A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Középkori lovag

Középkori lovag

A lovagok a középkor katonáskodó, lovas, páncélos hűbéresei voltak.

Történelem

Címkék

lovag, páncélos, lovagi torna, hűbéres, katona, középkor, fegyver, lovas, címer, életmód, arisztokrata, öltözék

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Melyik szó illik az idegen udvarokban a lovagi életre nevelkedő ifjakra?
  • Melyik esemény NEM része\na lovaggá válási ceremóniának?
  • Milyen testhelyzetben volt\na ceremónia alatt a lovaggá ütés alanya?
  • Igaz-e az állítás?\nA lovag és hűbérura kölcsönös hűséget fogadott egymásnak.
  • Melyik NEM középkori lovagrend?
  • Mikor jelentek meg az első lovagi címerek?
  • Mi volt a lovagi címerek alapvető szerepe?
  • A címerek megrajzolásával, elbírálásával és nyilvántartásával foglalkozó középkori tisztviselő.
  • Mi NEM volt része egy átlagos középkori lovagi tornának?
  • Igaz-e az állítás?\nA lovagi torna győztese váltságdíjat kért a legyőzöttől (életéért és felszereléséért)?
  • Melyik vállát érintették meg\na lovaggá ütés alanyának?
  • Melyiket NEM vette át a lovag\na felövezés során?
  • Mi volt a lovagok tőrének alapvető funkciója?
  • Milyen hosszú volt az átlagos lovagi kopja?
  • Melyik fegyver vált a lovagok legfontosabb támadófegyverévé\na 11–12. századtól kezdve?
  • Melyik NEM tartozott a lovagok kötelességei közé?
  • Melyik NEM tartozott a hat lovagi művészet közé?
  • Melyik NEM tartozott a hat lovagi művészet közé?
  • Mikor kezdődött a lovagi életre nevelés?
  • Mit jelent a lovag kifejezés?
  • Mikor alakult ki a lovagok csoportja a középkori lakosságban?
  • Ki hozta létre Európa első lovagi seregét?
  • Melyik állítás NEM igaz a lovagokra?
  • Igaz-e az állítás?\nA lovagok nem rendelkeztek távolharci eszközökkel.
  • Elsősorban melyik társadalmi csoportból kerültek ki a lovagok?
  • Hogy hívták a lovagok legkisebb önálló harcászati egységét?
  • Hogy hívták a lovagok legnagyobb harcászati egységét?
  • Melyik volt az egyetlen középkori magyar alapítású lovagrend?
  • Melyik fegyvernemből alakult ki\na lovagi réteg?
  • Kinek a tulajdonában voltak a lovag felszerelései?
  • Milyen tárgyakon jelentek meg általában a lovagi címerek?
  • A gyerekek 5-7 éves korukban elkerültek otthonról, és egy másik lovag várában nevelkedtek.
  • Miből épültek fel a lovagok lakóhelyei?
  • Mi volt a lovagi torna veszteséért kért váltságdíj kiszámításának alapja?
  • Igaz-e az állítás?\nEgy lovag teljes felszerelésének ára elérhette egy kisebb falu értékét is.
  • Milyen nehéz volt egy átlagos lovag teljes felszerelése?
  • Igaz-e az állítás?\nA lovagok lovai sohasem viseltek páncélt.
  • Melyik NEM igaz a középkor végének átlagos lovagi tornáira?
  • Mely irodalmi alkotások NEM a lovagi élethez kötődnek elsősorban?
  • Mikor kerültek az első lovagok Magyarországra?
  • Melyik volt a lovagok legnagyobb becsben tartott fegyvere?
  • Igaz-e az állítás?\nA lovagok 18 éves koruktól készültek a hadakozásra.
  • Melyik építmény volt a lovagvárak előhírnöke?
  • Igaz-e az állítás?\nA lovagok egy része otthonosan mozgott a költészet és a zene területén is.
  • Igaz-e az állítás?\nMindennapi teendőik mellett\na lovagoknak nem jutott idejük\naz udvarlásra.
  • Melyikre NEM esküdtek fel\na lovagok?
  • Melyik mozzanat NEM tartozott hozzá egy átlagos középkori hűségeskühöz?
  • Hogy nevezzük a lovagi szabályok gyűjteményét?

Jelenetek

Lovag

  • sisak
  • mellvért
  • hátvért
  • vállvért
  • karvért
  • kesztyű
  • combvért
  • lábvért
  • fegyvertartó öv
  • köpeny
  • láncing (sodronying) - Egymáshoz erősített láncszemekből állt. Elsősorban a vágások ellen védett, de gyengébb döfések, ütések és távoli (íves) nyíllövések ellen is hatékony volt.

