A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Magyar koronázási ékszerek

Magyar koronázási ékszerek

A középkori uralkodók hatalmát jelképező öt magyar koronázási jelvény közül talán a Szent Korona a legismertebb.

Történelem

Címkék

Szent Korona, fogkorona, jogar, kard, palást, országalma, államiság, jelvény, királyi, jelkép, szimbolikus, hatalom, ítélkezés, miseruha, középkor, keresztény, rituálé, kellék

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Mit jelképez a jogar?
  • Mit jelképez az országalma?
  • Melyik jelvény volt a középkori uralkodók hatalmának legfontosabb szimbóluma?
  • Mit jelképez a koronázási kard?
  • Melyik a legrégebbi koronázási jelvényünk?
  • Melyik a legfiatalabb koronázási jelvényünk?
  • Minek készült eredetileg a palást?
  • Milyen anyag NEM szerepel a jogar alkotóelemei között?
  • Milyen állatábrázolás jelenik meg\na jogar kristálygömbjén?
  • Igaz-e az állítás?\nA Szent Korona alsó és felső része valószínűleg külön tárgy lehetett.
  • Melyik uralkodó oklevele nevezi először „Szent Koronának”\na magyar királyi koronát?
  • Hogyan nevezzük a Szent Korona alsó részét?
  • Hogyan nevezzük a Szent Korona felső részét?
  • Valószínűleg honnan érkezett\na Szent Korona alsó része Magyarországra?
  • Kinek a képe NEM látható\na Szent Korona alsó részén?
  • Kiknek a képe díszíti a Szent Korona felső részének pántjait?
  • Mi található a Szent Korona tetején?
  • Kinek a képe található\na Szent Korona felső pántjainak kereszteződésénél?
  • Valószínűleg kinek az uralkodása alatt illesztették össze\na Szent Korona két\nalkotóelemét?
  • Az alábbiak közül melyik NEM kapcsolódik a magyar királyok szabályos koronázásához\n(a 13. századtól)?
  • Miket ábrázol a koronázási palást gallérja?
  • Milyen anyag NEM szerepel a palást alkotóelemei között?
  • Milyen tárgyra hasonlít a magyar királyi jogar alakja?
  • Mi látható az országalmán?
  • Hány oroszlán látható a jogar vésett hegyikristálygömbjén?
  • Milyen fából készült a jogar nyele?
  • Milyen szerepet szántak a jogar láncra függesztett golyóinak?
  • Melyik tárgyon tűnt fel először\na magyar országalma ábrázolása?
  • Igaz-e az állítás?\nAz országalma nem szabályos\ngömb alakú.
  • Mi található az országalma tetején?

Jelenetek

Koronázási ékszerek

  • Szent Korona - A legfontosabb koronázási jelvényünk, a magyar államiság egyik alapvető szimbóluma. Először IV. Béla egyik oklevele használta rá azt a nevet, melyen ma is ismerjük.
  • jogar - Az ítélkezés, az igazságosság, a jogszolgáltatás jelképe. Az igazságosztó pálcát feltehetően I. (Szent) István kapta sógorától, Henrik német császártól.
  • országalma - A király hatalmának teljességét szimbolizálta. Aranyból készült. Kettős kereszt díszíti. A 14. században készülhetett.
  • koronázási kard - Az ország megvédésének kötelezettségét jelképezte. Valószínűleg a legfiatalabb koronázási jelvény. Itáliából származik, a 15. század végén készíthették.
  • koronázási palást - Eredetileg miseruhának készült. A legidősebb koronázási ékszerünk. I. (Szent) István és felesége adományozta a székesfehérvári templomnak.

A magyar koronázási szertartásrend és a felségjelvények

A magyar koronázási szertartásrend legfontosabb elemei már valószínűleg az Árpád-korban kialakultak.
Közülük is kiemelkedik három: a szertartás végzője az esztergomi érsek, helyszíne a székesfehérvári bazilika, eszköze pedig (a 12. századtól) a – tévesen – Szent István fejékének titulált korona.
Ha valamelyik összetevő nem teljesült, a szertartás érvénytelen volt (pl. I. Károly 1301-es és 1309-es koronázása). Később természetesen enyhültek a szertartásrend kötöttségei.
A koronázási jelvények a királyi hatalom szimbolikus kifejezésére használt tárgyak voltak, melyeket a szertartás során vett át a leendő uralkodó.
Az évszázadok során a jelvények listája folyamatosan bővült. A legfontosabb koronázási ékszerek közé soroljuk a koronát, a jogart, az országalmát, a kardot és a palástot.

