A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Levél felépítése

Levél felépítése

Az animáció bemutatja a főbb levéltípusokat és az egyszikű és kétszikű növények levelei közötti különbségeket.

Biológia

Címkék

levél, levéltípusok, egyszikű, kétszikű, egyszerű levél, összetett levél, levélke, kukoricanövény, gesztenye, lizinka, levél színe, levél fonáka, levélnyél, levélhüvely, párhuzamos levélerezet, főér, mellékér, szállítónyaláb, gázcserenyílás, táplálékkészítő alapszövet, bőrszövet, kutikula, fatest, háncsrész, virág, gázcsere, szárölelő, fotoszintézis, növény, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Levéltípusok

  • egyszikű (kukorica) - Az egyszikűek levele mellékeres: nincs főér, a levélerek párhuzamosan futnak. A levél szárölelő: levélhüvellyel kapcsolódik a szárhoz.
  • kétszikű, egyszerű (berki lizinka) - A kétszikűek levele főeres. A főérből mellékerek ágaznak ki. A levél levélnyéllel kapcsolódik a szárhoz.
  • kétszikű, összetett (vadgesztenye) - A kétszikűek levele főeres. A főérből mellékerek ágaznak ki. A levél levélnyéllel kapcsolódik a szárhoz. Az összetett levélben a levéllemez elkülönülő levélkékre tagolódik.

Egyszikű

  • levélhüvely - Az egyszikűek levele szárölelő: a szárhoz levélhüvellyel kapcsolódik.
  • párhuzamos levélerezet
  • a levél színe
  • a levél fonáka

Kétszikű, egyszerű

  • levélnyél - A kétszikűek levele a szárhoz levélnyéllel csatlakozik.
  • mellékér
  • főér - A kétszikűekre jellemző: ebből ágaznak ki a mellékerek.

Kétszikű, összetett

  • levélnyél - A kétszikűek levele a szárhoz levélnyéllel csatlakozik.
  • mellékér
  • főér - A kétszikűekre jellemző: ebből ágaznak ki a mellékerek.

Levél szöveti szerkezete

  • szállítónyaláb: farész - Vizet és ásványi sókat szállít. A vizet a növény a fotoszintézis során oxigénre és hidrogénre bontja.
  • szállítónyaláb: háncsrész - A fotoszintézis során termelt cukrok a háncsrészben szállítódnak a növény többi részébe.
  • gázcserenyílás - Rajta keresztül gázcsere és párolgás zajlik. A gázcserenyílásokat a növény a kiszáradás elkerülése érdekében képes bezárni.
  • táplálékkészítő alapszövet - Sejtjei sok zöld színtestet tartalmaznak: ezekben zajlik a fotoszintézis. Felső része oszlopos, alsó része szivacsos szerkezetű.
  • bőrszövet - Egy sejtrétegből áll. A sejtjei zöld színtestet nem tartalmaznak, kivéve a gázcserenyílások zárósejtjeit. A növény védelmét és – a gázcserenyílásokon keresztül – a környezettel való kapcsolattartást szolgálja.
  • kutikula - A levél felszínét védő viaszos réteg.

Animáció

  • szállítónyaláb: farész - Vizet és ásványi sókat szállít. A vizet a növény a fotoszintézis során oxigénre és hidrogénre bontja.
  • szállítónyaláb: háncsrész - A fotoszintézis során termelt cukrok a háncsrészben szállítódnak a növény többi részébe.
  • gázcserenyílás - Rajta keresztül gázcsere és párolgás zajlik. A gázcserenyílásokat a növény a kiszáradás elkerülése érdekében képes bezárni.
  • táplálékkészítő alapszövet - Sejtjei sok zöld színtestet tartalmaznak: ezekben zajlik a fotoszintézis. Felső része oszlopos, alsó része szivacsos szerkezetű.
  • bőrszövet - Egy sejtrétegből áll. A sejtjei zöld színtestet nem tartalmaznak, kivéve a gázcserenyílások zárósejtjeit. A növény védelmét és – a gázcserenyílásokon keresztül – a környezettel való kapcsolattartást szolgálja.

