A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Marie Curie laboratóriuma

Marie Curie laboratóriuma

A fizikai és a kémiai Nobel-díjat is elnyerő Marie Curie a tudománytörténet talán legismertebb női alakja.

Fizika

Címkék

Curie, Marie Curie, Sklodowska, urán, rádium, radioaktivitás, radioaktív bomlás, sugárzás, részecskefizika, atommag, kvantumfizika, kvantum, részecske, alfa-bomlás, elektromágnes, béta-bomlás, gamma-sugárzás, alfa-sugárzás, béta-sugárzás, Párisz, tudós, tudománytörténet, Franciaország, Lengyelország, Nobel-díj, laboratórium, uránszurokérc, Sorbonne, fizikai, történelem, modern kor

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Milyen származású volt Marie Curie?
  • Mi volt Marie Curie születési neve?
  • Ki volt Marie Curie férje?
  • Igaz-e az állítás? Marie Curie volt a párizsi egyetem (a Sorbonne) első professzora.
  • Hány Nobel-díjat kapott Marie Curie?
  • Melyik Nobel-díjat kapta meg Marie Curie is?
  • Melyik Nobel-díjat kapta meg Marie Curie is?
  • Melyik évben kapta meg az első Nobel-díját Marie Curie?
  • Ki NEM tartozik az 1903-ban fizikai Nobel-díjjal kitüntetettek közé?
  • Igaz-e az állítás? Marie Curie volt az első kétszeres Nobel-díjas.
  • Hol nyugszik Marie Curie?
  • Mi volt Marie és Pierre Curie kedvenc kikapcsolódása?
  • Ki fedezte fel a radioaktivitást?
  • Melyik elemet fedezte fel a Curie házaspár?
  • Melyik elemet fedezte fel a Curie házaspár?
  • Kinek (vagy minek) a tiszteletére nevezte el polóniumnak az új elemet Marie Curie?
  • Igaz-e az állítás? Marie Curie volt az első nő, aki doktori címet kapott Franciaországban.
  • Igaz-e az állítás? Marie Curie előtt csak egy nő kapott Nobel-díjat.
  • Igaz-e az állítás? Marie Curie mindkét lánya Nobel-díjat kapott.
  • Milyen Nobel-díjat kapott Marie Curie lánya, Irène Joliot-Curie?
  • Feltehetően mi okozta Marie Curie halálát?
  • Melyik kémiai elemet nevezték el a Curie házaspárról?
  • Igaz-e az állítás? Az első olyan kémiai elem, melyet konkrét személyről (személyekről) neveztek el, a Curie házaspárról kapta nevét.
  • Minek a (nem SI) mértékegységét nevezték el a Curie házaspárról?
  • Melyik országhoz kapcsolódik Marie Curie alkotótevékenységének legjelentősebb része?
  • Milyen műszerrel ellenőrizte a radioaktivitást a Curie házaspár?
  • Melyik évben fedezte fel a polóniumot és a rádiumot a Curie házaspár?
  • Mik vagy kik voltak az ún. „kis Curie-k” („petites Curies”)?
  • Mennyi uránszurokércet dolgozott fel a Curie házaspár 0,1 g rádium-klorid elkülönítéséhez?
  • Milyen épületben (helyiségben) születtek meg a Curie házaspár úttörő felfedezései?

Jelenetek

Laboratórium

Maria Salomea Skłodowska 1867-ben, egy tanár házaspár ötödik gyermekeként látta meg a napvilágot Varsóban.
Kiváló eredménnyel érettségizett a varsói lánygimnáziumban, de az akkori körülmények között nem volt lehetősége az előrelépésre. Magántanítóként és nevelőnőként dolgozott a következő években. Egy rövid ideig lehetősége nyílt arra, hogy unokatestvére mellett dolgozzon a mezőgazdasági és ipari múzeum laboratóriumában, ahol értékes tapasztalatokra tett szert.

