A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Londoni Tower

Londoni Tower

A londoni Tower épületegyüttesének izgalmas története már csaknem ezer éve íródik.

Történelem

Címkék

London, Londoni Tower, Temze, holló, Anglia, Brit Birodalom, London Bridge, Oroszlánszívű Richárd, III. Henrik, VIII. Henrik, Tudor-ház, I. Eduárd, torony, erőd, erődítmény, Nagy-Britannia, lakótorony, lakóhíd, Hódító Vilmos, bástya, kápolna, király, normann, várárok, palota, várbörtön, 16. század, középkor, újkor, kivégzés, történelem

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Melyik városban áll a Tower legendás épületegyüttese?
  • Melyik folyó partján áll a Tower?
  • Melyik században épült az erődegyüttes első építménye?
  • Kinek az uralkodása alatt kezdődött meg a Tower építése?
  • Melyik a Tower legidősebb része?
  • Mi vette körbe a Tower épületegyüttesét?
  • Kik alapították London városát?
  • Mi jellemzi a Tower szerkezetét?
  • Mi NEM működött soha a Towerben?
  • Miről kapta a nevét az Árulók kapuja?
  • Igaz-e az állítás?\nA Tower minden tornyát egy-egy személyről nevezték el.
  • Miről kapta a nevét a Bloody Tower?
  • Mi NEM működött soha a Towerben?
  • Kit NEM a Towerben végeztek ki?
  • Melyik torony építésére adott utasítást Hódító Vilmos?
  • Melyik állat nevét viseli a Tower egyik tornya?
  • Kinek a szelleme kísért a Towerben a legenda szerint?
  • Hol helyezték végső nyugalomra a Towerben kivégzett előkelőket?
  • Kinek a nevét viseli a Tower plébániatemploma?
  • Melyik a Tower legmagasabb építménye?
  • Milyen magas a White Tower (a déli mellvédnél)?
  • Milyen „legendás” madarak élnek a Towerben?
  • Mi a közös vonása a St Peter ad Vincula kápolnában nyugvó elítéltek holttesteinek?
  • Mennyi ideig működött állatkert a Tower falai között?
  • Ki építtette a Queen´s House-t?
  • Miről kapta a nevét a Lion Tower?
  • Melyik kapun át vitték a Towerbe a Temzén érkező rabokat?
  • Melyik mesterség volt az egyik torony névadója?
  • Melyik anyagról nem neveztek el tornyot a Towerben?
  • Melyik állatnév jelenik meg a Tower mai őreinek becenevében?

Jelenetek

Londoni Tower

  • Temze - Az Egyesült Királyság második leghosszabb folyója (346 km). Anglia déli részén folyik, az Északi-tengerbe torkollik.
  • London - A város gyökerei az ókorig nyúlnak vissza. A rómaiak alapították Londinium néven; akkor Britannia provincia központja volt. Napjainkban az Egyesült Királyság (és azon belül Anglia) fővárosa.
  • lakóhíd - A régi London Bridge építése 1209-ben fejeződött be. A Tudor-érában körülbelül 200 épület volt a 8 méter széles építményen.
  • Tower - Az épületegyüttes alapjait Hódító Vilmos rakatta le, amikor elrendelte a Fehér torony építését.

Normandia hercege, Hódító Vilmos 1066-ban bevonult Angliába és normann seregével döntő győzelmet aratott angolszász ellenfelei felett Hastingsnél. Még abban az évben angol királlyá koronázták I. Vilmos néven a westminsteri apátságban.
Rendkívül fontos volt számára, hogy megszilárdítsa a hatalmát, ezért a következő két évtizedben 36 várat építtetett.
Ő adott utasítást a White Tower építésére is. A Londonban, a Temze északi partján emelt lakótorony (donzson) körül kialakuló vár hatalmának jelképe volt, de ugyanakkor védelmet is biztosított számára.
A királyi rezidencia szerepét elnyerő Towert a következő évtizedekben több angol uralkodó is kiegészíttette, megerősíttette. Jelentős építkezések zajlottak például Oroszlánszívű Richárd és III. Henrik uralkodása alatt is. Az erőd I. Eduárd idejében, a 13. század végére nyerte el klasszikus formáját.
A Tudor-korban fokozatosan elvesztette királyi rezidencia funkcióját: elsősorban börtönnek, fegyver- és lőporraktárnak használták. Éppen ezért az akkori uralkodók is igyekeztek megerősíteni, korszerűsíteni az épületegyüttest.
Bár az újkor háborúktól terhes évszázadai nyomot hagytak a Toweren, az erőd napjainkban is London egyik legfontosabb látnivalójának számít.
Az évszázados hagyományok sem vesztek el a történelem útvesztőjében. Napjainkban is vannak olyan személyek, akik lelkesen őrködnek a Tower múltja, a benne látható koronaékszerek és az ott élő hollók felett.

