A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Közönséges földigiliszta

Közönséges földigiliszta

Talajlakó állat, melynek példáján megismerhetjük a gyűrűsférgek anatómiai felépítését.

Biológia

Címkék

földigiliszta, gyűrűsféreg, szelvények, gyűrű, féreg, hímnős, nyereg, bőrizomtömlő, serték, talajlakó, detrituszevő, humuszképzés, petetok, féregmozgás, állat, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Közönséges földigiliszta

Felépítése

  • szájnyílás
  • nyereg - Kiszélesedő rész, amelynek a szaporodásban van szerepe. Párzáskor a párzótársak összetapadását szolgálja, illetve a lerakott peték körül képződő kocsonyás burok anyagát termeli.
  • gyűrűk - A földigiliszta a gyűrűsférgek törzsébe tartozik. Az állat teste szelvényezett, azaz hasonló egységek ismétlődésével épül fel. Ugyancsak szelvényezett állatok az ízeltlábúak, amelyeknél azonban a szelvények jelentősen különböznek egymástól, és testtájakat alkotnak. Szelvényezettek a gerincesek, és így az emberek is, ami megfigyelhető például a gerinccsigolyák, a bordák, a gerincvelői idegek vagy a hasizmok elrendeződésében is.
  • végbélnyílás

Belső szervei

  • tápcsatorna - Kétnyílású, háromszakaszos: elő-, közép- és utóbélre tagolódik. Segítségével a földigiliszták a talajban található szerves anyagokat bontják le.
  • „szívek” - 5 pár harántér köti össze a háti főeret a hasi főérrel. Ezek a haránterek összehúzódásaikkal a vért pumpálják. A vér pumpálásában fontosak a háti főér összehúzódásai is.
  • háti főér - Szelvényenként 1-1 pár harántér köti össze a hasi főérrel (5 pár „szív”) vagy a hasdúclánc alatti érrel. A háti főér és a „szívek” pumpálják a vért az erekben.
  • hasi főér - Benne a vér a test vége felé áramlik.
  • hasdúclánc alatti ér - Benne a vér a test vége felé áramlik.
  • hasdúclánc - Az állat központi idegrendszere a páros agydúcból és a hasdúcláncból áll. A dúcokban találhatók az idegsejtek sejttestei. A dúcokat idegrostkötegek kötik össze.
  • petefészek - Megtermékenyítéskor a petesejtek a női ivarnyílásokon keresztül jutnak az állat testfelületére. Itt a nyereg által termelt kocsonyás gyűrűbe tapadnak. Ebből a gyűrűből az állat hátrálva kicsúszik, eközben a gyűrű a petesejtekkel elhalad az ondótartók nyílásai előtt, és megtörténik a megtermékenyítés. Az új egyedek a gyűrűből képződött tokban indulnak fejlődésnek.
  • here - A földigiliszta hímnős (hermafrodita) állat, hímivarsejteket és petesejteket egyaránt termel. Párzáskor ondócsere történik, így petesejtjeinek megtermékenyítését nem a saját, hanem a párzótárs hímivarsejtjeivel végzi az állat. A hímivarsejtek a hím ivarnyíláson keresztül a felszínre jutnak, majd a párzótárs ondótartójába kerülnek.
  • ondótartó - A párzótárs hímivarsejtjei a nyílásokon keresztül az ondótartóba kerülnek. Megtermékenyítéskor az ondótartókból a testfelszínre jutnak, és megtermékenyítik a petesejtet.
  • vesécske - Szelvényenként párosával ismétlődő kiválasztó szerv, amely az állat számára felesleges, illetve káros anyagok eltávolítását végzi.
  • agydúc - Nagy mennyiségű sejttestet tartalmaz. A garat alatti dúccal a garatideggyűrű köti össze.