Az áttörést az 1891-es év hozta meg számára, amikor nővérét követve Párizsba költözött. Még abban az évben megkezdte matematikai, fizikai és kémiai tanulmányait a párizsi egyetem természettudományi karán. Két év múlva át is vehette fizikából, majd a következő évben matematikából szerzett diplomáját.
Ebben az időben már (a később szintén Nobel-díjat kapó) Gabriel Lippmann laboratóriumában is dolgozott.
Maria egy társasági összejövetelen ismerkedett meg Pierre Curie-vel, akivel 1895-ben össze is házasodott. A tudós pár figyelme az első közös érdeklődési kör, a mágnesesség után Henri Becquerel hatására a radioaktivitás felé fordult.
Első közös laboratóriumukat egy fészerben rendezték be. A fizikus házaspár gyakorlatilag csak a közös kedvtelés, a kerékpározás miatt mozdult ki tudományos kutatásaik helyiségéből.

Marie Curie

Marie Curie 1903-ban megkapta a doktori címet, az első nőként Franciaországban.
Ugyanebben az évben férjével és mentorával közösen átvehették a fizikai Nobel-díjat, "elismerésül azért a rendkívüli szolgálatért, melyet csoportmunkával nyújtottak a Henri Becquerel által felfedezett radioaktív sugárzás további kutatásában". Madame Curie személyében tisztelhetjük az első női díjazottat.
Időközben Pierre professzori címet és saját laboratóriumot kapott az egyetemen. Felesége lett a labor kutatási igazgatója.
Férje 1906-os tragikus halálát követően a megtört özvegyet nevezték ki Pierre helyére, így ő lett a Sorbonne első női professzora.
Marie Curie 1911-ben a kémiai Nobel-díjat is elnyerte "elismerésképpen a rádium és polónium felfedezésért, a rádium sikeres izolálásáért, és ennek a figyelemreméltó elemnek további tanulmányozásáért". Ő lett a tudománytörténet első kétszeres Nobel-díjas tudósa.

Eredményei meggyőzték a francia kormányzatot is, így 1914-ben felépülhetett Marie régi vágya, egy tudományos intézet (Rádium Intézet). Az elsősorban kémiai, fizikai és orvostudományi kutatásoknak otthont adó intézetet természetesen maga irányította. (Közbenjárására Varsóban is megnyílt egy Rádium Intézet 1932-ben, melyet az egyik nővére vezetett.)

Madame Curie és társai szerteágazó kutatásai a gyakorlatban is igen gyümölcsözőek voltak, pl. az I. világháború idején megalkották a "kis Curie" becenévvel illetett mobil röntgengépet.

Marie Curie 66 éves korában halt meg egy francia szanatóriumban. Halálának legvalószínűbb oka az lehetett, hogy a radioaktív anyagokkal való kísérletezés az évek alatt tönkretette a szervezetét. (A sugárzás káros hatásait akkor még nem ismerték.) A világtörténelem leghíresebb tudós asszonyának teste a párizsi Panthéonban nyugszik.

Műszerek

Marie Curie ötlete alapján átalakították azt a műszert, mely alkalmas volt a radioaktív sugárzás hatására keletkező elektromos jelenségek kimutatására és mérésére. Ezzel az elektrométerrel már nagy horderejű vizsgálatokat tudtak végezni, hiszen lehetővé vált a sugárzás ionizációjának hatására fellépő kis áramerősségek mérése.
Így jöttek rá arra is, hogy az uránnál jóval erősebben sugároz a szurokérc, vagyis tartalmaznia kell egy másfajta (sokkal erősebben radioaktív) elemet is. Rendkívül hosszú és fáradtságos munkával, több tonnányi szurokérc feldolgozásával végül két új radioaktív elemet is sikerült elkülöníteniük: a polóniumot és a rádiumot. Az előbbi neve Marie lengyel származására utal.

A rádium az alkáliföldfémek csoportjába tartozó kémiai elem (vegyjele: Ra). Ezüstfehér, radioaktív, fémes elem. A Curie házaspár fedezte fel az uránszurokércben 1898-ban. Nevét a latin radius (sugár) szóról kapta. Rendkívül ritka elem, hét tonna uránszurokérc kb. 1 g rádiumot tartalmaz.

A rádium radioaktivitása milliószorosa az uránénak. A rádium sói folyamatosan hőt sugároznak és különleges zöld színnel világítanak a sötétben.

