A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Knósszoszi palota (Kr. e. 2. évezred)

Knósszoszi palota (Kr. e. 2. évezred)

Kréta szigetének legnagyobb bronzkori épületegyüttese feltehetően a minószi kultúra központja volt.

Történelem

Címkék

Knósszosz, palota, ókor, építészet, épület, építmény, történelem, Kréta, bronzkor, minószi civilizáció, falfestmény, freskó, dombormű, Minótaurosz, labirintus, Ariadné, Thészeusz, legenda, mítosz, Daidalosz, Minósz, Sir Arthur John Evans, régészet

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Melyik szigeten helyezkedett el\na knósszoszi palota?
  • Melyik mai város közelében találhatók a knósszoszi palota romjai?
  • Melyik korszakból származik\naz épületegyüttes?
  • Ki tárta fel a palotát?
  • Milyen építményt fűzött a mitológia a palotához (feltehetően\na római korban)?
  • Ki élt a mitológia szerint\na labirintusban?
  • Milyen állat fejét „kapta”\na labirintusban élő szörnyeteg?
  • Ki győzte le (a mitológia szerint)\na labirintusban élő szörnyet?
  • Melyik mitológiai király építtette\na palotát?
  • Ki volt a mitológia szerint a palota tervezője és építője?
  • Körülbelül mekkora volt\na palotakomplexum alapterülete?
  • Mi volt a palota fő építőanyaga?
  • Mit nem láthattunk volna a korabeli palotában?
  • Mikor élte a krétai civilizáció\na fénykorát?
  • Igaz-e az állítás?\nA krétai civilizáció bukásához\negy vulkánkitörés is hozzájárult.
  • Melyik hódító nép igázta le\na krétai államot?
  • Melyik NEM egy görög törzs neve?
  • Melyik igaz Kréta szigetére?
  • Mit készített Daidalosz a mitológia szerint, hogy fiával együtt elmenekülhessen a szigetről?
  • Hogy hívták Daidalosz fiát?
  • Milyen eszköz segítette Thészeuszt a labirintusból való kijutásban?

Jelenetek

Palota

Belső udvar

Freskók

Séta

Animáció

Narráció

Kréta szigetének legnagyobb bronzkori épületegyüttese feltehetően az egykori minószi civilizáció vallási és politikai központja volt.
Az épületegyüttes története Kr. e. 2000 körül kezdődhetett. Akkor emelték az első, négyszögletes alaprajzú, kőtömbökből álló épületet, amelyet évszázadokkal később egy földrengés romba döntött.
Később az előző helyére egy nagyobb épületet húztak, de Kr. e. 1700 körül azt is földrengés és tűzvész sújtotta.
A palota a harmadik újjáépítés és kibővítés során nyerte el azt a formáját, amelyet az 1900-as évek elején a területet feltáró Arthur Evans régészcsapata rekonstruált.
A knósszoszi palota Kr. e. 1450 körül azonban ismét leomlott és kigyulladt. Egyesek szerint újabb természeti csapás következtében, mások úgy tartják, hogy a Hellász kontinentális részéről érkező mükénéi hódítók okozták pusztulását.

A knósszoszi palotakomplexum közel 20 ezer négyzetméteres négyszögletű területet foglalt el.
A palotát nem övezték védőfalak. Miután az újjáépítések és bővítések során egyszer sem rombolták le a már meglévő részeket, a Kephala domb lejtőjén meglehetősen bonyolult négyszintes épületrendszer jött létre, amelyben 1300 helyiség volt.
A komplexumot merőleges tengelyek mentén szervezték meg. A négy bejárat a négy égtáj felé nézett.
A nyugati oldal vallási célokat szolgált; a templomok és más szakrális helyiségek homlokzata a tavaszi napéjegyenlőség napkeltéje felé nézett. A felső szinten egy monumentális lépcső vezetett a reprezentációs termekhez. A földszinten a raktárak kaptak helyet.
A keleti szektorban voltak a lakosztályok, a vendégszobák, a cselédség szobái, továbbá a kézművesek műhelyei és a terményraktárak.
A domboldalon teraszos, árkádos kertek terültek el, a palota északnyugati sarkában álló, lépcsőzetes ülésekkel ellátott, kikövezett térség színházi előadásoknak adott otthont.
A központi udvar 1500 négyzetméteres volt.

