A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Légpárnás hajó, mark III SR N4

Légpárnás hajó, mark III SR N4

A légpárnás hajó vízfelszín fölé emelkedve nagy sebesség elérésére képes.

Földrajz

Címkék

légpárnás hajó, vízi közlekedés, hajózás, hajó, légpárna, hajócsavar, közlekedés, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Légpárnás hajó

1959. július 25-én a La Manche csatornát a brit mérnök, Christopher Cockerell egy soha nem látott hajóval szelte át, az SR.N1-gyel.
A hajó egy hatalmas légzsákon közlekedett, a járművet a "gumiszoknya" alá fújt levegő tartotta a víz fölött. Jellemzője volt a nagy sebesség és az, hogy mind a szárazföldön, mind a vízen tudott közlekedni.
Eredetileg katonai célokra fejlesztették ki, hiszen ideális megoldás volt mocsaras területeken való közlekedésre, ahol a hajók és a kerekes járművek is csődöt mondanak, illetve fövenyes tengerpartokon való kikötésre. Kb. egy évtizednyi fejlesztés után viszont a polgári közlekedésben is megjelentek a légpárnások.
A továbbfejlesztett jármű, az SR.N4 1968-tól a 2000-es évek elejéig szállította az utasokat és az autókat Dover és Calais között, és óránként 110 km-es sebességgel suhant a víz fölött annak ellenére, hogy a valaha épített legnagyobb légpárnás komp 320 tonna súlyú volt.

Felülnézet

Felépítése

  • gumiszoknya
  • pilótakabin
  • mozgatható vezérsík
  • levegő- beömlőnyílás
  • forgatható légcsavar
  • gépkocsi- feljáró
  • gáztubina

Metszet

  • gépkocsifedélzet
  • utastér

Az SR.N4 hossza: 56,38 méter, magassága 11,48 m, teljes súlya 320 tonna, meghajtásáról 4 db Rolls Royce turbólégcsavaros motor gondoskodott.
Ezek egyszerre hajtották a sűrített levegőt előállító kompresszorokat a gumiszoknya fölött, és gondoskodtak a meghajtásról.
A légpárnás járművek meghajtása leginkább a repülőgépekéhez hasonlít, hiszen a hajótestnek nincs vízbe merülő része, ezért a hajócsavarok alkalmazása nem jöhet szóba.

A világ legnagyobb utasszállító légpárnása, az SR.N4 legutolsó szériája már 60 autó és több mint 400 utas szállítására volt alkalmas. Azóta épültek nagyobb légpárnások az SR.N4-nél, de ezek kizárólag katonai célokat szolgálnak.

Működés

  • légcsavar
  • levegő
  • gumiszoknya

A nagyteljesítményű légszivattyúk a gumiszoknyák alá felülről folyamatosan szivattyúzzák a levegőt, így az a gumiszoknya és a víz (vagy a talaj) között folyamatosan áramlik kifelé vékony légpárnát alkotva. Ez a sűrített levegő tartja a víz fölött a járművet.
Mivel a hajó nem merül bele a vízbe, hanem fölötte lebeg, ezért a víz közegellenállása nem fékezi a mozgásában, így a hagyományos hajókhoz képest az utazósebessége jóval nagyobb. Ráadásul a mozgását a hullámzás sem befolyásolja, ezért légpárnáson utazni viharos időben is nagyon kényelmes.

A légpárnások hátránya egyedül a rossz iránytartásuk, hiszen mivel szabadon "csúsznak" a víz felett, ezért az esetleges oldalszél nagyon megnehezíti a manőverezést. A szárazföldön pedig már enyhe emelkedőn sem képesek oldalazva haladni.

Kapcsolódó extrák

Aerodinamikai felhajtóerő

Az aszimmetrikus profil miatt a szárnyakon nagy sebességű mozgás során felhajtóerő jön létre.

Kikötő

A kikötőkben biztosítani kell a megfelelő infrastruktúrát és szolgáltatásokat.

Konténerszállító hajó

A II. világháború után elterjedő konténerhajók kereskedelmi útvonalai napjainkban behálózzák az egész Földet.

Titanic (1912)

Az RMS Titanic a 20. század elején a világ legnagyobb utasszállító hajója volt.

Hadihajó (HMS Dreadnought, 1906)

A „Félelem nélküli” az Angol Királyi Haditengerészet büszkeségeként forradalmasította a csatahajó-építést.

Junkers G 24 W hidroplán

A hidroplán olyan repülőgép, mely képes vízfelületre leszállni, azon haladni és arról felemelkedni.

Tarawa LHA–1 (1976)

Az 1940-es évektől kezdve az egyre hatalmasabb méretű repülőgép-hordozók váltak az óceánok uraivá.

SM U–35 tengeralattjáró (Németország, 1912)

A búvárhajók már az I. világháború idején is fontos szerepet vívtak ki maguknak a tengeri hadviselésben.

Tengeralattjáró

A hajótest átlagsűrűségének változtatásával a hajó alámerülhet, vagy a felszínre emelkedhet.

USS Ohio (USA, 1979)

A nukleáris meghajtást először az USA haditengerészete alkalmazta tengeralattjárók építésénél a 20. század közepén.

Kosárba helyezve!