A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Koronás keresztespók

Koronás keresztespók

A keresztespók gyakori pókfaj, melynek példáján megismerhetjük a pókok anatómiai felépítését.

Biológia

Címkék

keresztespók, pók, pókok, pókszabásúak, pókháló, pókfonál, ízeltlábú, ízeltlábúak, hálózó pók, csáprágó, méregmirigy, előtest, utótest, szövőmirigy, szövőszemölcs, méregkarom, pókcsípés, állat, ragadozó, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Koronás keresztespók

A koronás keresztespók Európában és Észak-Amerika egy részén is elterjedt, cserjéken, fákon, kertekben él. Általában hálója közepén ül, ahol várakozik rovaráldozataira. Nevét utótestének fehér, kereszt alakú rajzolatáról kapta. Hosszúsága elérheti az 1,5 centimétert, ritka esetben 2 centiméteresre is megnőhet. A hím kisebb méretű, mint a nőstény.

A legyek, szúnyogok és egyéb rovarok elfogására az állat pókfonálból hálót, csapdát készít. Ehhez az utótestén található szövőmirigye segítségével fehérjéből álló pókselymet állít elő, amely igen erős anyag: szakítószilárdsága meghaladja az acélét.

Felépítése

  • pontszemek - A pókok jellemzően 8 darab pontszemmel rendelkeznek. A középső szemek szín- és képlátást biztosítanak, az oldalsók pedig a mozgásérzékelésben fontosak.
  • csáprágó - A zsákmány megragadását és elejtését szolgáló szájszerv. Hozzá méregmirigy csatlakozik. A pókok az elejtett állat testébe emésztőenzimeket juttatnak, amelyek segítségével megemésztik azt, majd az elfolyósodott szöveteket szívják fel. Ezt testen kívüli emésztésnek nevezzük.
  • lábak - A pókszabásúak 4 pár ízelt járólábbal rendelkeznek.
  • előtest - A fej és a tor összenövésével jön létre.
  • utótest
  • állkapcsi tapogatók - Evolúciósan lábakból alakultak ki. Mechanikai és kémiai érzékszervként működnek.

Testének két testtája az előtest és az utótest. Az előtest a fej és a tor összenövésével jön létre, hasi oldalán a pókszabásúakra jellemzően 4 pár ízelt járóláb van. Az előtestének elülső részén 8 pontszem helyezkedik el. Az előtesten találhatók az állkapcsi tapogatók és a csáprágó is, amely a zsákmány megragadását és elejtését szolgáló szájszerv. A csáprágóhoz méregmirigy kapcsolódik.

Belső szervei

  • agydúc
  • szívógyomor - A pókok az elejtett állat testébe emésztőenzimeket juttatnak, amelyek segítségével megemésztik azt, majd az elfolyósodott szöveteket szívógyomruk segítségével szívják fel. Ezt testen kívüli emésztésnek nevezzük.
  • artéria
  • szív - A pókok keringési rendszere – hasonlóan a többi ízeltlábúhoz – nyílt. A szívben, az erekben és a testüregben vérnyirok (hemolimfa) áramlik, ami a tápanyagok, a bomlástermékek és a légzési gázok szállítását végzi.
  • ondótartály - A párzás után ebben tárolja a nőstény pók a hím spermáját, amit a megtermékenyítéshez használ fel.
  • szövőmirigyek - A hálószövéshez szükséges, fehérjéből álló pókselymet állítják elő, amely igen erős anyag: szakítószilárdsága meghaladja az acélét. A pókháló feladata az áldozat csapdába ejtése.
  • petefészek
  • lemezes tüdő
  • középbél
  • méregmirigy - Váladékával a pók megöli áldozatát.
  • idegrendszer - A pókok – hasonlóan a többi ízeltlábúhoz – dúcidegrendszerrel rendelkeznek.
  • garat - A fejlett központi idegrendszer összeszűkíti, szinte teljesen elzárja, emiatt a pókok csak folyadékot képesek felszívni. Ezért van szükségük testen kívüli emésztésre.
  • emésztőmirigy

A koronás keresztespók keringési rendszere – hasonlóan a többi ízeltlábúéhoz – nyílt keringési rendszer. A szívben, az erekben és a testüregben vérnyirok áramlik, ami a tápanyagok, a bomlástermékek és a légzési gázok szállítását végzi. A pókszabásúak kiválasztó szervei a Malpighi-csövek, amelyek átszűrik a testüregben található vérnyirkot, a szűrletet pedig a bélcsatornába juttatják. A bélben visszaszívás zajlik: a szűrletből a szükséges anyagok (víz, cukor stb.) visszajutnak a vérnyirokba, a felesleges és káros anyagok pedig távoznak.

A pókok – hasonlóan a többi ízeltlábúhoz – dúcidegrendszerrel rendelkeznek. A fejlett központi idegrendszer összeszűkíti, szinte teljesen elzárja a garatot, emiatt a pókok csak folyadékot képesek felszívni. Ezért van szükségük testen kívüli emésztésre.

A nőstény késő ősszel petézik. Petecsomójának védett helyet keres, pókszövetbe burkolja, majd elpusztul. A petékből május elején kelnek ki a kis pókok, amelyek csak nagyságban különböznek szüleiktől. Átalakulás nélkül, gyorsan fejlődnek, közben többször vedlenek. Ivaréretté csak a második évben válnak.