Épületegyüttes

  • a Tower vizesárka - A források szerint a Temze vizével feltöltött várárok bizonyos részeit már Oroszlánszívű Richárd uralkodása alatt kiásták, de csak a 13. század második felében ért körbe.
  • a város vizesárka - Alapvetően védelmi célra épült. 1213-ra készült el.
  • külső körülzárt terület
  • külső fal
  • Tower - Koncentrikus szerkezetű erődrendszer.
  • belső körülzárt terület
  • belső fal
  • legbelső körülzárt terület

A Tower épületegyüttese a Temze bal (vagyis az északi) partján áll. A 11. századi gyökerekkel rendelkező erőd a 13. század végére nyerte el klasszikus alakját.
Természetesen a későbbi korok uralkodói is igyekeztek megerősíteni, vagy újabb épületekkel kiegészíteni a Towert.
Az erődöt minden irányból vizesárok védte, melyet a Temze táplált. A koncentrikus szerkezetet két fal vette körül, melyeket a védelmet erősítő bástyákkal és tornyokkal tagoltak.

Fehér torony

A Fehér torony a Tower legrégebbi épülete. A lakótorony (donzson) építésére még Hódító Vilmos adott parancsot, feltehetően az 1070-es években.
A kialakuló vár legbiztonságosabb pontjaként biztosította a király és az előkelők védelmét, de egyúttal az uralkodó hatalmának szimbóluma is lett.
A téglalap alaprajzú építmény sarkain tornyokat emeltek. A nyugati tornyok négyszögletesek, az észak-keleti viszont körtorony, a dél-keleti pedig félkörívben ugrik ki a fal síkjából. Ez utóbbi a belsejében található Szent János-kápolna apszisát ölelte át.
A Fehér torony oldalfalai (az alapnál mérve) 36, illetve 32 m hosszúak. Magasságuk (a tornyokat nem számítva) 27 m. Eredetileg három szintből állt az építmény (alagsor, bejárati szint, felső szint). A normann lakótornyokra jellemző módon a bejárat a talajszint felett helyezkedett el. A déli oldalon levő kaput egy falépcsőn át lehetett megközelíteni.
A hagyomány szerint III. Henrik volt az első uralkodó, aki határozott parancsot adott a White Tower külső és belső falainak megtisztítására, fehérre meszelésére. A színválasztás oka feltehetőleg a korabeli Európa azon „divatjában” keresendő, mely szerint a fontos építmények falait fehérre meszelték.

Udvar

A Tower koncentrikus szerkezetének falai több, egymástól jól elkülönülő részre bontják az erőd területét.
A belső udvar számos fontos eseménynek volt helyszíne az évszázadok során. Ezek közé tartoztak a kivégzések is.
Bár az alacsonyabb társadalmi osztályokból származó elítélteket a város nyilvános vesztőhelyein végezték ki, az előkelő foglyokat (elsősorban a nőket) a Tower falain belül fejezték le. Ezekben az esetekben ugyanis fontos volt a nyilvánosság kizárása. Erre a sorsra jutott VIII. Henrik két felesége is, Howard Katalin és Boleyn Anna. Az utóbbi hölggyel kapcsolatban az a hiedelem járja, hogy szelleme időnként megjelenik és a hóna alatt tartott fejével sétálgat a Towerben.
A kivégzett előkelőket a VIII. Henrik által építtetett, a korabeli vesztőhely közelében álló St Peter ad Vincula kápolnában helyezték örök nyugalomra.
A szintén a belső udvaron álló Queen´s House is feltehetően VIII. Henrik uralkodása alatt jött létre. A Tower egyéb részeinek stílusától igen eltérő épület Boleyn Anna számára készült, aki valószínűleg nemcsak a koronázása, hanem a kivégzése előtti napokat is ott töltötte.

