A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Makedónia (Makedón Birodalom)

Makedónia (Makedón Birodalom)

A legendás uralkodó és hadvezér, Nagy Sándor hatalmas birodalmat hozott létre.

Történelem

Címkék

Makedón Birodalom, makedón, Nagy Sándor, III. Alexandrosz, hellenisztikus utódállamok, II. Philipposz, Gordion, birodalom, Dareiosz, hellenizmus, ókor, görög, háború, hódítás, Föld, ország, Országok, hadjárat, történelem, katona, India, főváros, földgömb, térkép, vaktérkép, térképismeret, határ, falanx, ostromtorony, csata

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

III. Alexandrosz birodalma

  • Földközi-tenger
  • Fekete-tenger
  • Kaszpi-tenger
  • Vörös-tenger
  • Perzsa-öböl
  • Arab-tenger

Makedónia a Kr. e. 4. században emelkedett fel, elsősorban kiváló hadseregének köszönhetően.

Fénykorát II. Philipposz és fia, III. Alexandrosz uralkodása alatt élte. Az utóbbi hatalmas hódításaival birodalmat épített ki.
Birodalma határai a Dunától az Indusig, a Peloponnészosztól Indiáig terjedtek. Legnagyobb kiterjedése idején területe meghaladta az 5 millió km²-t.

Nagy Sándor hadjárata

  • Khairóneia
  • Pella - I. Arkhelaosz makedón király alapította a Kr. e. 5. században. A birodalom első fővárosának, Aigiának a szerepét vette át.
  • Granikosz
  • Szardeisz
  • Milétosz
  • Halikarnasszosz
  • Gordion
  • Isszosz
  • Büblosz
  • Szidón
  • Türosz
  • Gíza
  • Alexandria
  • Amon jóshelye
  • Memphisz
  • Jeruzsálem
  • Damaszkusz
  • Nikephorion
  • Gaugamela
  • Babilon - III. Alexandrosz itt, a birodalma központjának szánt városban halt meg Kr. e. 323-ban.
  • Szúza
  • Perszepolisz
  • Ekbatana
  • Rhagai
  • Alexandria (Herát)
  • Alexandria (Kandahar)
  • Alexandria (Ghazni)
  • Baktra
  • Marakanda (Szamarkand)
  • Alexandria- Eszkhata
  • Alexandria (Bagram)
  • Bukephala
  • Pattala
  • Alexandria - III. Alexandrosz egyik legkedvesebb tartózkodási helye a saját magáról elnevezett egyiptomi város volt.
  • Kr. e. 334
  • Kr. e. 333
  • Kr. e. 332
  • Kr. e. 331
  • Kr. e. 330
  • Kr. e. 329
  • Kr. e. 328
  • Kr. e. 327
  • Kr. e. 326
  • Kr. e. 325
  • Kr. e. 324
  • Kr. e. 323

II. Philipposz makedón király létrehozta a perzsa-ellenes pánhellén (más néven: korinthoszi) szövetséget a khairóneiai csata után. A szövetség Kr. e. 337-ben hadat üzent az akkoriban több problémával is küzdő Perzsa Birodalomnak.
Ám a következő évben II. Philipposz merénylet áldozata lett, így a bosszúhadjárat megvalósítása a helyébe lépő III. Alexandroszra, azaz Nagy Sándorra várt.