A 9. századtól új csoport jelent meg a középkori társadalomban. Ők azok a katonáskodó, páncélos, lovas hűbéresek, akiket lovagoknak nevezünk.
Birtokaik jövedelme elegendő volt arra, hogy saját felszerelésükről gondoskodjanak, ha csatába kellett indulniuk uruk védelmében.
A lovag és hűbérura kölcsönös hűséget fogadott egymásnak. Ezt az ünnepélyes fogadalmat gyakran írásba is foglalták. A hűségeskünél a felek kezüket egymásra helyezték, térdet hajtottak és megcsókolták egymást.

Az előkelők fiai hétéves koruk körül kezdtek futni, birkózni, nyilazni, lovagolni, lándzsát dobni, vívni, a pajzs használatát tanulni. Elsajátították az írást és az olvasást is.
12-13 éves korukban elkerültek otthonról, és egy másik lovag várában apródként képezték őket tovább. Urukat küldöncként, a vendégfogadásban segítőként, a harcban fegyverhordozóként szolgálták.
A lovaggá avatás ceremóniájának egyik része a „felövezés” volt. Ekkor a lovag megkapta az övét, a kardját és az arany sarkantyúját. A másik a lovaggá ütés volt, melynek során a térdelő lovag jobb vállát érintették meg a karddal. Az esemény később egy egyházi szertartással is kiegészült.

Az egyház kialakította a keresztény lovag eszményképét. Így került a lovagi erények sorába a vallásos élet, a misehallgatás, a szegények és elesettek segítése is. Ehhez az életöröm, a vidámság is hozzákapcsolódott.
Az ún. lovagi művészetek között megjelent a versírás is. A lovagi irodalom jellemző műfajai közé tartoztak a hajnaldalok (albák), a lovagregények és a trubadúr énekek.
A lovagok életvitelére vonatkozó szabályokat a lovagi kódex foglalta egybe.

A lovagok életeleme a harc volt, ezért számukra a legfőbb értéket a bátorság és az uruk iránti hűség jelentette.
A 9. és a 14. század között a lovagseregek uralták az európai hadszíntereket. A legkisebb harcászati egységük az ún. lovagi kopja, a legnagyobb pedig a zászló volt.

A lovagok várakban éltek. E várak kezdetben inkább magányos lakótornyok voltak. Később ezeket kőfallal kerítették körül, majd a várat újabb épületekkel (pl. bástyákkal, lakóházakkal, kápolnával) bővítették. A várak magas tornya a tulajdonos hatalmát is jelképezte.

Fegyverek

  • sisak
  • mellvért
  • pajzs
  • kard
  • bordás buzogány
  • láncos buzogány
  • kardhüvely
  • alabárd - Olyan rúdfegyver, mely a lándzsa és a bárd előnyös tulajdonságait egyesíti. Harc közben többféleképpen is használhatták (pl. szúrás, vágás, lóról való lerántás).
  • lándzsa
  • számszeríj - Hideglőfegyver, mely egy nyélre erősített íjból áll. Többféle lövedék kilövésére is alkalmas. Felajzása és elsütése egy meghatározott mechanizmus szerint történik.
  • nyílvesszők

Animáció

Lovagi torna

  • nyereg
  • lótakaró
  • kopja - Lándzsaszerű szúrófegyver. Több változata is létezett. Átlagos hosszúsága 2,5 m körül volt. A lovagi tornákon masszív, vastag fanyelű, tompa végű változatát használták.
  • korlát
  • csatamén - A lovagok hátasai rendkívül jól képzett állatok voltak, akik feltétel nélkül engedelmeskedtek lovasuk utasításainak. A lovagi tornákon és a csatákban gyakran a lovakat is páncéllal védték.
  • kengyel - A nyeregről kétoldalt lelógó, bőrszíjakra erősített, fémből készült lábtartó. Stabilabb ülést tesz lehetővé, szabadabb mozgást engedve a lovas felsőtestének.
  • zabla
  • kantár

A lovagok a harcmentes időszakokban is folyamatosan gyakorlatoztak. A lovagi tornák kiváló alkalmat teremtettek arra, hogy egymással versengve megmutathassák ügyességüket, csiszolhassák képességeiket. A rögzített szabályok alapján zajló tornák általában a várak udvarain folytak.

A színes rendezvényeken bábukkal és egymással küzdöttek a lovagok. A párbajok mellett gyakoriak voltak a csoportos küzdelmek is. A legnépszerűbb látványosság a bajvívás volt, melynek során lándzsával vagy karddal csapott össze a két lovag.