Csáprágója

  • alapíz - Az alapízek egymáshoz képest szétnyithatók.
  • méregkarom
  • méregmirigy

Amikor áldozata a hálóba kerül, a pók odarohan, gyorsan befonja, csáprágóját belevágja, és méregmirigye váladékával megmérgezi. Az elejtett állat testébe emésztőenzimeket juttat, amelyek segítségével az áldozat szöveteit megemészti, elfolyósítja. Az elfolyósított szöveteket szívógyomra segítségével kiszívja.

Animáció

  • pontszemek - A pókok jellemzően 8 darab pontszemmel rendelkeznek. A középső szemek szín- és képlátást biztosítanak, az oldalsók pedig a mozgásérzékelésben fontosak.
  • csáprágó - A zsákmány megragadását és elejtését szolgáló szájszerv. Hozzá méregmirigy csatlakozik. A pókok az elejtett állat testébe emésztőenzimeket juttatnak, amelyek segítségével megemésztik azt, majd az elfolyósodott szöveteket szívják fel. Ezt testen kívüli emésztésnek nevezzük.
  • lábak - A pókszabásúak 4 pár ízelt járólábbal rendelkeznek.
  • előtest - A fej és a tor összenövésével jön létre.
  • utótest
  • állkapcsi tapogatók - Evolúciósan lábakból alakultak ki. Mechanikai és kémiai érzékszervként működnek.
  • szövőmirigyek - A hálószövéshez szükséges, fehérjéből álló pókselymet állítják elő, amely igen erős anyag: szakítószilárdsága meghaladja az acélét. A pókháló feladata az áldozat csapdába ejtése.

Narráció

A koronás keresztespók cserjéken, fákon, kertekben él. Általában hálója közepén ül, ahol várakozik rovaráldozataira. Nevét utótestének fehér, kereszt alakú rajzolatáról kapta. Hosszúsága elérheti az 1,5 centimétert, ritka esetben 2 centiméteresre is megnőhet. A hím kisebb méretű, mint a nőstény.

Testének két testtája az előtest és az utótest. Az előtest a fej és a tor összenövésével jön létre, hasi oldalán a pókszabásúakra jellemzően 4 pár ízelt járóláb van. Az előtestének elülső részén 8 pontszem helyezkedik el.
Az előtesten találhatók az állkapcsi tapogatók és a csáprágó is, amely a zsákmány megragadását és elejtését szolgáló szájszerv. A csáprágóhoz méregmirigy kapcsolódik.

A legyek, szúnyogok és egyéb rovarok elfogására az állat pókfonálból hálót készít. Ehhez az utótestén található szövőmirigye segítségével fehérjéből álló pókselymet állít elő, amely igen erős anyag: szakítószilárdsága meghaladja az acélét.

Amikor áldozata a hálóba kerül, a pók odarohan, gyorsan befonja, csáprágóját belevágja, és méregmirigye váladékával megmérgezi. Az elejtett állat testébe emésztőenzimeket juttat, amelyek segítségével az áldozat szöveteit megemészti, elfolyósítja. Az elfolyósított szöveteket szívógyomra segítségével kiszívja.

Kapcsolódó extrák

Pókfonál, pókháló

A pókfonál sűrűsége kisebb, mint a nejloné, de szakítószilárdsága nagyobb, mint az acélé.

Mexikói vöröstérdű tarantula

Az egyik legismertebb, hobbiállatként is tartott madárpók. Harapása emberre nem veszélyes.

Cserebogár

Közismert bogár, lárvája, a pajor, mezőgazdasági kártevő.

Chilei remetepók

A chilei remetepók mérgező csípése komoly veszélyt jelent az emberi szervezetre.

Erdei vöröshangya

A hangyabolyban királynőt, hímet és dolgozót találunk.

Éticsiga

Elterjedt csigafaj, melyet táplálékként is fogyasztanak.

Folyami rák

Tiszta folyóvizekben és tavakban élő, nagyméretű rák.

Házi méh

A rovarállamokat alkotó házi méhek termelik a mézet, ami értékes táplálékunk.

Káposztalepke

A káposztalepke gyakori lepkefaj, melynek példáján megismerhetjük a lepkék anatómiai felépítését.

Medveállatka

A medveállatkák képesek extrém körülményeket túlélni: akár a világűrben is életben maradhatnak.

Öves szkolopendra

Ez a jelenet egy főként mediterrán területeken élő százlábút mutat be.

Szarvasbogár

A szarvasbogár példáján keresztül megismerhetjük a rovarizmok működését, a rovarok repülésének mechanizmusát, és a bogarak szaporodását.

Sün

A keleti sün összegömbölyödve tüskéi segítségével védekezik.

Tiszavirág

E kérészek lárvái három évig élnek a vízben, míg a kifejlett egyedek élete egyetlen napig tart, és a szaporodásra korlátozódik.

Trilobiták, háromkaréjú ősrákok

Közéjük tartoztak a pókszabásúak és a rákok ősei.

Vastagfarkú skorpió

A vastagfarkú skorpió az egyik legveszélyesebb skorpió.

Füles planária

Az egyik legismertebb laposféreg.

Közönséges földigiliszta

Talajlakó állat, melynek példáján megismerhetjük a gyűrűsférgek anatómiai felépítését.

Medúza

A legősibb szövetes állatok, a csalánozók szabadon úszó képviselői a medúzák.

Szivacs

A legősibb, vízben élő állatcsoport, testük aszimmetrikus, szöveteik nincsenek.

Kosárba helyezve!