Alexandrosz zömében makedónokból és görögökből álló serege Kr. e. 334-ben átkelt a Hellészpontoszon és benyomult Kis-Ázsiába.
A perzsákkal először a Granikosz folyónál ütköztek meg. A győzelem után Alexandrosz felszabadította a ión városokat, így Kis-Ázsia nyugati partvidékének irányítása az ő kezébe került.
Bár a hadjárat eredeti célja ezzel teljesült, Alexandrosz mégis a támadás folytatása mellett döntött. A következő állomás Gordion városa volt. (A legenda szerint Nagy Sándor itt vágta el azt a csomót, melyről a jósok azt hirdették, hogy aki kibogozza, az Ázsia ura lesz.)
Kr. e. 333-ban újra összecsapott III. Dareiosz perzsa király hadaival. Az Isszosznál vívott hatalmas ütközet fényes makedón diadallal zárult, a perzsa uralkodó elmenekült.
A csata után Alexandrosz Föníciát és Palesztinát is meghódította. (Csak Türosznál ütközött komolyabb ellenállásba.) Így a tenger felől a perzsák már nem jelentettek veszélyt.
A makedón sereg tovább vonult dél felé. Egyiptom kapitulált, Nagy Sándor pedig fáraóvá és a Napisten fiává kiáltatta ki magát. Kr. e. 331-ben megalapította azt az Alexandriát, mely később az ország fővárosa és kulturális központja lett. Még a Szíva-oázisban található híres Amon jóshelyet is felkereste.
Egyiptomot elhagyva újra benyomult Palesztinába és Föníciába, majd kelet felé fordult. Célja ekkor már egyértelműen az egész Perzsa Birodalom elfoglalása volt.
Seregével elérte az Eufrátesz, majd a Tigris folyót. A perzsákkal Gaugaméla mellett ütköztek meg. Az isszoszi csatához hasonlóan Alexandrosz itt is diadalt aratott a megfutamodó Dareiosz felett.
A makedón sereg bevonult a legendás gazdagságú Babilonba, ahol Nagy Sándor kikiáltatta magát "Ázsia királyává".
Kr. e. 330 elején már a perzsa fővárosban volt Alexandrosz serege. Perszepoliszt kifosztották, a nagykirályok legendás palotáját pedig lerombolták.
Bár már Perzsia urának mondhatta magát, Nagy Sándor tovább üldözte a menekülő III. Dareioszt. Baktria felé indult, mert az ottani helytartó fogságba ejtette a perzsa uralkodót. Ám a szatrapa megölette Dareioszt, akit Alexandrosz méltó módon eltemettetett Perszepoliszban. A király halálával Nagy Sándor az Akhaimenida-ház örökösévé vált.
A zseniális hadvezér serege a következő éveket Szogdia és Baktria területén töltötte, uralma alá vonva a korábbi Perzsa Birodalom keleti területeit is.
A Perzsa Birodalom elfoglalása után Alexandrosz figyelme India felé fordult. Szerette volna a már akkor is óriási birodalmának határait keletebbre tolni.
Seregével átkelt az Induson.
Az első nagy ütközetet Pórosz királlyal vívta, a Hüdaszpész folyónál Kr. e. 326-ban. A csata makedón győzelemmel zárult, de Alexandroszt hatalmas csapás érte. Elvesztette társát, a Bukephalosz névre hallgató lovat. Hűséges hátasának városalapítással állított emléket.
Ezt követően Nagy Sándor serege tovább vonult India belseje felé. Ám a hosszú hadjárat és az időjárás annyira elgyötörte a még életben lévő katonákat, hogy nem voltak hajlandók az expedíció folytatására. A Hüphaszisz folyóig jutottak el.
Alexandrosz kénytelen volt feladni az Indiával kapcsolatos terveit és visszafordult. Ezt követően dél felé haladtak és Kr. e. 325-ben elérték az Indus torkolatánál az Indiai-óceánt.
Ott két részre osztotta seregét, melynek negyede hajókon, nagyobbik része pedig Alexandrosz irányításával gyalogosan indult vissza Perzsiába. Ez utóbbiakat óriási veszteségek érték útközben, hiszen rendkívül zord helyeken vezetett az útjuk.
Kr. e. 324-ben Szúzában találkozott egymással a két sereg. Állítólag itt, egy óriási ünnepség keretében Alexandrosz tömeges esküvőt szervezett a makedón és a perzsa arisztokrácia összekapcsolására ("szúzai menyegző").
Kr. e. 323 januárjában Alexandrosz visszatért Babilonba. Itt megfogalmazta egy új, Arábia meghódítását célul kitűző hadjárat tervét. Ám ennek a megvalósítását már nem kezdhette meg, mert júniusban meghalt.
A fiatalon, harminckét évesen elhunyt Nagy Sándor halálának hátterében a rendkívüli fizikai terhelés és a mértéktelen alkoholfogyasztás miatti egészségkárosodás állhatott.