A magyar koronázási jelvények nem egyszerre, hanem más-más időpontban kerültek be a szertartásrend eszközei közé.
A legfontosabb közülük a magyar államiság egyik kifejezője, a máig is vitatott eredetű Szent Korona, mely a középkori uralkodók hatalmának fő szimbóluma volt.
A legrégebbi a koronázási palást, mely eredetileg miseruhának készült.
A hegyikristályból készült jogar az igazságosságot, az országalma a hatalom teljességét jelképezte.
Az együttes legfiatalabb darabja az ország megvédésének kötelezettségét jelentő kard volt, mely valószínűleg a 16. század elején készült, Velencében.

Korona

  • abroncs - Valószínűleg I. Géza király görög származású felesége számára küldték Bizáncból. Az abroncs szélessége 5,2 cm, átmérője 20,5 cm. Zománcképek, ékkövek, gyöngyök és függők díszítik.
  • csúcskereszt - Valószínűleg a 16. században került a korona tetejére. Ferdesége feltehetően a 17. században keletkezett, a korona több másik sérülésével együtt.
  • keresztpánt - Nevét a rajta levő nyolc darab, latin feliratos zománckép miatt kapta. A keresztpántot négy darab, egyenként 5,2 cm széles aranypántból alakították ki.
  • Szent Korona - A legfontosabb koronázási jelvényünk, a magyar államiság egyik alapvető szimbóluma. Két alkotórészét valószínűleg a 12. században, III. Béla uralkodása idején (1172–1196) illesztették össze.
  • Mihály - Egyike a hét főangyalnak (arkangyalnak), a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Isten iránti hűsége megingathatatlan.
  • György - Római kori katona és keresztény mártír (303-ban halt vértanúhalált). Egyike a leghíresebb katonai szenteknek. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert. Egyike a tizennégy segítőszentnek.
  • Kozma - Szent Damjánhoz hasonlóan keresztény orvos volt. A Diocletianus császár által elrendelt 303-as keresztényüldözés során szenvedtek vértanúhalált.
  • I. Géza - A zománckép feltehetően az 1074 és 1077 között uralkodó magyar királyt ábrázolja. A görög nyelvű felirat „Turkia hívő királyának” nevezi. Valószínűleg az ő idején érkezett Magyarországra a Szent Korona alsó része.
  • Konsztantinosz - VII. (Dukász) Mihály bizánci császár fia volt. Már apja uralkodása alatt, majd később is a társcsászári rangot viselte.
  • Damján - Szent Kozmához hasonlóan keresztény orvos volt. A Diocletianus császár által elrendelt 303-as keresztényüldözés során szenvedtek vértanúhalált.
  • Demeter - Az ortodox egyház egyik legtiszteltebb szentje. A keletrómai császár parancsára halt vértanúhalált 304-ben Thesszolinikiben. A város ma is védőszentként tiszteli.
  • Gábor - A Bibliában egy angyal, a keresztény hagyományban pedig főangyal (arkangyal). Az Ószövetségben és az Újszövetségben is szerepel.
  • János - Jézus Krisztus első tanítványainak egyike volt. A legfiatalabb apostol volt az egyetlen a 12-ből, aki nem vértanúhalált halt. Jakab apostol testvére az Újszövetség egyik evangélistája is.
  • Bertalan - Jézus Krisztus első tanítványainak egyike volt. Nátánelnek is nevezik. A keresztény hagyomány szerint elevenen megnyúzva szenvedett vértanúhalált.
  • Pantokrátor (Krisztus) - Az abroncskorona tetején oromdíszeket találunk. Ezek között található – a görög korona homlokrészén – a Megváltó képe.
  • Péter - Jézus Krisztus első tanítványainak egyike volt. András apostol testvére. A katolikus hagyomány szerint ő volt Róma első püspöke. Rómában, Néró császár uralkodása alatt szenvedett vértanúhalált.
  • András - Jézus Krisztus első tanítványainak egyike volt. (Simon) Péter apostol testvére. A hagyomány szerint ő ismerte fel először, hogy Jézus a Messiás. Kr. u. 60-ban Pátra városában keresztre feszítették.
  • Pál - A tizenharmadik apostol a korai kereszténység jelentős alakja. Nagy szerepet játszott a kereszténység elterjesztésében az európai kontinensen. Keresztényüldözőből vált vértanúvá („pálfordulás”).
  • Fülöp - Jézus Krisztus első tanítványainak egyike volt. Péter és András apostolokhoz hasonlóan ő is Galileában született.
  • Jákob - Jézus Krisztus első tanítványainak egyike volt. János apostol testvére. Péter apostol helyettese, a második fő tanítvány. Vértanúhalált halt (karddal kivégezték).
  • Tamás - Jézus Krisztus első tanítványainak egyike volt. Ő volt az, aki Jézus sebeit megtapasztalandó, ujjait a sebeibe tette („Hitetlen Tamás”). A pártus király egyik főpapja szúrta le.
  • VII. (Dukász) Mihály - A Bizánci Birodalom császára volt (élt: 1059-1095 k.). Valószínűleg ő küldte a Szent Korona alsó részét képező abroncskoronát I. Géza magyar király görög származású feleségének.
  • Pantokrátor (Krisztus) - A négy aranypántot felül egy négyzetes központi lemezzel kapcsolták össze. A lemezen Krisztus látható.