VIII. Henrik

A Tudor-házat megalapító VII. Henrik második fiaként csak bátyja korai halála után lett az angol trón várományosa. 1509-ben koronázták királlyá.
Rendkívüli határozottsággal vette kézbe az ország irányítását. Háborúkkal és diplomáciai lépésekkel sikerült megerősítenie Anglia kontinentális vezető szerepét. Nagy álma, a francia trón megszerzése azonban nem sikerült.
A gazdaságban szabad teret nyitott a vállalkozásoknak, jelentősen hozzájárulva Anglia vezető szerepének megszerzéséhez e téren.
Bár kezdetben jó viszonyt ápolt a pápával, később szakított a katolikus Rómával és egy törvény kiadásával megalapította az anglikán egyházat (1534). Az új államegyháznak ő maga lett a feje.
A Tower a Tudor-korban elvesztette eredeti funkcióját. Az uralkodók már nem királyi rezidenciaként, hanem börtönként, fegyver- és lőporraktárként tekintettek az erődre. Henrik idejében igen nagy összeget költöttek a Tower korszerűsítésére. A kápolna is megújult abban az időben.
VIII. Henrik neve azonban elsősorban nem az előzőekben bemutatott tettei, és nem is kultúraszeretete vagy sokoldalú műveltsége miatt ismert. (Ez utóbbit egyébként annak köszönhette, hogy eredetileg papi pályára szánták.) Vele kapcsolatban leggyakrabban hat feleségét szokták emlegetni.
A legendás sorsú hölgyek közül kettőt kivégeztetett, egyet pedig száműzött az udvarból. A király elmondása szerint egyedül harmadik feleségét, Jane Seymourt szerette igazán.
A források szerint idős korára az uralkodó igazi zsarnokká vált. Állandó és komoly betegségei is nagyban hozzájárultak a jelentős túlsúllyal is küzdő Henrik látványos kedélyváltozásához.
Henrik halála után Jane Seymourtól született fia, aki VI. Eduárd néven lépett a trónra. Azonban fiatal kora miatt egyik nagybátyja, Edward Seymour irányította az országot lordprotektorként.

Holló

A vadon élő hollók őshonosak Nagy-Britanniában. Feltehetően már a nagyobb városokban is előfordultak a középkor során.
A néphagyomány szerint a londoni Towerben is évszázadok óta élnek hollók, de ma már lehetetlen eldönteni, hogy pontosan mikor költöztek oda.
Az egyik feltételezés szerint az ott kivégzett rabok hulláinak szaga vonzotta oda őket. Állítólag már Boleyn Anna kivégzését is lesték 1536-ban.
Egy másik legenda a hollók tartásának hagyományát II. Károlynak tulajdonítja. Udvari csillagásza, John Flamsteed panaszkodott, hogy a teleszkópja előtt röpködő hollók zavarják a megfigyelést. Ezért megkérte a királyt, hogy távolíttassa el a madarakat. Ezt ő visszautasította, mert félt attól, hogy egy holló megölése balszerencsét hoz. A madarak eltávolítása helyett végül inkább az obszervatóriumot költöztette Greenwich-be.
Egy harmadik szerint a hollók az 1666-os nagy tűzvész után jelentek meg a Towerben. A hollókat üldözték, mert a romok között is turkáltak. Azonban Flamsteed meggyőzte a királyt, hogy kegyelmezzen meg a madaraknak, mert hitt a jóslatban, mely szerint a madarak elpusztítása a királyság végét jelentené. Károly elrendelte, hogy hat hollót mindig tartsanak a Towerben, melyeket a cél érdekében röpképtelenné kell tenni.
Azonban ezeket a legendákat semmiféle történelmi bizonyíték nem támasztja alá. Az első dokumentum, amely a hollók towerbeli létét bizonyítja, egy illusztráció, amely egy újságban jelent meg 1883-ban.
A mai történészek szerint a hollókról szóló évszázados történetek csak legendák, amelyeket a viktoriánus korban terjesztettek. Némelyikük szerint az első hollók egyszerűen a személyzet házi kedvencei voltak.
A hollók a második világháborúban fontos szerepet kaptak: a háború vége felé ellenséges repülőgépek közeledésének jelzésére használták őket.
Bármi is az igazság, a hollókkal kapcsolatos hiedelem a mai napig él és a fekete tollú, nagy hangú madarakat azóta is nagy becsben tartják a Towerben.

Séta

Animáció

  • Temze - Az Egyesült Királyság második leghosszabb folyója (346 km). Anglia déli részén folyik, az Északi-tengerbe torkollik.
  • London - A város gyökerei az ókorig nyúlnak vissza. A rómaiak alapították Londinium néven; akkor Britannia provincia központja volt. Napjainkban az Egyesült Királyság (és azon belül Anglia) fővárosa.
  • Árulók kapuja - A Temzén szállított foglyok bejuttatására szolgált. Lépcsőfeljárója a Bloody Towerbe vezetett. Sok híres fogoly (pl. Boleyn Anna, Thomas More) is ezen a kapun át került a Tower börtönébe.
  • White Tower - A Tower legrégebbi része. Hódító Vilmos építtette a 11. század végén. A hatalmas és erős lakótorony az uralkodói hatalmat is jelképezte.

