A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Magyar koronázási ékszerek

Magyar koronázási ékszerek

A középkori uralkodók hatalmát jelképező öt magyar koronázási jelvény közül talán a Szent Korona a legismertebb.

Történelem

Címkék

Szent Korona, fogkorona, jogar, kard, palást, országalma, államiság, jelvény, királyi, jelkép, szimbolikus, hatalom, ítélkezés, miseruha, középkor, keresztény, rituálé, kellék

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Mit jelképez a jogar?
  • Mit jelképez az országalma?
  • Melyik jelvény volt a középkori uralkodók hatalmának legfontosabb szimbóluma?
  • Mit jelképez a koronázási kard?
  • Melyik a legrégebbi koronázási jelvényünk?
  • Melyik a legfiatalabb koronázási jelvényünk?
  • Minek készült eredetileg a palást?
  • Milyen anyag NEM szerepel a jogar alkotóelemei között?
  • Milyen állatábrázolás jelenik meg\na jogar kristálygömbjén?
  • Igaz-e az állítás?\nA Szent Korona alsó és felső része valószínűleg külön tárgy lehetett.
  • Melyik uralkodó oklevele nevezi először „Szent Koronának”\na magyar királyi koronát?
  • Hogyan nevezzük a Szent Korona alsó részét?
  • Hogyan nevezzük a Szent Korona felső részét?
  • Valószínűleg honnan érkezett\na Szent Korona alsó része Magyarországra?
  • Kinek a képe NEM látható\na Szent Korona alsó részén?
  • Kiknek a képe díszíti a Szent Korona felső részének pántjait?
  • Mi található a Szent Korona tetején?
  • Kinek a képe található\na Szent Korona felső pántjainak kereszteződésénél?
  • Valószínűleg kinek az uralkodása alatt illesztették össze\na Szent Korona két\nalkotóelemét?
  • Az alábbiak közül melyik NEM kapcsolódik a magyar királyok szabályos koronázásához\n(a 13. századtól)?
  • Miket ábrázol a koronázási palást gallérja?
  • Milyen anyag NEM szerepel a palást alkotóelemei között?
  • Milyen tárgyra hasonlít a magyar királyi jogar alakja?
  • Mi látható az országalmán?
  • Hány oroszlán látható a jogar vésett hegyikristálygömbjén?
  • Milyen fából készült a jogar nyele?
  • Milyen szerepet szántak a jogar láncra függesztett golyóinak?
  • Melyik tárgyon tűnt fel először\na magyar országalma ábrázolása?
  • Igaz-e az állítás?\nAz országalma nem szabályos\ngömb alakú.
  • Mi található az országalma tetején?

Jelenetek

Koronázási ékszerek

  • Szent Korona - A legfontosabb koronázási jelvényünk, a magyar államiság egyik alapvető szimbóluma. Először IV. Béla egyik oklevele használta rá azt a nevet, melyen ma is ismerjük.
  • jogar - Az ítélkezés, az igazságosság, a jogszolgáltatás jelképe. Az igazságosztó pálcát feltehetően I. (Szent) István kapta sógorától, Henrik német császártól.
  • országalma - A király hatalmának teljességét szimbolizálta. Aranyból készült. Kettős kereszt díszíti. A 14. században készülhetett.
  • koronázási kard - Az ország megvédésének kötelezettségét jelképezte. Valószínűleg a legfiatalabb koronázási jelvény. Itáliából származik, a 15. század végén készíthették.
  • koronázási palást - Eredetileg miseruhának készült. A legidősebb koronázási ékszerünk. I. (Szent) István és felesége adományozta a székesfehérvári templomnak.