A Szent Korona

A Szent Korona az egyik legrégebben használt európai uralkodói korona. A magyar államiság fontos jelképei közé tartozik.
Nem I. István idejében, hanem valószínűleg a 12. századtól vált a mindenkori magyar király koronájává.
Először IV. Béla 1256-ból származó oklevelében nevezték Szent Koronának.
A korona két fő részből áll: az alsó abroncsot (corona graeca: görög korona) valószínűleg I. Géza felesége kapta Bizáncból, míg a felső résznek (corona latina: latin korona) nem volt önálló funkciója.
A két koronarészt feltehetően III. Béla idején illesztették össze. A kereszt a 16. században kerülhetett a koronára (sérülése a 17. századból származhat).
A görög koronát zománcképek, ékkövek, gyöngyök és függők díszítik. Az abroncs tetején áttetsző oromdíszek sorakoznak.
A latin korona négy széles aranypántján összesen 8 zománckép és 60 igazgyöngy található. A pántokat felül egy központi, négyzet alakú lemez kapcsolja össze. A lemezen Krisztus képét és 12 igazgyöngyöt helyeztek el.

Jogar

  • arany foglalat
  • díszített fa nyél
  • hegyikristály gömb

Az „igazságosztó pálca”

A jogar az ítélkezés, az igazságosság, a jogszolgáltatás jelképe.
Ősi, keleti eredetű hatalmi jelvény. A magyar koronázási jelvények közé lépő jogar Szent István zászlós lándzsáját váltotta fel.
A jogar egy hegyikristálygömb (bizonyos források szerint a világ harmadik legnagyobb átfúrt kristálya), arany foglalattal és gazdagon díszített fanyéllel.
A gömbre vésett három oroszlán az uralkodói hatalmat jelképezi.
A megmunkálás stílusa alapján az ékszer a 9. században keletkezhetett. Szent István feltehetően sógorától, Henrik német császártól ajándékként kapta.

Országalma

  • négyelt pajzs (Árpád- és Anjou-címerrel)
  • kettős kereszt
  • aranygömb

„A királyság gyümölcse”

Az országalma az uralkodói hatalom teljességének szimbóluma. Csak viszonylag későn került a koronázási jelvények közé.
Az országalma aranyozott ezüstből készült. A gömbrész nem tömör. Mivel két félgömbből illesztették össze, ezért nem szabályos gömb alakú (legnagyobb átmérője függőlegesen 7,9 cm, vízszintesen pedig 8,9 cm).
A valószínűleg később ráhelyezett kettős kereszttel együtt 16 cm magas.
Oldalán négyelt pajzs látható, melyet az Árpádok és az Anjouk címere díszít.
Ez utóbbi miatt valószínű, hogy a 14. században keletkezett.

Kard

  • kardhüvely
  • egyenes penge
  • kézvédő keresztvas
  • markolat (vörös bársony)
  • markolatgomb

A koronázási kard

A kard az ország megvédésének kötelezettségét jelentette.
A szertartásrend fontos darabja, kétszer is szerephez jutott. Először a felkenés után (a korona felhelyezését megelőzően), másodszor pedig a szertartás utolsó aktusaként, amikor az uralkodó a koronázási dombra lovagolt és a négy égtáj felé csapott vele. (Ez utóbbit még a díszes ruhába öltözött Mária Terézia sem kerülhette el...)
A napjainkban látható koronázási kard a jelvények közül a legfiatalabb. Valószínűleg Velencében készítették, a 16. század elején. (A Szent István tulajdonának tartott kard napjainkban Prágában, a Szent Vid székesegyházban látható.)
Pengéje egyenes, a kézvédő széles keresztvasa mindkét oldalon lehajlik. Aranyozott huzalokkal megerősített vörös bársonymarkolata végén kerek markolatgomb található. Díszítése reneszánsz stílusjegyeket mutat.