A palota fő építőanyaga a mészkő volt, a falakat gondosan előkészített alabástromlapokkal burkolták. Jellegzetességei közé tartoztak a kerek, fejjel lefelé fordított ciprustörzsekből készült, alul elvékonyított, vörösre festett oszlopok, amelyek tetején kerek oszlopfők támasztották alá a födémszerkezetet.
A palota legjelentősebb helyiségeinek vakolt falait naturalisztikus stílusú falfestmények és színezett domborművek díszítették. A pillanatfelvételekre emlékeztető, élénk színekkel festett képek arról árulkodnak, hogy a társadalom tagjai felszabadult, derűs, az életet élvező emberek voltak.

Az épületegyüttes történetéhez több híres legenda is kapcsolódik. Az egyik ókori mítosz szerint Minósz, Kréta királya nem akart feláldozni egy erős bikát, melyet Poszeidóntól kapott ajándékba. Az isten haragjában őrületet küldött Minósz szép feleségére, így az asszony szerelmes lett a bikába. Nászukból született az embertestű, bikafejű szörny, a Minótaurosz. Minósz király a knósszoszi palotában egy szobákból és folyosókból álló, áthatolhatatlan labirintust építtetett Daidalosszal, és bezáratta oda a Minótauroszt. A szörnyeteget végül a krétai király lányának, Ariadnének a segítségével az athéni herceg, Thészeusz győzte le.

Kapcsolódó extrák

Daidalosz és Ikarosz

A görög mítosz a Kréta szigetét elhagyni kívánó apa és fiú tragédiájáról szól.

Mükéné (Kr. e. 2. évezred)

A fejlett kultúrának is nevet adó város volt a történelem első települése, mely fellegvárral rendelkezett.

Átreusz kincsesháza (Mükéné, Kr. e. 14. század)

Az ókori Mükénében emelt kör alakú sírépítményt a hagyomány a mitikus király nevéhez köti.

Ókori görög oszloptípusok

A dór, az ión és a korinthoszi oszlop méretében és oszlopfőjének díszítettségében is különbözik.

Trójai faló

Homérosz hőskölteménye szerint Odüsszeusz csele okozta Trója városának vesztét.

Akropolisz (Athén, Kr. e. 5. század)

A világ talán leghíresebb fellegvára, az athéni Akropolisz a periklészi békekorszakban épült.

Diocletianus palotája (Split)

Az erődszerű palotát Diocletianus római császár építtette szülőhelyének közelében, a tengerparton.

Ókori görög lakóház

Az átlagos ókori hellén lakóházak téglalap alaprajzú, geometrikus elrendezésű kétszintes épületek voltak.

Ókori görög vázatípusok

Az ókori hellén vázakészítők mesterművei napjainkban fontos történeti források is.

Olümpia (Kr. e. 5. század)

A Kr. e. 776-tól négyévente rendezett vallási és sportesemények tették e várost az ókori Hellász egyik központjává.

Régészeti feltárás, veremház feltárása

Napjaink nagy építkezései rengeteg munkát adnak a tárgyi forrásokat kutató régészeknek is.

A görög istenek

Az ókori görög mitológia olümposzi istenei az emberekhez hasonlóan igen különbözőek voltak.

Babilon városa (Kr. e. 6. század)

Az ókori Babilon városa Mezopotámiában, az Eufrátesz-folyó két partján helyezkedett el.

Nagy Károly palotája (Aachen, 9. század)

Nagy Károly palotája a birodalom központja, és a kultúra fellegvára is volt.

Visegrádi palota (15. század)

Az I. Károly idején megkezdett építkezés I. Mátyás uralkodása alatt érte el csúcspontját a csodálatos palota formájában.

Kosárba helyezve!