Keresztmetszete

  • körkörös simaizom - A hosszanti simaizommal összehangolt összehúzódása biztosítja az állat féregmozgását.
  • vesécske - Szelvényenként párosával ismétlődő kiválasztó szerv, amely az állat számára felesleges, illetve káros anyagok eltávolítását végzi.
  • hasdúclánc - Az állat központi idegrendszere, amely a test hasoldalán húzódik. A dúcokban találhatók az idegsejtek sejttestei. A dúcokat idegrostkötegek kötik össze.
  • serték - Az állat mozgását segítik.
  • háti főér - Szelvényenként 1-1 pár harántér köti össze a hasi főérrel (5 pár „szív”) vagy a hasdúclánc alatti érrel. A háti főér és a „szívek” pumpálják a vért az erekben.
  • hosszanti simaizom
  • tápcsatorna - Kétnyílású, háromszakaszos: elő-, közép- és utóbélre tagolódik. Segítségével a földigiliszták a talajban található szerves anyagokat bontják le.
  • hasi főér - Benne a vér a test vége felé áramlik.
  • hasdúclánc alatti ér - Benne a vér a test vége felé áramlik.

Ivarszervei

  • petefészek - Megtermékenyítéskor a petesejtek a női ivarnyílásokon keresztül jutnak az állat testfelületére. Itt a nyereg által termelt kocsonyás gyűrűbe tapadnak. Ebből a gyűrűből az állat hátrálva kicsúszik, eközben a gyűrű a petesejtekkel elhalad az ondótartók nyílásai előtt, és megtörténik a megtermékenyítés. Az új egyedek a gyűrűből képződött tokban indulnak fejlődésnek.
  • here - A földigiliszta hímnős (hermafrodita) állat, hímivarsejteket és petesejteket egyaránt termel. Párzáskor ondócsere történik, így petesejtjeinek megtermékenyítését nem a saját, hanem a párzótárs hímivarsejtjeivel végzi az állat. A hímivarsejtek a hím ivarnyíláson keresztül a felszínre jutnak, majd a párzótárs ondótartójába kerülnek.
  • ondótartó - A párzótárs hímivarsejtjei a nyílásokon keresztül az ondótartóba kerülnek. Megtermékenyítéskor az ondótartókból a testfelszínre jutnak, és megtermékenyítik a petesejtet.

Párzás

  • petefészek - Megtermékenyítéskor a petesejtek a női ivarnyílásokon keresztül jutnak az állat testfelületére. Itt a nyereg által termelt kocsonyás gyűrűbe tapadnak. Ebből a gyűrűből az állat hátrálva kicsúszik, eközben a gyűrű a petesejtekkel elhalad az ondótartók nyílásai előtt, és megtörténik a megtermékenyítés. Az új egyedek a gyűrűből képződött tokban indulnak fejlődésnek.
  • here - A földigiliszta hímnős (hermafrodita) állat, hímivarsejteket és petesejteket egyaránt termel. Párzáskor ondócsere történik, így petesejtjeinek megtermékenyítését nem a saját, hanem a párzótárs hímivarsejtjeivel végzi az állat. A hímivarsejtek a hím ivarnyíláson keresztül a felszínre jutnak, majd a párzótárs ondótartójába kerülnek.
  • ondótartó - A párzótárs hímivarsejtjei a nyílásokon keresztül az ondótartóba kerülnek. Megtermékenyítéskor az ondótartókból a testfelszínre jutnak, és megtermékenyítik a petesejtet.
  • petefészek
  • here
  • ondótartó
  • ondócsere

Megtermékenyítés

  • petefészek - Megtermékenyítéskor a petesejtek a női ivarnyílásokon keresztül jutnak az állat testfelületére. Itt a nyereg által termelt kocsonyás gyűrűbe tapadnak. Ebből a gyűrűből az állat hátrálva kicsúszik, eközben a gyűrű a petesejtekkel elhalad az ondótartók nyílásai előtt, és megtörténik a megtermékenyítés. Az új egyedek a gyűrűből képződött tokban indulnak fejlődésnek.
  • ondótartó - A párzótárs hímivarsejtjei a nyílásokon keresztül az ondótartóba kerülnek. Megtermékenyítéskor az ondótartókból a testfelszínre jutnak, és megtermékenyítik a petesejtet.
  • kocsonyás gyűrű - A nyereg termeli. A gyűrű belső felületéhez tapadnak a petesejtek, majd a hímivarsejtek.
  • petetok - A belsejében zajlik a megtermékenyítés, és a fiatal állatok fejlődése.