Palást

  • körirat
  • felirat
  • Krisztus
  • Gizella
  • Szent István
  • szentek és vértanúk
  • apostolok
  • hímzés - Selyem- és aranyfonallal.
  • gallér - Életfamotívumok és állatok.
  • angyalok
  • Szűz Mária
  • selyemszövet
  • próféták

Miseruha a királyok vállán

A palást a magyar koronázási jelvények közül a legrégebbi.
Felirata szerint eredetileg harang alakú miseruha volt. 1031-ben Szent István és Gizella királynő adományozták az épülő székesfehérvári Nagyboldogasszony székesegyháznak.
Feltehetően a veszprémi apácakolostorban készült 1030 körül. A legenda szerint a királynő is részt vett a készítésében. A vegyesházi királyok alatt már bizonyosan használták a koronázási szertartáson.
Bizánci eredetű selyemszövetét arany- és selyemfonállal hímzett képek és latin feliratok díszítik. Kelméjének mintázata csillag és négylevelű virág (vagy rózsa). Gallérját (melyen hímzett és gyöngyökkel kivarrt életfamotívumokat és állatokat láthatunk) a 12. század végén illeszthették hozzá.

Koronázási ékszerek

A magyar koronázási jelvények nem egyszerre, hanem más-más időpontban kerültek be a szertartásrend eszközei közé.

A legfontosabb közülük a magyar államiság egyik kifejezője, a máig is vitatott eredetű Szent Korona, mely a középkori uralkodók hatalmának fő szimbóluma volt.
Az egyik legrégebben használt európai uralkodói korona nem I. István idejében, hanem valószínűleg a 12. századtól vált a mindenkori magyar király koronájává. Először IV. Béla 1256-ból származó oklevelében nevezték Szent Koronának.

A palást a magyar koronázási jelvények közül a legrégebbi. Felirata szerint eredetileg harang alakú miseruha volt.
1031-ben Szent István és Gizella királynő adományozták az épülő székesfehérvári Nagyboldogasszony székesegyháznak.
A vegyesházi királyok alatt már bizonyosan használták a koronázási szertartáson.

A jogar az ítélkezés, az igazságosság, a jogszolgáltatás jelképe. Ősi, keleti eredetű hatalmi jelvény.
A magyar koronázási jelvények közé lépő jogar Szent István zászlós lándzsáját váltotta fel.

Az országalma az uralkodói hatalom teljességének szimbóluma. Viszonylag későn került a koronázási jelvények közé.

A napjainkban látható koronázási kard a jelvények közül a legfiatalabb. Valószínűleg Velencében készítették, a 16. század elején. A kard az ország megvédésének kötelezettségét jelentette.

Magyar király

  • Szent Korona
  • jogar
  • koronázási palást
  • országalma
  • koronázási kard

Szent Korona

A Szent Korona a magyar államiság egyik legfontosabb jelképe.
A koronázási ékszer Európa egyik legrégebben használt és mai napig viszonylag épségben megmaradt beavató koronája.
A 12. századtól szabályos koronázást már csak ezzel a fejékkel végezhettek Magyarországon.

A legvalószínűbb elmélet szerint a Szent Korona korábban két külön tárgy volt.
A régebbi alkotóelem az alsó abroncs, mely feltehetően a 11. században készült.
A felső, keresztpántokkal kialakított koronát a 12. században, III. Béla uralkodása idején egyesíthették az abronccsal, elég kezdetleges módon összeszerelve azokat.

A csúcskereszt a 16. században kerülhetett a tetejére. Ferdesége a 17. században keletkezhetett, az ékszer több más sérülésével egyetemben.

Az abroncskoronát valószínűleg VII. (Dukász) Mihály bizánci császár küldte I. Géza magyar király görög származású feleségének. A „görög koronának” is nevezett abroncs szélessége 5,2, átmérője pedig 20,5 cm.
Uralkodók, angyalok és szentek zománcképei, ékkövek, gyöngyök és függők díszítik. Tetején oromdíszek sora fut, közöttük a homlokrészen Jézus, a hátoldalon Mihály bizánci császár látható.

