi részének közepén állt. Nappaliként, hálószobaként és fogadóhelyiségként is funkcionált. Kiemelt helyen alakították ki a belsejében a családi oltár helyét.

Séta

Narráció

A szehojüan épületegyüttese az egyik legelterjedtebb kínai lakóépület-típusnak számított, elsősorban az ország északi részén. A középkortól kezdődően egészen a császárkor végéig a jómódúak legnépszerűbb lakásformája volt. Megjelent vidéken és a városokban is. Legfontosabb ismertetőjegye a négy oldalról épületekkel körülzárt udvart fókuszba állító, téglalapokból összerakott alaprajz. Fontos szerepet kapott a tájolás is.

Központi épülete az ún. főépület. Itt mindig a családfő a család legidősebb férfitagja – lakott. A családtagok a belső udvaron elhelyezkedő kisebb épületekben, a szolgák pedig a déli részen, a főkapuhoz közelebb kaptak helyet. A dél felé néző főépület a belső udvar északi részének közepén állt. Nappaliként, hálószobaként és fogadóhelyiségként is funkcionált. Kiemelt helyen alakították ki a belsejében a családi oltár helyét.

Az épületegyüttes déli oldalán kialakított külső kapuval szemben állt az ún. „szellemfal” vagy „árnyékfal”. Funkciója kettős volt: egyrészt lezárta a belső teret, másrészt megakadályozta az ártó szellemek bejutását az épületbe.

Az ún. „második kapu” a belső és a külső udvar határán állt. A fengsuj elveinek megfelelően tájolt kapu nagyon színes és díszes, virágokat mintázó faragványok borították.

Kapcsolódó extrák

Kínai óriáspagoda (Hangcsou, 12. század)

A Hat Harmónia buddhista pagoda Kínában, a Csientang folyó mellett található.

Tiltott Város (Peking, 17. század)

A Tiltott Város a császárkori Kína egyik legimpozánsabb és legrejtélyesebb emléke.

Kínai Nagy Fal

Az összetett erődítményrendszer feladata az északi nomád törzsek betöréseinek megakadályozása volt.

Középkori kínai császár

A különleges kultúrával rendelkező távol-keleti birodalom vezetője élet és halál ura volt.

Középkori kínai katona

A Nagy Fal népének katonái kezdetleges fegyverzettel rendelkeztek.

Kína domborzati térképe

Az animáció Kína domborzatát és vízrajzát mutatja be.

Kína közigazgatási térképe

Az animáció bemutatja Kína közigazgatásának legfontosabb egységeit.

Dzsunka

A jellegzetes szárnyvitorlákkal felszerelt kantoni dzsunkát kereskedelmi és katonai célokra is használták.

Tradicionális japán lakóház

Az animáció a hagyományos japán faszerkezetű városi lakóházat, a machiyát mutatja be.

Jellegzetes lakóépítmények

Minden korszaknak és minden kultúrkörnek megvannak a sajátos lakóépítményei.

Namdemun (Szöul, 14. század)

Dél-Korea első számú nemzeti kincse, a Namdemun egykor Szöul egyik főkapuja volt.

Ókori egyiptomi lakóház

Az átlagos ókori egyiptomi lakóépület szabályosan elrendezett jellegzetes helyiségek együttese volt.

Ókori görög lakóház

Az átlagos ókori hellén lakóházak téglalap alaprajzú, geometrikus elrendezésű kétszintes épületek voltak.

Ókori római lakóház

A módosabb ókori római polgárok lakóházai változatos alaprajzú, sok helyiségből álló, tágas épületek voltak.

Kosárba helyezve!