Animáció

  • tápcsatorna - Kétnyílású, háromszakaszos: elő-, közép- és utóbélre tagolódik. Segítségével a földigiliszták a talajban található szerves anyagokat bontják le.
  • „szívek” - 5 pár harántér köti össze a háti főeret a hasi főérrel. Ezek a haránterek összehúzódásaikkal a vért pumpálják. A vér pumpálásában fontosak a háti főér összehúzódásai is.
  • háti főér - Szelvényenként 1-1 pár harántér köti össze a hasi főérrel (5 pár „szív”) vagy a hasdúclánc alatti érrel. A háti főér és a „szívek” pumpálják a vért az erekben.
  • hasi főér - Benne a vér a test vége felé áramlik.
  • hasdúclánc alatti ér - Benne a vér a test vége felé áramlik.
  • hasdúclánc - Az állat központi idegrendszere a páros agydúcból és a hasdúcláncból áll. A dúcokban találhatók az idegsejtek sejttestei. A dúcokat idegrostkötegek kötik össze.
  • petefészek - Megtermékenyítéskor a petesejtek a női ivarnyílásokon keresztül jutnak az állat testfelületére. Itt a nyereg által termelt kocsonyás gyűrűbe tapadnak. Ebből a gyűrűből az állat hátrálva kicsúszik, eközben a gyűrű a petesejtekkel elhalad az ondótartók nyílásai előtt, és megtörténik a megtermékenyítés. Az új egyedek a gyűrűből képződött tokban indulnak fejlődésnek.
  • here - A földigiliszta hímnős (hermafrodita) állat, hímivarsejteket és petesejteket egyaránt termel. Párzáskor ondócsere történik, így petesejtjeinek megtermékenyítését nem a saját, hanem a párzótárs hímivarsejtjeivel végzi az állat. A hímivarsejtek a hím ivarnyíláson keresztül a felszínre jutnak, majd a párzótárs ondótartójába kerülnek.
  • ondótartó - A párzótárs hímivarsejtjei a nyílásokon keresztül az ondótartóba kerülnek. Megtermékenyítéskor az ondótartókból a testfelszínre jutnak, és megtermékenyítik a petesejtet.
  • vesécske - Szelvényenként párosával ismétlődő kiválasztó szerv, amely az állat számára felesleges, illetve káros anyagok eltávolítását végzi.
  • agydúc - Nagy mennyiségű sejttestet tartalmaz. A garat alatti dúccal a garatideggyűrű köti össze.
  • petefészek - Megtermékenyítéskor a petesejtek a női ivarnyílásokon keresztül jutnak az állat testfelületére. Itt a nyereg által termelt kocsonyás gyűrűbe tapadnak. Ebből a gyűrűből az állat hátrálva kicsúszik, eközben a gyűrű a petesejtekkel elhalad az ondótartók nyílásai előtt, és megtörténik a megtermékenyítés. Az új egyedek a gyűrűből képződött tokban indulnak fejlődésnek.
  • here - A földigiliszta hímnős (hermafrodita) állat, hímivarsejteket és petesejteket egyaránt termel. Párzáskor ondócsere történik, így petesejtjeinek megtermékenyítését nem a saját, hanem a párzótárs hímivarsejtjeivel végzi az állat. A hímivarsejtek a hím ivarnyíláson keresztül a felszínre jutnak, majd a párzótárs ondótartójába kerülnek.
  • ondótartó - A párzótárs hímivarsejtjei a nyílásokon keresztül az ondótartóba kerülnek. Megtermékenyítéskor az ondótartókból a testfelszínre jutnak, és megtermékenyítik a petesejtet.
  • petefészek - Megtermékenyítéskor a petesejtek a női ivarnyílásokon keresztül jutnak az állat testfelületére. Itt a nyereg által termelt kocsonyás gyűrűbe tapadnak. Ebből a gyűrűből az állat hátrálva kicsúszik, eközben a gyűrű a petesejtekkel elhalad az ondótartók nyílásai előtt, és megtörténik a megtermékenyítés. Az új egyedek a gyűrűből képződött tokban indulnak fejlődésnek.
  • here - A földigiliszta hímnős (hermafrodita) állat, hímivarsejteket és petesejteket egyaránt termel. Párzáskor ondócsere történik, így petesejtjeinek megtermékenyítését nem a saját, hanem a párzótárs hímivarsejtjeivel végzi az állat. A hímivarsejtek a hím ivarnyíláson keresztül a felszínre jutnak, majd a párzótárs ondótartójába kerülnek.
  • ondótartó - A párzótárs hímivarsejtjei a nyílásokon keresztül az ondótartóba kerülnek. Megtermékenyítéskor az ondótartókból a testfelszínre jutnak, és megtermékenyítik a petesejtet.
  • petefészek
  • here
  • ondótartó
  • ondócsere
  • petefészek - Megtermékenyítéskor a petesejtek a női ivarnyílásokon keresztül jutnak az állat testfelületére. Itt a nyereg által termelt kocsonyás gyűrűbe tapadnak. Ebből a gyűrűből az állat hátrálva kicsúszik, eközben a gyűrű a petesejtekkel elhalad az ondótartók nyílásai előtt, és megtörténik a megtermékenyítés. Az új egyedek a gyűrűből képződött tokban indulnak fejlődésnek.
  • ondótartó - A párzótárs hímivarsejtjei a nyílásokon keresztül az ondótartóba kerülnek. Megtermékenyítéskor az ondótartókból a testfelszínre jutnak, és megtermékenyítik a petesejtet.
  • kocsonyás gyűrű - A nyereg termeli. A gyűrű belső felületéhez tapadnak a petesejtek, majd a hímivarsejtek.
  • petetok - A belsejében zajlik a megtermékenyítés, és a fiatal állatok fejlődése.