A felső részt „latin koronának” is nevezik, a rajta levő zománcképek latin nyelvű feliratai miatt.
A négy arany keresztpánt mindegyike 5,2 cm széles. A négy aranypántot felül egy négyzetes központi lemezzel kapcsolták össze. A lemezen Krisztus látható.
A pantokrátor ábrázoláson kívül még hét zománcképet helyeztek el a pántokon, melyek apostolokat ábrázolnak. A központi, felső lemezen 12, a „latin koronán” összesen 72 igazgyöngyöt helyeztek el. Az előbbi szám az apostolokra, az utóbbi pedig Jézus tanítványainak számára utal.

A korona tetejét a legendásan ferde csúcskereszt díszíti. Felhelyezésekor durván áttörték a Jézust ábrázoló felső lemezt.
A 17. századi sérüléseket később megpróbálták kijavítani. A kereszt alatti zománcképet azonban nem sikerült kiegyenesíteni, így a kereszt ferde maradt.

Az évszázadok során a Szent Korona számos kalandot élt át. A viharos idők során többször elrabolták, elvesztették és elrejtették.
Sorsa 1978-ban vett megnyugtató irányt. Ekkor került vissza Magyarországra az USA-ból.
A Szent Koronáról szóló 2000. évi I. törvény értelmében 2000. január 1-je óta a Parlament kupolacsarnokában látható. Protokolláris jellegű őrzése a Magyar Honvédség feladata.

Kapcsolódó extrák

A középkori keresztény egyház hierarchiája (11. század)

A jelenet a középkori nyugati keresztény egyház hierarchikus szerkezetét mutatja be.

A tihanyi bencés apátság

A bencés apátságot I. András király alapította 1055-ben.

Acetaldehid (etanal) (CH₃CHO)

Az aldehidek egyik képviselője, mely ipari szempontból jelentős alapanyag és köztes termék.

Habsburg uralkodópár (19. század)

I. Ferenc József császár és a szépséges Erzsébet 1854-ben, Bécsben kötött házassága sajnos nem volt boldog.

Hunyadi Mátyás seregében (gyalogosok)

I. Mátyás kiváló zsoldosseregének egyik fő alkotóelemét a gyalogosok jelentették.

Hunyadi Mátyás seregében (lovas katonák)

I. Mátyás seregének páncélos lovasai igen komoly haderőt képviseltek a korabeli harcmezőkön.

Igazgyöngy

Egyes kagylók védekezésképpen gyöngyöt termelnek, amelyet ékszerek készítéséhez használunk fel.

Középkori keresztény király

A trónszéken ülő, fejükön koronát viselő, kezükben a felségjelvényeket tartó keresztény uralkodók a középkor jellegzetes szereplői voltak.

Magyar hadicsel (9–10. század)

A megfutamodást színlelő, majd az ellenfelet bekerítő cselt sokáig hatékonyan alkalmazták a lovas nomád népek.

Mongol kán (13. század)

A hatalmas középkori Mongol Birodalom élén a nagykán állt.

Országok jelképei, nevezetességei

Az animáció segítségével megismerhetjük az egyes országok híres tájait, építményeit.

Bizánci császár (6. század)

„Róma örökösének”, a Bizánci Birodalomnak az élén a császár állt.

Arab kalifa (7. század)

A Mohamed próféta utódainak tekintett kalifák az iszlám vallás legfontosabb egyházi vezetői voltak.

I. (Nagy) Péter cár

A cár nyugat-európai mintára, reformokkal próbálta modernizálni az Orosz Birodalmat.

Középkori kínai császár

A különleges kultúrával rendelkező távol-keleti birodalom vezetője élet és halál ura volt.

Perzsa uralkodó (Kr. e. 5. század)

Az ókori perzsa nagykirályok birodalmuk nagysága és kincstáruk gazdagsága miatt váltak híressé.

Török szultán (16. század)

Az Oszmán Birodalom élén az élet és halál urának számító szultánok álltak.

Viking vezér (10. század)

A viking vezéreket a törzsek választották meg tagjaik közül, a vér vagy a tett jogán.

XIV. Lajos (Napkirály)

A francia abszolút uralkodó volt az egyik leghosszabb ideig trónon levő európai király.

Kosárba helyezve!