A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Konténerszállító hajó

Konténerszállító hajó

A II. világháború után elterjedő konténerhajók kereskedelmi útvonalai napjainkban behálózzák az egész Földet.

Technika, háztartástan

Címkék

áruszállító, konténer, konténerszállító, hajó, kikötő, kereskedelem, rakodás, szállítás, fedélzet, radar, hajóhíd, szállítókapacitás, útvonalak, óceán, tenger, térkép, földgömb, Föld, társadalom, gazdaság, közlekedés, technika, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Konténerszállító hajó

Az óceánok fuvarosai

A tengeri szállítás (illetve kereskedelem) már az ókorban kialakult. Bár az újkor kezdetén (a nagy földrajzi felfedezések következményeként) teljes átalakulás következett be, az igazi mennyiségi és minőségi robbanás az áruszállítás ezen szektorában a 20. század második felében történt meg.
A II. világháború után tömegesen megjelentek az óceánokon a hatalmas mennyiségű folyékony anyagot (elsősorban kőolajat) szállító tankerhajók és az óriási tömegű darabárut célba juttató konténerhajók. (Az első tengeri konténeres szállítás alkalmazására már 1925-ben sor került, Nagy-Britanniában.)
Az új hajótípusok megjelenésével csökkent a rakodási veszteség, a rakodási idő és a költség. (Az egyedüli „problémát” a hosszú szállítási idő jelenti.) A gigászi méretű szállítóhajók útvonalai szinte az egész földgolyót behálózzák, s hasonlóan gigászi teherkikötők kialakulásához vezetnek.

Konténerhajó napjainkban

Felülnézet

A konténerszállító hajó

A hajók méretei lenyűgözőek, és a repülőgép-hordozókkal vetekszenek. Átlagos hosszúságuk 300-400 méter, szélességük 50-60 méter, merülésük pedig 13-15 méter körüli. Azért, hogy minél kevesebb üzemanyagot fogyasszanak, sebességük kicsi: 20-25 csomó (37-46 km/h).
A test kialakításakor a két legfontosabb szempont a hajó egyensúlyának (tehát biztonságának) és teherkapacitásának maximalizálása.
Legfontosabb erősségük természetesen a raktér (valamint a rakodási felület) méretében és terhelhetőségükben rejlik. Az 1970-es években már voltak 2000-3000 konténer szállítására is alkalmas teherhajók, s ez a szám napjainkra (a hajók méretével párhuzamosan) természetesen tovább nőtt, s már a húszezret ostromolja.

Fedélzet

A célszerűség mindenek felett

A szállítóhajók fedélzete igen jellegzetes kialakítású. A felület nagy része sík, amely a konténerek biztonságos és hatékony elhelyezését teszi lehetővé. A szabványméretű konténerek be- és kirakodásának megkönnyítése érdekében a rakterek és rakodónyílások szélességét és hosszúságát is egységesítették.
Bár a konténerek már a múlt század húszas éveiben létrejöttek, a konténerhajók igazi pályafutása az 1960-as évek végén kezdődött. Az átlagos konténer magassága és szélessége kb. 2,5 méter, hosszúsága pedig kb. 6 vagy 12 méter. A nagy szilárdságú anyagból készülő, jól zárható konténerek különleges rögzítőszerkezettel is rendelkeznek.
A hajó ki- és berakodása ötször-hatszor gyorsabb, mint a hagyományos teherszállítóké. (De természetesen a kikötőknek is speciális rakodószerkezettel kell rendelkezniük.)
A több szintből álló felépítmény a hajó középső részén kapott helyet. Ez magában foglalja a kapitányi hidat, a kommunikációs és navigációs szobákat, a legénység szállását és más, különböző funkciójú helyiségeket.

Metszet

Szerkezet

  • orrkormány
  • hajóorr
  • radar
  • hajóhíd
  • árbocfény
  • konténer
  • kémény
  • propeller
  • kormánylapát

Konténer

  • hossz: 12,19 m
  • szélesség: 2,44 m
  • magasság: 2,59 m

Tengeri közlekedés

  • Ningpo
  • Sanghaj
  • Szingapúr
  • Rotterdam, Antwerpen
  • Kanton
  • Tiencsin
  • Port Hedland
  • Houston
  • New Orleans
  • Puszan
  • Nagoja
  • Port Kelang
  • Jóreménység foka
  • Malaka-szoros
  • Panama-csatorna
  • Horn-fok
  • Szuezi-csatorna
  • Gibraltári-szoros

