A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Kőolaj-finomítás

Kőolaj-finomítás

A kőolajból lepárlással különböző termékeket, pl. gázolajat, benzint, kenőolajakat állítanak elő.

Földrajz

Címkék

kőolaj-finomítás, szénhidrogén, szénvegyületek, kőolaj, kőolajlelőhely, kőolajképződés, lepárlás, energiahordozó, üzemanyag, kenőolaj, fűtőolaj, benzin, paraffin, gázolaj, aszfalt, lepárlótorony, csővezeték, frakció, párlat, finomító, energia, olaj, nyersanyag, fosszília, ásványkincs, ásvány, fúrótorony, tengeri fúrótorony, olajmező, tankhajó, ipar, földrajz, technika

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Telepítő tényezők

  • tengeri fúrótorony
  • szárazföldi fúrótorony
  • olajkikötő
  • olajtároló
  • olajfinomító

A kőolaj-finomítás nagy nyersanyag- és vízigénnyel bíró iparág, ezért a finomítókat általában szénhidrogén-lelőhelyek, csővezeték-elosztóhelyek és kikötők közelébe telepítik.

A kőolaj-finomítóba általában csővezetéken keresztül érkezik a kőolaj, amelyet csőkemencében gáz-halmazállapotúra melegítenek, majd a lepárlótoronyba vezetik. A kőolaj maga többezer-féle telített szénhidrogén keveréke. Finomítással ezeket választják szét egymástól párlatokra.

A kőolaj-finomítási eljárásnak két típusa van: fűtőolaj-típusú, amelyik üzemanyagot, fűtő-és tüzelőanyagot állít elő, valamint kenőolaj-típusú, amelyik kenőolajat gyárt.
A kőolaj-finomítás azon alapul, hogy a nyersolaj különböző összetevőinek eltérő hőmérsékleten van a forráspontjuk. Tehát lepárlással a nyersolajat alkotórészeire tudják bontani.

A gőz a lepárlótoronyban felfelé áramlik és hűlni kezd. Amikor valamelyik összetevője eléri a forrásponti hőmérsékletét, a toronyban elhelyezett tányérokon lecsapódik, azaz folyékony halmazállapotúvá válik. Ezek a párlatok, más néven frakciók egy gyűjtőtartályba kerülnek.
A torony alsó részén, tehát a legmagasabb hőmérsékleten csapódik le a gázolaj. Magasabbra az alacsony forráspontúak jutnak fel, mint például a benzin. A torony legtetején a szobahőmérsékleten is gáznemű összetevők távoznak, ilyen többek közt a metán és az etán.

A frakcionált desztilláció lepárlási maradéka a pakura, amely a lepárlótorony alján távozva, újabb hevítés után, további desztilláláson eshet át. Így jönnek létre a kenőolajok. Ma már csak kisebb részüket használják kenőanyagként, a többiből destrukciós eljárásokkal, úgynevezett krakkolással főként kisebb szénatomszámú, nagy oktánszámú, jó minőségű gépjármű-üzemanyagot állítanak elő.
A desztilláció végén visszamaradó anyag a bitumen, amit útépítéseknél használnak.

Finomító

  • csővezeték
  • csőkemence
  • lepárlótorony (fűtőolajok)
  • lepárlótorony (kenőolajok)

Metszet

  • csőkemence
  • lepárlótorony (fűtőolajok)
  • lepárlótorony (kenőolajok)
  • gáz 100 °C
  • könnyűbenzin 105 °C
  • nehézbenzin 120 °C
  • petróleum 160 °C
  • gázolaj 220 °C
  • pakura 275 °C
  • finom kenőolaj 300 °C
  • középfinom kenőolaj 340 °C
  • nehéz kenőolajok 370 °C
  • bitumen 400 °C

Animáció

  • tengeri fúrótorony
  • szárazföldi fúrótorony
  • olajkikötő
  • olajtároló
  • olajfinomító
  • csővezeték
  • csőkemence
  • lepárlótorony (fűtőolajok)
  • lepárlótorony (kenőolajok)
  • csőkemence
  • lepárlótorony (fűtőolajok)
  • lepárlótorony (kenőolajok)
  • gáz 100 °C
  • könnyűbenzin 105 °C
  • nehézbenzin 120 °C
  • petróleum 160 °C
  • gázolaj 220 °C
  • pakura 275 °C
  • finom kenőolaj 300 °C
  • középfinom kenőolaj 340 °C
  • nehéz kenőolajok 370 °C
  • bitumen 400 °C