A magyar koronázási szertartásrend és a felségjelvények

A magyar koronázási szertartásrend legfontosabb elemei már valószínűleg az Árpád-korban kialakultak.
Közülük is kiemelkedik három: a szertartás végzője az esztergomi érsek, helyszíne a székesfehérvári bazilika, eszköze pedig (a 12. századtól) a – tévesen – Szent István fejékének titulált korona.
Ha valamelyik összetevő nem teljesült, a szertartás érvénytelen volt (pl. I. Károly 1301-es és 1309-es koronázása). Később természetesen enyhültek a szertartásrend kötöttségei.
A koronázási jelvények a királyi hatalom szimbolikus kifejezésére használt tárgyak voltak, melyeket a szertartás során vett át a leendő uralkodó.
Az évszázadok során a jelvények listája folyamatosan bővült. A legfontosabb koronázási ékszerek közé soroljuk a koronát, a jogart, az országalmát, a kardot és a palástot.

A magyar koronázási jelvények nem egyszerre, hanem más-más időpontban kerültek be a szertartásrend eszközei közé.
A legfontosabb közülük a magyar államiság egyik kifejezője, a máig is vitatott eredetű Szent Korona, mely a középkori uralkodók hatalmának fő szimbóluma volt.
A legrégebbi a koronázási palást, mely eredetileg miseruhának készült.
A hegyikristályból készült jogar az igazságosságot, az országalma a hatalom teljességét jelképezte.
Az együttes legfiatalabb darabja az ország megvédésének kötelezettségét jelentő kard volt, mely valószínűleg a 16. század elején készült, Velencében.

Korona

  • abroncs - Valószínűleg I. Géza király görög származású felesége számára küldték Bizáncból. Az abroncs szélessége 5,2 cm, átmérője 20,5 cm. Zománcképek, ékkövek, gyöngyök és függők díszítik.
  • csúcskereszt - Valószínűleg a 16. században került a korona tetejére. Ferdesége feltehetően a 17. században keletkezett, a korona több másik sérülésével együtt.
  • keresztpánt - Nevét a rajta levő nyolc darab, latin feliratos zománckép miatt kapta. A keresztpántot négy darab, egyenként 5,2 cm széles aranypántból alakították ki.
  • Szent Korona - A legfontosabb koronázási jelvényünk, a magyar államiság egyik alapvető szimbóluma. Két alkotórészét valószínűleg a 12. században, III. Béla uralkodása idején (1172–1196) illesztették össze.
  • Mihály - Egyike a hét főangyalnak (arkangyalnak), a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Isten iránti hűsége megingathatatlan.
  • György - Római kori katona és keresztény mártír (303-ban halt vértanúhalált). Egyike a leghíresebb katonai szenteknek. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert. Egyike a tizennégy segítőszentnek.
  • Kozma - Szent Damjánhoz hasonlóan keresztény orvos volt. A Diocletianus császár által elrendelt 303-as keresztényüldözés során szenvedtek vértanúhalált.
  • I. Géza - A zománckép feltehetően az 1074 és 1077 között uralkodó magyar királyt ábrázolja. A görög nyelvű felirat „Turkia hívő királyának” nevezi. Valószínűleg az ő idején érkezett Magyarországra a Szent Korona alsó része.
  • Konsztantinosz - VII. (Dukász) Mihály bizánci császár fia volt. Már apja uralkodása alatt, majd később is a társcsászári rangot viselte.
  • Damján - Szent Kozmához hasonlóan keresztény orvos volt. A Diocletianus császár által elrendelt 303-as keresztényüldözés során szenvedtek vértanúhalált.
  • Demeter - Az ortodox egyház egyik legtiszteltebb szentje. A keletrómai császár parancsára halt vértanúhalált 304-ben Thesszolinikiben. A város ma is védőszentként tiszteli.
  • Gábor - A Bibliában egy angyal, a keresztény hagyományban pedig főangyal (arkangyal). Az Ószövetségben és az Újszövetségben is szerepel.
  • János - Jézus Krisztus első tanítványainak egyike volt. A legfiatalabb apostol volt az egyetlen a 12-ből, aki nem vértanúhalált halt. Jakab apostol testvére az Újszövetség egyik evangélistája is.
  • Bertalan - Jézus Krisztus első tanítványainak egyike volt. Nátánelnek is nevezik. A keresztény hagyomány szerint elevenen megnyúzva szenvedett vértanúhalált.
  • Pantokrátor (Krisztus) - Az abroncskorona tetején oromdíszeket találunk. Ezek között található – a görög korona homlokrészén – a Megváltó képe.
  • Péter - Jézus Krisztus első tanítványainak egyike volt. András apostol testvére. A katolikus hagyomány szerint ő volt Róma első püspöke. Rómában, Néró császár uralkodása alatt szenvedett vértanúhalált.
  • András - Jézus Krisztus első tanítványainak egyike volt. (Simon) Péter apostol testvére. A hagyomány szerint ő ismerte fel először, hogy Jézus a Messiás. Kr. u. 60-ban Pátra városában keresztre feszítették.
  • Pál - A tizenharmadik apostol a korai kereszténység jelentős alakja. Nagy szerepet játszott a kereszténység elterjesztésében az európai kontinensen. Keresztényüldözőből vált vértanúvá („pálfordulás”).
  • Fülöp - Jézus Krisztus első tanítványainak egyike volt. Péter és András apostolokhoz hasonlóan ő is Galileában született.
  • Jákob - Jézus Krisztus első tanítványainak egyike volt. János apostol testvére. Péter apostol helyettese, a második fő tanítvány. Vértanúhalált halt (karddal kivégezték).
  • Tamás - Jézus Krisztus első tanítványainak egyike volt. Ő volt az, aki Jézus sebeit megtapasztalandó, ujjait a sebeibe tette („Hitetlen Tamás”). A pártus király egyik főpapja szúrta le.
  • VII. (Dukász) Mihály - A Bizánci Birodalom császára volt (élt: 1059-1095 k.). Valószínűleg ő küldte a Szent Korona alsó részét képező abroncskoronát I. Géza magyar király görög származású feleségének.
  • Pantokrátor (Krisztus) - A négy aranypántot felül egy négyzetes központi lemezzel kapcsolták össze. A lemezen Krisztus látható.