Napjainkban a nagy távolságra történő tömegáru-szállítás a meghatározó a vízi közlekedésben.
A különböző szállítási módozatok közül a vízi közlekedés egységre jutó energiaigénye és költsége a legkevesebb, miközben legnagyobb tömegű áru szállítására alkalmas a legkisebb környezeti terhelés mellett. A többi közlekedési móddal szembeni egyedüli hátránya a lassúsága, ezért csak olyan tömegárut lehet így szállítani, amely hosszabb idő alatt sem veszít a minőségéből.
A tengeri közlekedés főbb csomópontjai Ningpo, Sanghaj, Szingapúr és Rotterdam.

Összehasonlítás

  • CO₂-kibocsátás (1 t áru 1 km szállításkor kibocsátott CO₂ – gramm)
  • 40' konténer szállítási költsége és ideje (Kína–Ny-Európa)
  • idő (nap)
  • költség (USD)
  • Energiafogyasztás (teheráru – %)
  • Szállítókapacitás (TEU)
  • tengeri áruszállítás
  • vasúti áruszállítás
  • közúti áruszállítás
  • CO₂-kibocsátás
  • költség
  • energiafogyasztás
  • szállítókapacitás

Animáció

  • orrkormány
  • hajóorr
  • radar
  • hajóhíd
  • árbocfény
  • konténer
  • kémény
  • propeller
  • kormánylapát
  • hossz: 12,19 m
  • szélesség: 2,44 m
  • magasság: 2,59 m
  • Ningpo
  • Sanghaj
  • Szingapúr
  • Rotterdam, Antwerpen
  • Kanton
  • Tiencsin
  • Port Hedland
  • Houston
  • New Orleans
  • Puszan
  • Nagoja
  • Port Kelang
  • Jóreménység foka
  • Malaka-szoros
  • Panama-csatorna
  • Horn-fok
  • Szuezi-csatorna
  • Gibraltári-szoros
  • CO₂-kibocsátás (1 t áru 1 km szállításkor kibocsátott CO₂ – gramm)
  • 40' konténer szállítási költsége és ideje (Kína–Ny-Európa)
  • idő (nap)
  • költség (USD)
  • Energiafogyasztás (teheráru – %)
  • Szállítókapacitás (TEU)
  • tengeri áruszállítás
  • vasúti áruszállítás
  • közúti áruszállítás
  • CO₂-kibocsátás
  • költség
  • energiafogyasztás
  • szállítókapacitás

Narráció

A tengeri szállítás (illetve kereskedelem) már az ókorban kialakult. Bár az újkor kezdetén (a nagy földrajzi felfedezések következményeként) teljes átalakulás következett be, az igazi mennyiségi és minőségi robbanás az áruszállítás ezen szektorában a 20. század második felében történt meg.
A II. világháború után tömegesen megjelentek az óceánokon a hatalmas mennyiségű folyékony anyagot (elsősorban kőolajat) szállító tankerhajók és az óriási tömegű darabárut célba juttató konténerhajók. (Az első tengeri konténeres szállítás alkalmazására már 1925-ben sor került, Nagy-Britanniában.)
Az új hajótípusok megjelenésével csökkent a rakodási veszteség, a rakodási idő és a költség. (Az egyedüli „problémát” a hosszú szállítási idő jelenti.) A gigászi méretű szállítóhajók útvonalai szinte az egész földgolyót behálózzák, s hasonlóan gigászi teherkikötők kialakulásához vezetnek.

A hajók méretei lenyűgözőek, és a repülőgép-hordozókkal vetekszenek. Átlagos hosszúságuk 300-400 méter, szélességük 50-60 méter, merülésük pedig 13-15 méter körüli. Azért, hogy minél kevesebb üzemanyagot fogyasszanak, sebességük kicsi: 20-25 csomó (37-46 km/h).
A test kialakításakor a két legfontosabb szempont a hajó egyensúlyának (tehát biztonságának) és teherkapacitásának maximalizálása.
Legfontosabb erősségük természetesen a raktér (valamint a rakodási felület) méretében és terhelhetőségükben rejlik. Az 1970-es években már voltak 2000-3000 konténer szállítására is alkalmas teherhajók, s ez a szám napjainkra (a hajók méretével párhuzamosan) természetesen tovább nőtt, s már a húszezret ostromolja.