Előállításakor ásványait több lépésben, lúgokban és savakban oldják, majd klórt adnak hozzá. Így rádium-klorid keletkezik, melyből elektrolízissel nyerik ki a rádiumot.

A 226-os tömegszámú izotópjának felezési ideje 1602 év, ezért Marie Curie személyes tárgyai (pl. a laboratóriumban használt jegyzetfüzete) még nagyon sokáig sugároznak majd.

Séta

U 238 bomlási sor

  • Urán, U 238
  • felezési idő: 4,468 x 10⁹ év
  • Tórium, Th 234
  • felezési idő: 24,1 nap
  • Protaktínium, Pa 234
  • felezési idő: 6,7 óra
  • Urán, U 234
  • felezési idő: 245 500 év
  • Tórium, Th 230
  • felezési idő: 75 380 év
  • Rádium, Ra 226
  • felezési idő: 1602 év
  • Radon, Rn 222
  • felezési idő: 3,8235 nap
  • Polónium, Po 218
  • felezési idő: 3,1 perc
  • Ólom, Pb 214
  • felezési idő: 26,8 perc
  • Bizmut, Bi 214
  • felezési idő: 19,9 perc
  • Polónium, Po 214
  • felezési idő: 164,3 µs
  • Ólom, Pb 210
  • felezési idő: 22,3 év
  • Bizmut, Bi 210
  • felezési idő: 5,013 nap
  • Polónium, Po 210
  • felezési idő: 138,376 nap
  • Ólom, Pb 206
  • felezési idő: stabil
  • α-bomlás
  • β-bomlás

Az urán az aktinoidák csoportjába tartozó kémia elem (vegyjele: U). Jellemzői: nagy sűrűségű, nehéz, ezüstfehér, radioaktív.
Egy német kémikus, Martin Heinrich Klaproth fedezte fel a szurokércben a 18. század végén. Nevét a néhány évvel korábban felfedezett Uránusz bolygóról kapta.
A természetben a 234-es (0,005%), a 235-ös (0,720%) és a 238-as (99,270%) tömegszámú izotópjai fordulnak elő. Elszórtan az egész földkéregben megtalálható. Legfontosabb ásványa az uránszurokérc.

Ernest Rutherford kísérleteiből kiderült, hogy a radioaktív sugárzás az atommagokból indul ki. Ő állapította meg elsőként azt is, hogy a sugárzáskor az atommag átalakul: új mag, új elem keletkezik. Ezt az átalakulást radioaktív bomlásnak nevezték el. Kiderült az is, hogy az új elem általában szintén radioaktív, vagyis képes tovább bomlani.

Radioaktivitás

  • +
  • α-részecskék - A negatív elektróda felé hajlik el a pályájuk, tehát pozitív töltésűek. Héliumatommagok, azaz két protonból és két neutronból állnak.
  • β-részecskék - A pozitív elektróda felé hajlik el a pályájuk, tehát negatív töltésűek. Elektronok, melyek az atommagban zajló átalakulás során szabadulnak fel. A pálya elhajlása nagyobb mértékű, mint az α-részecskék esetében, mivel a β-részecskék tömege kisebb, mint az α-részecskéké.
  • γ-részecskék - Pályájuk nem hajlik el, tehát töltés nélküli részecskék. Nagy energiájú fotonok, melyek fénysebességgel mozognak.

A radioaktív sugárzást Henri Becquerel francia fizikus fedezte fel 1896-ban.
Becquerel különböző ásványok foszforeszkálását vizsgálta.
Megfigyelte, hogy az elzárt helyen tartott uránsó nyomot hagyott az alatta lévő fényérzékeny lemezen, holott előtte külső napsugárzás nem érte az ércet. Ebből arra következtetett, hogy az uránvegyületek láthatatlan sugárzást bocsátanak ki anélkül, hogy előzőleg külső megvilágítás érte volna azokat.

A Curie házaspárnak 1898-ban sikerült elkülöníteni további radioaktív elemeket, a rádiumot és a polóniumot. Előbbit a latin radius (sugár) szóról, utóbbit pedig Marie Curie szülőhazájáról, Lengyelországról nevezték el.

Becquerel és a Curie házaspár a radioaktivitás felfedezéséért és tanulmányozásáért 1903-ban megosztott fizikai Nobel-díjban részesült.
1911-ben Marie Curie a kémiai Nobel-díjat is megkapta az új radioaktív elemek felfedezéséért.