A Szent Korona

A Szent Korona az egyik legrégebben használt európai uralkodói korona. A magyar államiság fontos jelképei közé tartozik.
Nem I. István idejében, hanem valószínűleg a 12. századtól vált a mindenkori magyar király koronájává.
Először IV. Béla 1256-ból származó oklevelében nevezték Szent Koronának.
A korona két fő részből áll: az alsó abroncsot (corona graeca: görög korona) valószínűleg I. Géza felesége kapta Bizáncból, míg a felső résznek (corona latina: latin korona) nem volt önálló funkciója.
A két koronarészt feltehetően III. Béla idején illesztették össze. A kereszt a 16. században kerülhetett a koronára (sérülése a 17. századból származhat).
A görög koronát zománcképek, ékkövek, gyöngyök és függők díszítik. Az abroncs tetején áttetsző oromdíszek sorakoznak.
A latin korona négy széles aranypántján összesen 8 zománckép és 60 igazgyöngy található. A pántokat felül egy központi, négyzet alakú lemez kapcsolja össze. A lemezen Krisztus képét és 12 igazgyöngyöt helyeztek el.

Jogar

  • arany foglalat
  • díszített fa nyél
  • hegyikristály gömb

Az „igazságosztó pálca”

A jogar az ítélkezés, az igazságosság, a jogszolgáltatás jelképe.
Ősi, keleti eredetű hatalmi jelvény. A magyar koronázási jelvények közé lépő jogar Szent István zászlós lándzsáját váltotta fel.
A jogar egy hegyikristálygömb (bizonyos források szerint a világ harmadik legnagyobb átfúrt kristálya), arany foglalattal és gazdagon díszített fanyéllel.
A gömbre vésett három oroszlán az uralkodói hatalmat jelképezi.
A megmunkálás stílusa alapján az ékszer a 9. században keletkezhetett. Szent István feltehetően sógorától, Henrik német császártól ajándékként kapta.

