A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Kötő- és támasztószövetek

Kötő- és támasztószövetek

Ide tartozik a laza- és a tömöttrostos kötőszövet, a zsírszövet, a vér, a porcszövetek és a csontszövet.

Biológia

Címkék

kötőszövet, támasztószövet, vérszövet, porcszövet, csontszövet, vér, ín, fehér zsírszövet, tömöttrostos, lazarostos, csont, szövet, üvegporc, sejtközötti állomány, csontváz, zsír, porc, kollagénrost, elasztikus rost, hízósejt, zsírsejt, fehérvérsejt, vörösvérsejt, vérlemezke, oszteon, ember, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Lazarostos kötőszövet

  • kollagénrost - Nagy szakítószilárdságú, kevéssé nyújtható kötőszöveti rostok. Kollagénfehérjéből épülnek fel.
  • rugalmas rost - Rugalmas kötőszöveti rostok: eredeti hosszuknak több, mint másfélszeresére is nyújthatók úgy, hogy utána visszanyerik eredeti hosszukat. Elasztin fehérjéből épülnek fel.
  • vérér
  • falósejt - Fontosak az immunvédekezésben: az idegen sejteket képesek bekebelezni.
  • hízósejt - Véralvadásgátló anyagokat (heparin) és a gyulladási folyamatot kiváltó anyagokat (szerotonin, hisztamin) termelnek.
  • rostképző sejt - A kötőszöveti rostokat termelik.
  • alapállomány

Tömöttrostos kötőszövet (ínszövet)

  • ínsejt
  • rostok - A szövet fő tömegét a nagy szakítószilárdságú kollagénrostok kötegei adják.

Fehér zsírszövet

  • rácsrost - Elágazó, hálózatot képező kötőszöveti rostok.
  • vérér
  • zsírsejt
  • zsírcsepp - A zsírsejtekben egy-egy zsírcsepp található, ami a sejtet kitölti, a sejtmagot a sejthártyához szorítja. A zsír tartalék tápanyag, vitaminok oldószere, fontos a mechanikai védelemben és a hőszigetelésben.
  • sejtmag

Vérszövet

  • vörösvérsejtek - Feladatuk az oxigén szállítása a hemoglobin fehérje segítségével. Sejtmagjuk nincs.
  • fehérvérsejtek - Az immunvédekezésben fontosak. Képesek felismerni és kiiktatni a kórokozókat.
  • vérlemezkék - A véralvadásban fontosak. Sejtmagjuk nincs.

Porcszövet (üvegporc)

  • porcsejtek - Jellemzően kis csoportokat alkotnak.
  • sejt közötti állomány - Rostokat tartalmaz, szilárd.

Csontszövet

  • csonthártya - Ereket és idegeket tartalmaz, sérülése igen fájdalmas. A csont sérülése esetén csontszövetet termel.
  • Havers-csatorna
  • Volkmann-csatorna
  • csontsejtek
  • vérér
  • oszteon - A szilárd sejt közötti állomány lemezei koncentrikus körök mentén rendeződnek, és oszteonokat alkotnak. A rétegek között csontsejteket találunk.

Animáció

  • kollagénrost - Nagy szakítószilárdságú, kevéssé nyújtható kötőszöveti rostok. Kollagénfehérjéből épülnek fel.
  • rugalmas rost - Rugalmas kötőszöveti rostok: eredeti hosszuknak több, mint másfélszeresére is nyújthatók úgy, hogy utána visszanyerik eredeti hosszukat. Elasztin fehérjéből épülnek fel.
  • vérér
  • falósejt - Fontosak az immunvédekezésben: az idegen sejteket képesek bekebelezni.
  • hízósejt - Véralvadásgátló anyagokat (heparin) és a gyulladási folyamatot kiváltó anyagokat (szerotonin, hisztamin) termelnek.
  • rostképző sejt - A kötőszöveti rostokat termelik.
  • alapállomány
  • rácsrost - Elágazó, hálózatot képező kötőszöveti rostok.
  • vérér
  • zsírsejt
  • zsírcsepp - A zsírsejtekben egy-egy zsírcsepp található, ami a sejtet kitölti, a sejtmagot a sejthártyához szorítja. A zsír tartalék tápanyag, vitaminok oldószere, fontos a mechanikai védelemben és a hőszigetelésben.
  • sejtmag
  • csonthártya - Ereket és idegeket tartalmaz, sérülése igen fájdalmas. A csont sérülése esetén csontszövetet termel.
  • Havers-csatorna
  • Volkmann-csatorna
  • csontsejtek
  • vérér
  • oszteon - A szilárd sejt közötti állomány lemezei koncentrikus körök mentén rendeződnek, és oszteonokat alkotnak. A rétegek között csontsejteket találunk.
  • ínsejt
  • rostok - A szövet fő tömegét a nagy szakítószilárdságú kollagénrostok kötegei adják.
  • porcsejtek - Jellemzően kis csoportokat alkotnak.
  • sejt közötti állomány - Rostokat tartalmaz, szilárd.
  • vörösvérsejtek - Feladatuk az oxigén szállítása a hemoglobin fehérje segítségével. Sejtmagjuk nincs.
  • fehérvérsejtek - Az immunvédekezésben fontosak. Képesek felismerni és kiiktatni a kórokozókat.
  • vérlemezkék - A véralvadásban fontosak. Sejtmagjuk nincs.

Narráció

A lazarostos kötőszövet sejtjei változatosak: találunk köztük az immunvédekezésben fontos falósejteket, hízósejteket, illetve kötőszöveti rostokat termelő rostképző sejteket. A sejt közötti állományba kollagénrostok, rugalmas rostok és vérerek ágyazódnak. A lazarostos kötőszövet szervezetünkben hézagokat tölt ki, hártyákat képez, elválasztó, rögzítő funkciót lát el.