Ernest Rutherford és más fizikusok a radioaktív sugárzások tulajdonságait vizsgálták. (Rutherford is elnyerte a kémiai Nobel-díjat, 1908-ban.)
Az elektromos és mágneses mezőben való eltérülés alapján három komponenst érzékeltek a radioaktív sugárzásban. Megállapították, hogy ezek közül kettő töltéssel rendelkezik, míg a harmadik nem térül el sem elektromos, sem pedig mágneses mezőben, tehát nem rendelkezik elektromos töltéssel. A pozítív töltésű komponenst alfa-sugárzásnak, a negatív töltésűt béta-sugárzásnak, a harmadikat pedig gamma-sugárzásnak nevezték el.

Animáció

Narráció

A tudománytörténet egyik leghíresebb női alakja Maria Salomea Skłodowska néven született Varsóban. 1891-ben kezdte meg matematikai, fizikai és kémiai tanulmányait a párizsi egyetemen, melynek nem csak diplomáit, hanem férjét, Pierre Curie-t is köszönhette.

A tudós pár figyelme az első közös érdeklődési kör, a mágnesesség után Henri Becquerel hatására a radioaktivitás felé fordult.
Rendkívül hosszú és fáradtságos munkával, több tonnányi szurokérc feldolgozásával végül két új radioaktív elemet is sikerült elkülöníteniük: a polóniumot és a rádiumot. Az előbbit Marie szülőhazájáról, Lengyelországról, az utóbbit pedig a sugár jelentésű latin radius szóról nevezték el.

Marie Curie 1903-ban megkapta a doktori címet, az első nőként Franciaországban. Ugyanebben az évben Becquerel és a Curie házaspár a radioaktivitás felfedezéséért és tanulmányozásáért megosztott fizikai Nobel-díjban részesült.

Férje tragikus halála után Marie lett a Sorbonne első női professzora. 1911-ben elnyerte a kémiai Nobel-díjat, így benne tisztelhetjük a tudománytörténet első kétszeres Nobel-díjas tudósát is.

Kapcsolódó extrák

Az atommodellek fejlődése

Az atom szerkezetéről alkotott felfogások, nézetek kialakulásának főbb állomásai napjainkig.

Láncreakció

Az atommaghasadás során felszabaduló energia felhasználható békés és hadászati célokra is.

Radioaktivitás

A nem stabil atommagok bomlásának folyamatát nevezzük radioaktivitásnak.

A Rutherford-kísérlet

A Rutherford-kísérlettel sikerült kimutatni a pozitív töltésű atommagok létét. Az eredmények egy új atommodell kidolgozásához szolgáltak alapul.

Atombomba (1945)

A történelem egyik legpusztítóbb fegyverének kifejlesztésében magyar tudósok is részt vettek.

Atomerőmű

A magreakció eredményeként felszabaduló energiát villamosenergia-termelésre használják.

Elemi részecskék

A kvarkok és a leptonok építik fel az anyagot, a kölcsönhatásokat a bozonok közvetítik.

Fizikusok, akik megváltoztatták a világot

E nagyszerű tudósok tevékenysége óriási hatást gyakorolt a fizika tudományának fejlődésére.

Fúziós reaktor

Az atommagfúzió környezetbarát, gyakorlatilag korlátlan energiaforrásként fog szolgálni.

Hogyan működik a PET-CT?

A PET-CT segítségével sebek ejtése nélkül szerezhetünk vizuális információt szervezetünk belső részének anatómiai felépítéséről és működéséről.

Nikola Tesla laboratóriuma (Shoreham, USA)

Az elsősorban elektrotechnikával foglalkozó mérnök-feltaláló kétségkívül a második ipari forradalom egyik legzseniálisabb alakja volt.

Az égi mechanika fejlődése

A jelenet a világegyetemről alkotott képünket befolyásoló csillagászok, fizikusok munkásságát foglalja össze.

Newton mozgástörvényei

Az animáció szemlélteti Sir Isaac Newton három mozgástörvényét, amelyek forradalmasították a fizikát.

Kosárba helyezve!