Narráció

A kétszikű és az egyszikű levelek felépítése több különbséget is mutat. Az egyszikű levelek szárölelőek, a szárhoz való kapcsolódást a levélhüvely biztosítja. Az egyszikűek levelei mellékeresek: a levélerek párhuzamosan futnak.

A kétszikűek levele levélnyéllel rögzül a szárhoz. A kétszikű növények levelei főeresek: a főérből ágaznak ki a mellékerek. A kétszikűek levelének két alaptípusa az egyszerű és az összetett levél. Utóbbiban a levéllemez különálló levélkékre tagolódik.

A levél szöveti szerkezetére jellemző, hogy az alsó és felső felszínét egy sejtrétegből álló bőrszövet borítja. Speciális bőrszöveti sejtek a gázcserenyílások zárósejtjei: a köztük levő légrésen keresztül gázcsere és párologtatás zajlik. A zárósejtek víztartalmának változtatásával a növény képes a gázcserenyílást zárni és nyitni. A zárósejtekben fotoszintetizáló zöld színtesteket találunk, a többi bőrszöveti sejtből ezek hiányoznak.
A levél fő tömegét táplálékkészítő alapszövet alkotja. Ez a szövet végzi a fotoszintézist: fényenergia segítségével szén-dioxidból és vízből cukor képződik. A nagy mennyiségű zöld színtest miatt ez a szövet zöld színű.
A levélér egy szállítónyaláb, melyben a levél színe felé a farész helyezkedik el. A farész vizet és ásványi sókat szállít. A fonák felőli háncsrész a fotoszintézis során termelt cukrokat szállítja a növény többi részébe.

Kapcsolódó extrák

Fotoszintézis

A növények képesek szervetlen anyagokból (szén-dioxidból és vízből) szerves cukrot előállítani.

Vadgesztenye

A jelenet segítségével megismerhetjük a gesztenyefa évszakonkénti változásait.

A zárvatermők virágai

Az animáció segítségével megismerhetjük a zárvatermők virágainak típusait.

Almafa

Az alma az egyik legnagyobb mennyiségben fogyasztott gyümölcs a világon.

Egyszikű és kétszikű növények összehasonlítása

A zárvatermő növények két nagy csoportját képezik az egyszikűek és a kétszikűek.

Ehető burgonyafélék

Fontos tápláléknövényeink közül sok a burgonyafélékhez tartozik.

Erdeifenyő

Az egyik legelterjedtebb fenyőfaj a világon, Eurázsiában őshonos.

Gabonafélék

A gabonafélék közé olyan pázsitfüvek tartoznak, amelyeket táplálkozás céljára felhasználható lisztes szemterméseik miatt termesztenek.

Kukorica

Az egyik legfontosabb egyszikű termesztett növény.

Mag és csírázás

A kétszikűek két, az egyszikűek egy sziklevéllel csíráznak.

Nád és gyékény

Nagy termetű, állóvizek nádasait alkotó kozmopolita egyszikű növények.

Óriás mamutfenyő

A Föld legnagyobb tömegű élőlényei.

Tavaszi hagymás növények

Megismerhetjük a tulipánt, a nárciszt, a hóvirágot, és virágjuk felépítését.

Tölgyfa

A tölgyfa példáján láthatjuk a fák évszakonkénti változását.

Valódi termés és áltermés

A termés fala a virág termőleveleiből alakul ki, az áltermésé a virág más részeiből.

Vegetatív növényi szervek

A növény életben maradásához, fejlődéséhez szükséges szervek.

Virág

Az animáció segítségével megismerhetjük egy tipikus virág felépítését.

Virágpor

A virágpor a petesejt megtermékenyítését szolgálja. Alakja változatos, fajra jellemző.

Kosárba helyezve!