A kopjatörés (tjostirozás) során a küzdő felek csataménjeik hátán nagy sebességgel vágtattak egymás felé az őket elválasztó korlát ellentétes oldalain. A cél az volt, hogy tompa végű lándzsájukkal kilökjék a másikat a nyeregből. A páncélzat ellenére gyakori volt a súlyos (akár halálos) sérülés is.

A tornákon fontos szerepet kaptak a lovagok sisakjai és címerei is, hiszen ezek segítségével azonosíthatták a személyeket. A középkor végére igazi társadalmi eseménnyé váló lovagi tornát levezénylő herold (a címerek megrajzolásával és nyilvántartásával foglalkozó személy) mutatta be a lovagokat és hirdette ki az egyes versenyszámok győzteseit. A herold volt a „műsorvezető” és a bíró is egy személyben.

A párviadalok győztese megkapta a legyőzött lovag páncélját, fegyvereit és lovát is. Mivel a legyőzött a foglyává vált, ezért váltságdíjat is kérhetett érte. Ennek mértéke a legyőzött lovag iránti tisztelet nagyságával volt arányos.

Öltöztesd fel a lovagot!

Narráció

A 9. században egy új csoport jelent meg a nyugat-európai hűbéri társadalomban.
A lovagok katonáskodó, páncélos, lovas hűbéresek voltak. A társadalom előkelői közé tartoztak. A harc volt az életelemük, melyre már gyermekkoruktól kezdve készültek. Ezért a legfontosabb lovagi erények között kiemelt helyen szerepelt a bátorság és az uruk iránti hűség is.

Szolgálataikért cserébe birtokot kaptak uruktól. A birtok jövedelméből fedezték saját felszerelésük költségeit is.
A lovagi páncélzat gyakorlatilag az egész testet beborította. A sisak és a különböző testrészeket fedő vértezet darabjainak együttes tömege a 30-40 kg-ot is elérhette. A csatában és a párviadalok során lovaik testének kritikus részeit is páncél fedte.
A kard, az alabárd, az íj, a számszeríj, és a különféle buzogányok tartoztak a lovagkor tipikus fegyverei közé.

Amikor éppen nem harcoltak, akkor lovagi tornákon gyakorlatoztak és mérték össze tudásukat a lovagok.
Több feladatban is kipróbálhatták erejüket és ügyességüket.
Az egyik ilyen a kopjatörés volt, melynek során egy elválasztó kerítés két oldalán kellett egymás felé vágtatniuk, és a kopjával kiütni az ellenfelet a nyeregből.

Kapcsolódó extrák

Templomos lovagok (12. század)

A legfontosabb lovagrendek egyike, mely a keresztes hadjáratokhoz kapcsolódóan jött létre.

Címerterem

A középkori várak egyik legfontosabb helyisége a jellegzetes berendezésű és díszítésű lovagterem volt.

Diósgyőri lovagvár

Az I. Lajos által építtetett négytornyú lovagvár sokáig a mindenkori királyné tulajdonában volt, mint nászajándék.

Hunyadi Mátyás seregében (gyalogosok)

I. Mátyás kiváló zsoldosseregének egyik fő alkotóelemét a gyalogosok jelentették.

Hunyadi Mátyás seregében (lovas katonák)

I. Mátyás seregének páncélos lovasai igen komoly haderőt képviseltek a korabeli harcmezőkön.

Huszita szekérvár

A harci szekerek alkalmazását a cseh husziták mesteri szintre emelték a 15. században.

Középkori keresztény király

A trónszéken ülő, fejükön koronát viselő, kezükben a felségjelvényeket tartó keresztény uralkodók a középkor jellegzetes szereplői voltak.

Középkori lakótorony

A lakótorony (donzson) a virágzó középkor jellegzetes épülettípusa volt, melyet a vártól függetlenül is építettek.

Középkori nyugat-európai ruhaviseletek (10–12. század)

A ruhadarabok az adott kor és terület népességének életmódjáról és kultúrájáról is árulkodnak.

Középkori torony- és bástyatípusok

Az erődítmények szerkezete a haditechnikával párhuzamosan fejlődött.

Középkori várbörtön

A középkori és kora újkori várbörtönökben igen változatos kínzóeszközöket használtak.

Lant és tekerőlant

A húros hangszerek közé tartozó lant első ismert változata az ókori Mezopotámiában jelent meg.

Sakk feladványok

A sakkfeladványok megoldásával a logikai képességet is fejleszthetjük a matematika órákon.

Hastingsi csata (1066)

A normann Hódító Vilmos e döntő ütközetben legyőzte az angolszászokat, majd királyként megszilárdította a hatalmát Angliában.

Várnai csata (1444)

A törököktől elszenvedett hatalmas vereség során I. Ulászló magyar király is életét vesztette.

Kosárba helyezve!