Országalma

  • négyelt pajzs (Árpád- és Anjou-címerrel)
  • kettős kereszt
  • aranygömb

„A királyság gyümölcse”

Az országalma az uralkodói hatalom teljességének szimbóluma. Csak viszonylag későn került a koronázási jelvények közé.
Az országalma aranyozott ezüstből készült. A gömbrész nem tömör. Mivel két félgömbből illesztették össze, ezért nem szabályos gömb alakú (legnagyobb átmérője függőlegesen 7,9 cm, vízszintesen pedig 8,9 cm).
A valószínűleg később ráhelyezett kettős kereszttel együtt 16 cm magas.
Oldalán négyelt pajzs látható, melyet az Árpádok és az Anjouk címere díszít.
Ez utóbbi miatt valószínű, hogy a 14. században keletkezett.

Kard

  • kardhüvely
  • egyenes penge
  • kézvédő keresztvas
  • markolat (vörös bársony)
  • markolatgomb

A koronázási kard

A kard az ország megvédésének kötelezettségét jelentette.
A szertartásrend fontos darabja, kétszer is szerephez jutott. Először a felkenés után (a korona felhelyezését megelőzően), másodszor pedig a szertartás utolsó aktusaként, amikor az uralkodó a koronázási dombra lovagolt és a négy égtáj felé csapott vele. (Ez utóbbit még a díszes ruhába öltözött Mária Terézia sem kerülhette el...)
A napjainkban látható koronázási kard a jelvények közül a legfiatalabb. Valószínűleg Velencében készítették, a 16. század elején. (A Szent István tulajdonának tartott kard napjainkban Prágában, a Szent Vid székesegyházban látható.)
Pengéje egyenes, a kézvédő széles keresztvasa mindkét oldalon lehajlik. Aranyozott huzalokkal megerősített vörös bársonymarkolata végén kerek markolatgomb található. Díszítése reneszánsz stílusjegyeket mutat.

Palást

  • körirat
  • felirat
  • Krisztus
  • Gizella
  • Szent István
  • szentek és vértanúk
  • apostolok
  • hímzés - Selyem- és aranyfonallal.
  • gallér - Életfamotívumok és állatok.
  • angyalok
  • Szűz Mária
  • selyemszövet
  • próféták

Miseruha a királyok vállán

A palást a magyar koronázási jelvények közül a legrégebbi.
Felirata szerint eredetileg harang alakú miseruha volt. 1031-ben Szent István és Gizella királynő adományozták az épülő székesfehérvári Nagyboldogasszony székesegyháznak.
Feltehetően a veszprémi apácakolostorban készült 1030 körül. A legenda szerint a királynő is részt vett a készítésében. A vegyesházi királyok alatt már bizonyosan használták a koronázási szertartáson.
Bizánci eredetű selyemszövetét arany- és selyemfonállal hímzett képek és latin feliratok díszítik. Kelméjének mintázata csillag és négylevelű virág (vagy rózsa). Gallérját (melyen hímzett és gyöngyökkel kivarrt életfamotívumokat és állatokat láthatunk) a 12. század végén illeszthették hozzá.

Koronázási ékszerek

A magyar koronázási jelvények nem egyszerre, hanem más-más időpontban kerültek be a szertartásrend eszközei közé.

A legfontosabb közülük a magyar államiság egyik kifejezője, a máig is vitatott eredetű Szent Korona, mely a középkori uralkodók hatalmának fő szimbóluma volt.
Az egyik legrégebben használt európai uralkodói korona nem I. István idejében, hanem valószínűleg a 12. századtól vált a mindenkori magyar király koronájává. Először IV. Béla 1256-ból származó oklevelében nevezték Szent Koronának.

A palást a magyar koronázási jelvények közül a legrégebbi. Felirata szerint eredetileg harang alakú miseruha volt.
1031-ben Szent István és Gizella királynő adományozták az épülő székesfehérvári Nagyboldogasszony székesegyháznak.
A vegyesházi királyok alatt már bizonyosan használták a koronázási szertartáson.

A jogar az ítélkezés, az igazságosság, a jogszolgáltatás jelképe. Ősi, keleti eredetű hatalmi jelvény.
A magyar koronázási jelvények közé lépő jogar Szent István zászlós lándzsáját váltotta fel.

Az országalma az uralkodói hatalom teljességének szimbóluma. Viszonylag későn került a koronázási jelvények közé.