Hellenisztikus utódállamok

  • Antigonosz birodalma
  • Szeleukosz birodalma
  • Ptolemaiosz birodalma
  • Lüszimakhosz birodalma
  • Kasszandrosz birodalma

Nagy Sándor Kr. e. 323-ban bekövetkezett halála után még nem eléggé szilárd és egységes birodalma darabjaira hullott (hellenisztikus utódállamok).

III. Alexandrosz halála előtt senkit sem jelölt ki törvényes örököséül. A történetíró Diodórosz szerint a halálos ágyán csak ennyit válaszolt arra a kérdésre, hogy kinek szánja a birodalmát: "A legerősebbnek".
Igaz, hogy egyik feleségétől, Roxánától fia született, de csak két hónappal a halála után. A fiú IV. Alexandrosz néven makedón király lett, de uralma nem terjedt ki a korábbi legendás birodalom ázsiai és egyiptomi területeire.

Nagy Sándor halála után korábbi hadvezérei osztották fel a birodalmat véres harcok során. (Őket az utód jelentésű görög szó miatt diadokhoszoknak nevezzük.)
Makedónia és Hellász Kasszandrosz kezébe került, aki Antigonosz halála után megszerezte annak területeit is.
Egy másik önjelölt uralkodó, Lüszimakhosz uralma Trákiára és Kis-Ázsia bizonyos területeire terjedt ki.
A Nikatór (jelentése: győzedelmes) ragadványnévvel illetett Szeleukosz a keleti részeket uralta, óriási szeletet hasítva ki a birodalomból. A Szeleukida-dinasztia alapítója hozta létre a római hódításig fennálló Szeleukida Birodalmat.
Egyiptom Ptolemaiosz kezébe került, aki megalapította a fáraók földjét VII. Kleopátra haláláig uraló Ptolemaida-dinasztiát.

Makedón katona

  • szarisza - Kb. 4–6 méter hosszú döfőlándzsa.
  • mellvért
  • sisak
  • pajzs
  • lábvért
  • saru
  • kard

Nehézgyalogosaik, a hopliták legfőbb fegyvere a 4–6 méter hosszú döfőlándzsa, a szarisza volt, melyet jobb kezükben fogtak. A közelharcban elsősorban a görögöknél hosszabb kardjukat használták. A bal kezükben tartott könnyű pajzzsal testük bal oldalát és bal oldali társukat védték. Emellett sisakot, és testük bizonyos részein páncélt is viseltek.

Makedón falanx

A görög eredetű falanx szó jelentése: csoport, közösség. Harcászati kifejezésként a több sor mélységű, nehézfegyverzetű gyalogosokból álló hadrendre vonatkozik.
Bár a tudósok egy része görög találmánynak tekinti, bizonyos források szerint más népeknél is megjelent e sajátos hadrend alkalmazása, már a klasszikus görög kor előtt is.
Annyi azonban bizonyos, hogy a falanxban történő hadviselést a görögök emelték mesteri szintre.

Nehézgyalogosaik, a hopliták legfőbb fegyvere a 2-3 méter hosszú döfőlándzsa, a dorü volt, melyet jobb kezükben fogtak. Emellett még egy rövid karddal is rendelkeztek.A bal kezükben tartott pajzzsal testük bal oldalát és bal oldali társukat védték. Emellett sisakot, és testük bizonyos részein páncélt is viseltek.

A falanx hossza és mélysége a hadsereg létszámán túl a terepviszonyoktól is függött. Jellemző volt a nyolc sor mélységű hadrend. A falanx számos legendás ütközetben vezette sikerre a görögöket.