Narráció

A Tower épületegyüttese Londonban, a Temze partján áll. Izgalmas és helyenként misztikus története már csaknem ezer éve íródik.

A koncentrikus erődrendszer első szerkezeti eleme a White Tower volt, mely Hódító Vilmos parancsára épült a 11. század végén. Később több uralkodó is jelentős építkezésekkel gyarapította a Towert. A középkori épületegyüttes a 13. század végén, I. Eduárd idején nyerte el klasszikus alakját. Az erődöt minden irányból vizesárok védte, melyet a Temze táplált. A két fal mentén tornyok és bástyák emelkednek. Beszédes nevük és sok évszázadnyi történelmük rengeteg érdekes történetet mesél el.

A Tower eredetileg királyi rezidenciának épült, de mégis börtönként vált ismertté. Az idők során számos híres személy raboskodott majd vesztette életét a falai között. Egy részüket a Temzén, az Árulók kapuján át vitték a Towerbe. Az épületegyüttes azonban más funkciókkal is rendelkezett. Többek között kincstár, levéltár, fegyverraktár, kaszárnya és csillagvizsgáló is működött benne.

A 13. századtól kezdve egzotikus állatok is éltek a hatszáz évig fennálló állatkertjében. Bár nem az állatkert lakóiként, de hollók is költöztek a Towerbe az idők során. A hiedelem szerint, ha e legendás madarak elhagyják az erődöt, akkor a Tower és a királyság is romba dől majd.

Kapcsolódó extrák

Középkori lakóhíd (London Bridge, 16. század)

A Tudor-érában körülbelül 200 épület volt a Temze felett átívelő lakóhídon.

A varasdi vár (16. század)

A Horvátországban álló, nagyszerűen gondozott vár méltó őrzője a dicső évszázadok emlékeinek.

Az Alhambra a 16. században (Spanyolország)

A Granada fölé magasodó nagyszerű épületkomplexum arab eredetű nevének jelentése: „a vörös".

Globe színház (London, 17. század)

A Londonban épült, nyitott körcsarnok jellegű reneszánsz színház egyik igazgatója William Shakespeare volt.

Középkori lakótorony

A lakótorony (donzson) a virágzó középkor jellegzetes épülettípusa volt, melyet a vártól függetlenül is építettek.

Középkori torony- és bástyatípusok

Az erődítmények szerkezete a haditechnikával párhuzamosan fejlődött.

Középkori városrészlet

A középkori városok kőből vagy téglából készült többszintes lakóépületei sajátos utcaképet alakítottak ki.

Postakocsi-hálózat (Nagy-Britannia, 18. század)

A motoros járművek megjelenése előtt az utasok, levelek és az egyéb küldemények lovak által húzott postakocsikon jutottak el a címzettekhez.

Tiltott Város (Peking, 17. század)

A Tiltott Város a császárkori Kína egyik legimpozánsabb és legrejtélyesebb emléke.

Bastille (Párizs, 18. század)

A párizsi erődbörtön az 1789-es forradalom eseményei miatt vált legendává.

Cromwell vasbordájú katonája (17. század)

A parlament oldalán harcoló Oliver Cromwell ütőképes hadsereget állított fel az angol polgárháború idején.

Hastingsi csata (1066)

A normann Hódító Vilmos e döntő ütközetben legyőzte az angolszászokat, majd királyként megszilárdította a hatalmát Angliában.

Középkori várbörtön

A középkori és kora újkori várbörtönökben igen változatos kínzóeszközöket használtak.

Újkori birodalmak

Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).

Angol hadihajó (18. század)

Az angolok élen jártak a vitorlás hadihajók építésében a 17-19. században.

Jamestown (17. század)

Az 1607 májusában alapított város volt az első állandó angol telep Észak-Amerika keleti partvidékén.

Középkori nyugat-európai ruhaviseletek (15. század)

A ruhadarabok az adott kor és terület népességének életmódjáról és kultúrájáról is árulkodnak.

Újkori nyugat-európai ruhaviseletek (16. század)

A ruhadarabok az adott kor és terület népességének életmódjáról és kultúrájáról is árulkodnak.

Kosárba helyezve!