A szállítóhajók fedélzete igen jellegzetes kialakítású. A felület nagy része sík, amely a konténerek biztonságos és hatékony elhelyezését teszi lehetővé. A szabványméretű konténerek be- és kirakodásának megkönnyítése érdekében a rakterek és rakodónyílások szélességét és hosszúságát is egységesítették.
Bár a konténerek már a múlt század húszas éveiben létrejöttek, a konténerhajók igazi pályafutása az 1960-as évek végén kezdődött. Az átlagos konténer magassága és szélessége kb. 2,5 méter, hosszúsága pedig kb. 6 vagy 12 méter. A nagy szilárdságú anyagból készülő, jól zárható konténerek különleges rögzítőszerkezettel is rendelkeznek.
A hajó ki- és berakodása ötször-hatszor gyorsabb, mint a hagyományos teherszállítóké. (De természetesen a kikötőknek is speciális rakodószerkezettel kell rendelkezniük.)
A több szintből álló felépítmény a hajó középső részén kapott helyet. Ez magában foglalja a kapitányi hidat, a kommunikációs és navigációs szobákat, a legénység szállását és más, különböző funkciójú helyiségeket.

Napjainkban a nagy távolságra történő tömegáru-szállítás a meghatározó a vízi közlekedésben.
A különböző szállítási módozatok közül a vízi közlekedés egységre jutó energiaigénye és költsége a legkevesebb, miközben legnagyobb tömegű áru szállítására alkalmas a legkisebb környezeti terhelés mellett. A többi közlekedési móddal szembeni egyedüli hátránya a lassúsága, ezért csak olyan tömegárut lehet így szállítani, amely hosszabb idő alatt sem veszít a minőségéből.
A tengeri közlekedés főbb csomópontjai Ningpo, Sanghaj, Szingapúr és Rotterdam.

Kapcsolódó extrák

Kikötő

A kikötőkben biztosítani kell a megfelelő infrastruktúrát és szolgáltatásokat.

Csalagút

A Csalagút egy tenger alatt futó vasúti alagút, mely Nagy-Britanniát és Franciaországot köti össze.

Folyózsilip működése

A folyózsilip segítségével a folyami hajózásban a szintkülönbségek áthidalhatók.

Holland gátrendszer

Hollandia évszázadok óta küzdelmet folytat a tengerrel.

Közlekedési hálózatok

A főbb közlekedési – szárazföldi, vízi, légi – útvonalak és csomópontok bemutatása.

Olajszállító hajó

A 19. század vége óta jelen lévő olajszállító hajók napjainkban a legnagyobb méretű hajók közé tartoznak.

Panama-csatorna

A Panama-csatorna hajózási útvonalak lerövidítésére létrehozott mesterséges vízi út az amerikai kontinensen.

Szuezi-csatorna

A Szuezi-csatorna egy mesterséges vízi út a Vörös-tenger és a Földközi-tenger között.

Világítótorony

A világítótornyok a hajók partközeli navigálását segítik.

A Kisfaludy gőzhajó (1846)

Az első balatoni lapátkerekes gőzhajó próbaútja 1846-ban volt.

Auróra cirkáló (1900)

Az orosz páncélos cirkáló nevét az 1917-es forradalom írta be a történelemkönyvekbe.

Clermont gőzhajó (1807)

Robert Fulton amerikai mérnök megalkotta az első működőképes, gőzgéppel hajtott lapátkerekes gőzhajót.

Hadihajó (HMS Dreadnought, 1906)

A „Félelem nélküli” az Angol Királyi Haditengerészet büszkeségeként forradalmasította a csatahajó-építést.

Légpárnás hajó, mark III SR N4

A légpárnás hajó vízfelszín fölé emelkedve nagy sebesség elérésére képes.

RMS Queen Mary 2 (2003)

A Queen Mary 2 építésekor a világ legnagyobb utasszállító hajója volt.

Tarawa LHA–1 (1976)

Az 1940-es évektől kezdve az egyre hatalmasabb méretű repülőgép-hordozók váltak az óceánok uraivá.

Titanic (1912)

Az RMS Titanic a 20. század elején a világ legnagyobb utasszállító hajója volt.

USS Ohio (USA, 1979)

A nukleáris meghajtást először az USA haditengerészete alkalmazta tengeralattjárók építésénél a 20. század közepén.

Kosárba helyezve!