A makedón hadseregben II. Philipposz király vezette be a falanx alkalmazását, melyet a korábbi nehézgyalogságból szerveztek meg. A makedón falanx kisebb egységekből, szüntagmákból épült fel. Ezek 16 darab, 16 harcos által alkotott sorból álltak.

A 256 katona jelentősen hosszabb lándzsával rendelkezett, mint a görög hopliták, ugyanis egy-egy makedón szarissza hossza 4-6 méter volt.

Az első sorokban levő katonák vízszintesen, illetve ferdén előre, a 6. sortól kezdve pedig már függőlegesen tartották a lándzsákat.

Makedón ostromtorony

A jelentősebb városokat már az ókorban is magas, erős fallal vették körül. Ezért a támadó félnek új eszközökre, ostromgépekre volt szüksége.
A különböző hajítógépekkel távolról rombolhatták a falakat, de a végső siker érdekében el is kellett a katonáknak jutni azokhoz. Közvetlenül a falnál tudták használni az ostromlétrákat, a faltörő kosokat és az ostromtornyokat.
Az ostromtornyok legelső, feljegyzett alkalmazása az asszírok idejére tehető. Később többek között a makedón hadsereg is előszeretettel vetette be az erődített helyek elleni támadások során.

E hadi eszköz alapvető funkciója az volt, hogy a katonák viszonylagos biztonságban eljuthassanak a falig, majd hatékonyan támadhassák azt.
Az ostromtornyok magas, többszintes építmények voltak. Általában kerekes alvázzal rendelkeztek, így könnyebben mozgathatták őket. Belsejükben létrák segítségével lehetett feljutni a következő szintre. Felső részükre gyakran még csapóhidat is szereltek, hogy a harcosok még egyszerűbben feljuthassanak a falakra. Az ostromtoronyban levő katonák védelmében az építményt legalább három oldalról befedték.

Mivel fő építőanyaga a fa volt, ezért az ellenség harcosai mindig megpróbálták gyújtólövedékekkel megsemmisíteni a félelmetes szerkezetet. Az ostromlók emiatt olyan anyagokkal borították a torony külsejét, melyek kevésbé voltak gyúlékonyak. E célnak tökéletesen megfeleltek például a nedves állatbőrök.

Játék

Kapcsolódó extrák

Görög és makedón falanx

Az ókori Hellászban kialakult falanx a nehéz fegyverzetű gyalogság hadrendje, illetve alapegysége volt.

Isszoszi csata (Kr. e. 333)

A csatában Nagy Sándor makedón serege megsemmisítő vereséget mért III. Dareiosz túlerőben levő perzsa seregére.

Makedón katona (Kr. e. 4. század)

Az ókori Makedón Királyság katonái messze földön rettegett harcosoknak számítottak.

Legendás ókori birodalmak

Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).

Makedón ostromtorony (Kr. e. 4. század)

Nagy Sándor hadserege e technikai eszköz segítségével eredményesen ostromolt erődített helyeket is.

Gaugamélai csata (Kr. e. 331)

A taktikai mesterműnek tartott csatában Nagy Sándor döntő győzelmet aratott a perzsák felett.

Görög hoplita (Kr. e. 5. század)

Ókori hellén nehézfegyverzetű gyalogos katona.

Perzsa hajóhíd (Kr. e. 5. század)

I. Dareiosz és Xerxész is hajóhidat építtetett a Boszporuszon hatalmas serege számára.

Perzsa harcos (Kr. e. 5. század)

Az ókori perzsa hadsereg rettegett tagjai voltak a kiváló íjászok.

Perzsa uralkodó (Kr. e. 5. század)

Az ókori perzsa nagykirályok birodalmuk nagysága és kincstáruk gazdagsága miatt váltak híressé.

Ókori indiai harci elefánt

Az indiaiak számos csatában hatékonyan alkalmazták az "ókori tankokat", a harci elefántokat.

Napóleoni háborúk

Az önmagát megkoronázó francia császár, I. Napóleon volt a történelem egyik legzseniálisabb hadvezére.

Kosárba helyezve!