A fehér zsírszövet sejtjei gömbölydedek, egy-egy nagyméretű zsírcseppet tartalmaznak, ami a sejtmagot a sejthártyához szorítja. A sejtek között vérereket és kötőszöveti rostokat, rácsrostokat találunk.
A zsírok igen energiadús vegyületek, ezért a fehér zsírszövet egyik fontos feladata a tápanyag-raktározás. Emellett jelentős szerepe van a hőszigetelésben, a mechanikai védelemben és a zsírban oldódó A-, D-, E- és K-vitaminok tárolásában.

A csontszövet a támasztószövetek közé tartozik. Szilárd sejt közötti állományában nagy mennyiségű kalcium-foszfát és kalcium-karbonát raktározódik, ami a csont keménységét biztosítja.
A csontokban jól elkülöníthető a külső tömör és a belső szivacsos csontállomány. A tömör csontállományban találjuk a Havers-csatornákat és az ezeket összekötő Volkmann-csatornákat. Ezek belsejében erek futnak. A csontszövet jellegzetes egységei a henger alakú oszteonok. Ezek tengelyében egy-egy Havers-csatorna fut, mely körül a sejt közötti állomány közelítőleg koncentrikus lemezeket alkot. Az oszteon lemezei között találjuk a nyúlványos csontsejteket.
A belső szivacsos csontállomány csontgerendákból épül fel, melyek a terhelés irányának megfelelően képesek dinamikusan átrendeződni. A csontszövet a porcos halak kivételével a gerincesek belső szilárd vázát építi fel.

A tömöttrostos kötőszövetek egyik típusa az ínszövet. Az ínszövetben a kötőszöveti rostok párhuzamos kötegekbe rendeződnek, ezek között találjuk az összenyomott ínsejteket. A rostok kollagénfehérjéből épülnek fel, amelynek szakítószilárdsága igen nagy: egy négyzetcentiméter keresztmetszetű kollagénköteg több mázsányi terhet is elbír. Ezért az ínszövet rendkívül ellenálló. Mivel a szövet vérellátása gyenge, sérülés esetén lassan gyógyul. Az inak kapcsolják az izmokat a csontokhoz, ezért ez a szövettípus a mozgási szervrendszer felépítésében nélkülözhetetlen.

A porcszövet a támasztószövetek közé tartozik. Sejt közötti állománya szilárd, rostokban gazdag. Több típusát különíthetjük el, ezek: a csigolyák közti porckorongokat felépítő kollagénrostos porc, a fülkagyló vázát is alkotó rugalmas rostos porc és az üvegporc. Az üvegporc, más néven hialinporc alkotja az ízületi porcokat, illetve a porcos halak vázát. Sejtjei jellemzően gömbölydedek, kis csoportokba rendeződnek.

A vérszövet különleges kötőszövet, ugyanis sejt közötti állománya nem tartalmaz rostokat. A sejt közötti állományt vérplazmának nevezzük, amelyben vizet, fehérjéket, illetve ásványi anyagokat találunk. A vérplazmában helyezkednek el a sejtes, vagy alakos elemek: a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék.
A sejtmag nélküli vörösvérsejtek farsangi fánk alakúak, feladatuk az oxigén szállítása. A fehérvérsejtek a szervezet immunvédekezéséért felelnek, a vérlemezkék pedig a véralvadásban fontosak.

Kapcsolódó extrák

A bőr rétegei, bőrérzékelés

Kültakarónk a bőr, melynek három fő rétege a hám, az irha és a bőralja.

Az alsó végtag váza

Az alsó végtag vázát a medenceöv és a szabad alsó végtag csontjai alkotják.

A csontok szerkezete

Ez a jelenet a csontok felépítését és működését ismerteti.

A felső végtag váza

A felső végtag vázát a vállöv és a szabad felső végtag csontjai alkotják.

A mellkas csontjai

A bordák, a szegycsont és a gerincoszlop alkotja a mellkas csontos vázát.

Állati és növényi sejt, sejtszervecskék

Az eukarióta sejtekben számos sejtszervecskét találunk.

Az emberi csontváz

Belső szilárd vázunk, melyhez a vázizmok tapadnak.

Az emberi vér

Alakos elemekből (vörös- és fehérvérsejtekből, vérlemezkékből) és vérplazmából áll.

Az idegrendszer

A központi idegrendszert az agy és a gerincvelő, a környéki idegrendszert idegek és dúcok alkotják.

Az izom felépítése

Az animáció bemutatja az izom finomszerkezetét, és működését a molekuláris szintig.

Csontkapcsolatok

Csontjaink ízülettel, porccal, varratokkal vagy összenövéssel kapcsolódhatnak egymáshoz.

Egyed alatti szerveződési szintek

Az animáció bemutatja az élő rendszerek szerveződését az egyed szintjétől a szerveken és szöveteken át a sejtek szintjéig.

Értípusok

A szervezet érhálózatát alkotó erek három fő típusa az artéria, a véna és a kapilláris.

Fogmosás

A gondos szájápolás fontos fogaink és szájüregünk egészségének megőrzésében.

Fogsor

A fogsort metszőfogak, szemfogak, kisőrlők és nagyőrlők alkotják.

Ízülettípusok

Az ízületeket a lehetséges elmozdulások iránya szerint is csoportosíthatjuk.

Miből áll az emberi test?

Jelenetünk az emberi test összetevőit mutatja be.

Fedőhámok

Az állati test külső és belső felszíneit fedőhámok borítják.

Idegsejt, idegszövet

Az idegsejtek elektromos jelek továbbítására specializálódott sejtek.

Izomszövetek

Szervezetünkben harántcsíkolt, sima-, és szívizomszövet fordul elő.

Kosárba helyezve!