Narráció

A földigiliszták Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában tömegesen előforduló talajlakó állatok. A talajt fogyasztják. Fontos szerepük van a humuszképzésben, ürülékükkel a talajt trágyázzák. A talaj lazításával, átszellőztetésével javítják annak levegőháztartását.

Testük szelvényezett: ez kívülről is megfigyelhető, és bizonyos belső szerveik is szelvényenként ismétlődnek.

Hímnős, azaz hermafrodita állatok: petefészkeik petesejteket, heréik pedig hímivarsejteket termelnek. Azonban nem önmagukat termékenyítik meg, ez ugyanis genetikai szempontból káros volna, beltenyésztéshez vezetne.

A talajfelszínen zajló párzás során a két állat összetapad, és ondót cserélnek: az ondó a párzótárs ondótartóiba jut. A megtermékenyítéshez ezt az ondót használja fel az egyed.

Ezután történik a megtermékenyítés. A nyereg kocsonyás gyűrűt termel. Ebből az állat kicsúszik, és a gyűrű belsejéhez tapadnak a petesejtek, majd a hímivarsejtek. Az állat elülső végén a kocsonyás gyűrű záródik, és petetokot képez. A petetokokban a talajfelszín alatt 2–4 hétig fejlődnek a fiatal giliszták.

Kapcsolódó extrák

Baktériumok (gömb, pálca és csavart alakúak)

A baktériumokat alakjuk szerint is csoportosíthatjuk.

Ehető és mérgező gombák összehasonlítása

Egyes gombák életveszélyes, halálos mérgezést okozhatnak, míg mások fontos táplálékaink.

Erdei vöröshangya

A hangyabolyban királynőt, hímet és dolgozót találunk.

Éticsiga

Elterjedt csigafaj, melyet táplálékként is fogyasztanak.

Európai borz

Az európai borz éjjel aktív mindenevő emlős. A borzklán kiterjedt, bonyolult szerkezetű üregrendszerben él.

Európai vakond

Földben élő, kistestű emlős, amelynek lábai jellegzetes ásólábakká módosultak.

Folyami kagyló

Folyóvizekben gyakori puhatestű.

Házi méh

A rovarállamokat alkotó házi méhek termelik a mézet, ami értékes táplálékunk.

Káposztalepke

A káposztalepke gyakori lepkefaj, melynek példáján megismerhetjük a lepkék anatómiai felépítését.

Koronás keresztespók

A keresztespók gyakori pókfaj, melynek példáján megismerhetjük a pókok anatómiai felépítését.

Füles planária

Az egyik legismertebb laposféreg.

Medúza

A legősibb szövetes állatok, a csalánozók szabadon úszó képviselői a medúzák.

Medveállatka

A medveállatkák képesek extrém körülményeket túlélni: akár a világűrben is életben maradhatnak.

Szivacs

A legősibb, vízben élő állatcsoport, testük aszimmetrikus, szöveteik nincsenek.

Kosárba helyezve!