A napjainkban látható koronázási kard a jelvények közül a legfiatalabb. Valószínűleg Velencében készítették, a 16. század elején. A kard az ország megvédésének kötelezettségét jelentette.

Magyar király

  • Szent Korona
  • jogar
  • koronázási palást
  • országalma
  • koronázási kard

Szent Korona

A Szent Korona a magyar államiság egyik legfontosabb jelképe.
A koronázási ékszer Európa egyik legrégebben használt és mai napig viszonylag épségben megmaradt beavató koronája.
A 12. századtól szabályos koronázást már csak ezzel a fejékkel végezhettek Magyarországon.

A legvalószínűbb elmélet szerint a Szent Korona korábban két külön tárgy volt.
A régebbi alkotóelem az alsó abroncs, mely feltehetően a 11. században készült.
A felső, keresztpántokkal kialakított koronát a 12. században, III. Béla uralkodása idején egyesíthették az abronccsal, elég kezdetleges módon összeszerelve azokat.

A csúcskereszt a 16. században kerülhetett a tetejére. Ferdesége a 17. században keletkezhetett, az ékszer több más sérülésével egyetemben.

Az abroncskoronát valószínűleg VII. (Dukász) Mihály bizánci császár küldte I. Géza magyar király görög származású feleségének. A „görög koronának” is nevezett abroncs szélessége 5,2, átmérője pedig 20,5 cm.
Uralkodók, angyalok és szentek zománcképei, ékkövek, gyöngyök és függők díszítik. Tetején oromdíszek sora fut, közöttük a homlokrészen Jézus, a hátoldalon Mihály bizánci császár látható.

A felső részt „latin koronának” is nevezik, a rajta levő zománcképek latin nyelvű feliratai miatt.
A négy arany keresztpánt mindegyike 5,2 cm széles. A négy aranypántot felül egy négyzetes központi lemezzel kapcsolták össze. A lemezen Krisztus látható.
A pantokrátor ábrázoláson kívül még hét zománcképet helyeztek el a pántokon, melyek apostolokat ábrázolnak. A központi, felső lemezen 12, a „latin koronán” összesen 72 igazgyöngyöt helyeztek el. Az előbbi szám az apostolokra, az utóbbi pedig Jézus tanítványainak számára utal.

A korona tetejét a legendásan ferde csúcskereszt díszíti. Felhelyezésekor durván áttörték a Jézust ábrázoló felső lemezt.
A 17. századi sérüléseket később megpróbálták kijavítani. A kereszt alatti zománcképet azonban nem sikerült kiegyenesíteni, így a kereszt ferde maradt.

Az évszázadok során a Szent Korona számos kalandot élt át. A viharos idők során többször elrabolták, elvesztették és elrejtették.
Sorsa 1978-ban vett megnyugtató irányt. Ekkor került vissza Magyarországra az USA-ból.
A Szent Koronáról szóló 2000. évi I. törvény értelmében 2000. január 1-je óta a Parlament kupolacsarnokában látható. Protokolláris jellegű őrzése a Magyar Honvédség feladata.

Kapcsolódó extrák

Középkori torony- és bástyatípusok

Az erődítmények szerkezete a haditechnikával párhuzamosan fejlődött.

Parasztház

A középkori vidék földből, vályogból és fából készített parasztházai egyszerű,...

Árpád-kori település

A veremházak (süllyesztett házak) az Árpád-kori falvak jellemző, földbe ásott...

Hunyadi Mátyás seregében (lovas katonák)

I. Mátyás seregének páncélos lovasai igen komoly haderőt képviseltek a korabeli harcmezőkön.

Jáki bencés apátság

A különleges kapuzatú, román stílusú bencés apátsági templom a 13. században épült fel...

Szabolcsi földvár

A honfoglaló magyar törzsek egyikének vezéri szálláshelye volt a hatalmas, háromszög...

A Vikingek

A vikingek tengerjáró északi nép volt, akik a mai Dánia, Svédország és Norvégia területéről...

Legendás középkori birodalmak

Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).

Kosárba helyezve!