Folyamat

  • gáz 100 °C
  • könnyűbenzin 105 °C
  • nehézbenzin 120 °C
  • petróleum 160 °C
  • gázolaj 220 °C
  • pakura 275 °C
  • finom kenőolaj 300 °C
  • középfinom kenőolaj 340 °C
  • nehéz kenőolajok 370 °C
  • bitumen 400 °C

Narráció

A kőolaj-finomítás nagy nyersanyag- és vízigénnyel bíró iparág, ezért a finomítókat általában szénhidrogén-lelőhelyek, csővezeték-elosztóhelyek és kikötők közelébe telepítik.

A kőolaj-finomítóba általában csővezetéken keresztül érkezik a kőolaj, amelyet csőkemencében gáz-halmazállapotúra melegítenek, majd a lepárlótoronyba vezetik. A kőolaj maga többezer-féle telített szénhidrogén keveréke. Finomítással ezeket választják szét egymástól párlatokra.

A kőolaj-finomítási eljárásnak két típusa van: fűtőolaj-típusú, amelyik üzemanyagot, fűtő-és tüzelőanyagot állít elő, valamint kenőolaj-típusú, amelyik kenőolajat gyárt.
A kőolaj-finomítás azon alapul, hogy a nyersolaj különböző összetevőinek eltérő hőmérsékleten van a forráspontjuk. Tehát lepárlással a nyersolajat alkotórészeire tudják bontani.

A gőz a lepárlótoronyban felfelé áramlik és hűlni kezd. Amikor valamelyik összetevője eléri a forrásponti hőmérsékletét, a toronyban elhelyezett tányérokon lecsapódik, azaz folyékony halmazállapotúvá válik. Ezek a párlatok, más néven frakciók egy gyűjtőtartályba kerülnek.
A torony alsó részén, tehát a legmagasabb hőmérsékleten csapódik le a gázolaj. Magasabbra az alacsony forráspontúak jutnak fel, mint például a benzin. A torony legtetején a szobahőmérsékleten is gáznemű összetevők távoznak, ilyen többek közt a metán és az etán.

A frakcionált desztilláció lepárlási maradéka a pakura, amely a lepárlótorony alján távozva, újabb hevítés után, további desztilláláson eshet át. Így jönnek létre a kenőolajok. Ma már csak kisebb részüket használják kenőanyagként, a többiből destrukciós eljárásokkal, úgynevezett krakkolással főként kisebb szénatomszámú, nagy oktánszámú, jó minőségű gépjármű-üzemanyagot állítanak elő.
A desztilláció végén visszamaradó anyag a bitumen, amit útépítéseknél használnak.

Kapcsolódó extrák

A kőolajkút működése

A kőolaj felszínre szivattyúzását végző szerkezet.

Dízelmotor

E belsőégésű motor működési elvét Rudolf Diesel német mérnök szabadalmaztatta 1893-ban.

Közlekedési hálózatok

A főbb közlekedési – szárazföldi, vízi, légi – útvonalak és csomópontok bemutatása.

Négyütemű Otto-motor

Az animáció bemutatja a gépkocsikban leggyakrabban használt motortípus működését.

Olajszállító hajó

A 19. század vége óta jelen lévő olajszállító hajók napjainkban a legnagyobb méretű hajók közé tartoznak.

Palagáz

A palakőzetből – új technológiáknak köszönhetően – ki tudják nyerni a palagázt.

Tengeri földgázkitermelés (Norvégia)

A Troll A tengeri földgázkitermelő-platform a világ legnagyobb tengeri platformja: tömege 656 000 tonna, magassága 472 méter, kb. 170 méterrel magasodik a...

Tengeri fúrótorony

Az acélszerkezet közepében hosszú cső hatol le a tenger aljzatába a kőolajat tartalmazó kőzetrétegig.

Karbon időszak élővilága

A Devon és a Perm időszak közötti periódusban (358-299 millió évvel ezelőtt) élt élőlények, amelyek közül sokan hatalmas méretűre nőttek.

Vasipar (alapfok)

A vaskohókban vasércből nyersvasat állítanak elő.

Vasipar (középfok)

A vaskohókban vasércből nyersvasat állítanak elő.

Alumíniumkohó

Az alumíniumkohókban timföldből elektrolízissel állítanak elő fémalumíniumot.

Kosárba helyezve!