A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Medúza

Medúza

A legősibb szövetes állatok, a csalánozók szabadon úszó képviselői a medúzák.

Biológia

Címkék

medúza, csalánozók, csalánsejt, rakétaelv, űrbél, tapogatók, hámizomsejt, tengeri, ragadozó, lebegő életmód, nemzedékváltakozás, állat, élőlény, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Medúza

Metszete

  • szájnyílás - A szájkarok segítségével az állat a zsákmányt ezen keresztül juttatja az űrbélbe. A salakanyagok leadása is ezen keresztül történik.
  • szájkar - Sok csalánsejtet tartalmaz. Fontos a zsákmány elejtésében és űrbélbe juttatásában.
  • űrbél - A mirigysejtek váladéka megkezdi az emésztést. Az emésztősejtek endocitózissal felveszik a részben lebontott anyagokat, és az emésztést befejezik. A csalánozóknál tehát a sejten belüli emésztés mellett már megjelent a fejlettebb sejten kívüli emésztés is.
  • külső testréteg - Idegsejteket és hámizomsejteket tartalmaz. Az idegsejtek hálózatos (diffúz) idegrendszert képeznek: fejlett idegi központok nincsenek, de a medúzákban kisebb dúcok kialakulnak. A hámizomsejtek elhatároló szerepük mellett felelnek az állat mozgásáért is.
  • középső testréteg - Kocsonyás réteg, kevés sejtet tartalmaz. Másik neve mezoglöa.
  • belső testréteg - Mirigysejtjeinek váladéka megkezdi a táplálék emésztését az űrbélben.
  • peremtapogatók

Testfala

  • csalánsejt - Az áldozat testébe méreganyagot juttat.
  • hámizomsejt - A csalánozókban még nem különül el a hámszövet és az izomszövet. A hámizomsejtek a hám határoló és az izmok mozgató feladatait látják el. Kiszélesedő alapi részükben fehérjefonalak találhatók, amelyek biztosítják az állat mozgását.
  • idegsejt - Elektromos jelek segítségével a hámizomsejtek összehúzódását okozza. Az idegsejtek hálózatos (diffúz) idegrendszert képeznek: fejlett idegi központok nincsenek, de a medúzákban kisebb dúcok kialakulnak.
  • középső testréteg - Kocsonyás réteg, kevés sejtet tartalmaz. Másik neve mezoglöa.
  • emésztőnedvet termelő mirigysejt - A mirigysejtek váladéka megkezdi az emésztést.
  • emésztősejt - Az emésztősejtek endocitózissal felveszik a részben lebontott anyagokat és az emésztést befejezik. A csalánozóknál tehát a sejten belüli emésztés mellett már megjelent a fejlettebb sejten kívüli emésztés is.

Csalánsejt

  • érzékelő serte
  • fedél
  • tüske
  • feltekert csalánfonal
  • kilőtt csalánfonal

Animáció

  • szájnyílás - A szájkarok segítségével az állat a zsákmányt ezen keresztül juttatja az űrbélbe. A salakanyagok leadása is ezen keresztül történik.
  • szájkar - Sok csalánsejtet tartalmaz. Fontos a zsákmány elejtésében és űrbélbe juttatásában.
  • űrbél - A mirigysejtek váladéka megkezdi az emésztést. Az emésztősejtek endocitózissal felveszik a részben lebontott anyagokat, és az emésztést befejezik. A csalánozóknál tehát a sejten belüli emésztés mellett már megjelent a fejlettebb sejten kívüli emésztés is.
  • külső testréteg - Idegsejteket és hámizomsejteket tartalmaz. Az idegsejtek hálózatos (diffúz) idegrendszert képeznek: fejlett idegi központok nincsenek, de a medúzákban kisebb dúcok kialakulnak. A hámizomsejtek elhatároló szerepük mellett felelnek az állat mozgásáért is.
  • középső testréteg - Kocsonyás réteg, kevés sejtet tartalmaz. Másik neve mezoglöa.
  • belső testréteg - Mirigysejtjeinek váladéka megkezdi a táplálék emésztését az űrbélben.
  • peremtapogatók
  • csalánsejt - Az áldozat testébe méreganyagot juttat.
  • hámizomsejt - A csalánozókban még nem különül el a hámszövet és az izomszövet. A hámizomsejtek a hám határoló és az izmok mozgató feladatait látják el. Kiszélesedő alapi részükben fehérjefonalak találhatók, amelyek biztosítják az állat mozgását.
  • idegsejt - Elektromos jelek segítségével a hámizomsejtek összehúzódását okozza. Az idegsejtek hálózatos (diffúz) idegrendszert képeznek: fejlett idegi központok nincsenek, de a medúzákban kisebb dúcok kialakulnak.
  • középső testréteg - Kocsonyás réteg, kevés sejtet tartalmaz. Másik neve mezoglöa.
  • emésztőnedvet termelő mirigysejt - A mirigysejtek váladéka megkezdi az emésztést.
  • emésztősejt - Az emésztősejtek endocitózissal felveszik a részben lebontott anyagokat és az emésztést befejezik. A csalánozóknál tehát a sejten belüli emésztés mellett már megjelent a fejlettebb sejten kívüli emésztés is.
  • érzékelő serte
  • fedél
  • tüske
  • feltekert csalánfonal
  • kilőtt csalánfonal

Felépítése

Narráció

A csalánozókra általában a nemzedékváltakozás jellemző: a polipnemzedék és a medúzanemzedék váltogatja egymást. A polip, amely általában helyhez kötött életmódot folytat, ivartalanul, bimbózással hozza létre a medúzát. A medúzák szabadon úszó, ragadozó állatok, ivaros szaporodással hozzák létre a polipnemzedék egyedeit.

A csalánozók embrionális fejlődése során a külső és a belső csíralemez figyelhető meg, tehát a középső csíralemez még nem alakult ki. A két csíralemezből a külső és a belső testréteg fejlődik ki. A két réteg között megfigyelhető a középső réteg, a kocsonyás állagú mezoglöa.

A belső testrétegben mirigysejtek vannak, amelyek váladéka megkezdi az emésztést. Az emésztősejtek felveszik a részben lebontott anyagokat, és befejezik az emésztést. A csalánozóknál tehát a sejten belüli emésztés mellett már megjelent a fejlettebb sejten kívüli emésztés is.
A külső réteg hámizomsejteket tartalmaz. Kiszélesedő alapi részükben fehérjefonalak találhatók, amelyek biztosítják az állat mozgását. Az idegsejtek elektromos jelek segítségével a hámizomsejtek összehúzódását irányítják.
Idegrendszerük hálózatos, azaz diffúz: fejlett idegi központok nincsenek, de a medúzákban kisebb dúcok kialakulnak. A csalánsejtek az áldozat testébe méreganyagot juttatnak.

Amikor az áldozat az érzékelősertét megérinti, a csalánsejt működésbe lép: a fedél felnyílik, a tüske felsérti az áldozat kültakaróját, és a kilőtt csalánfonal mérget juttat a sebbe. A folyamat kevesebb, mint egy milliomod másodperc alatt lejátszódik.

A csalánsejtek mennyisége a szájkarokon a legnagyobb. Az elejtett prédát a medúza a szájkarok segítségével juttatja űrbelébe.

A medúzák emberre is veszélyt jelenthetnek. A legveszélyesebb a kockamedúzák mérge, amely becslések szerint évente mintegy száz ember halálát okozza.

Kapcsolódó extrák

Szivacs

A legősibb, vízben élő állatcsoport, testük aszimmetrikus, szöveteik nincsenek.

Füles planária

Az egyik legismertebb laposféreg.

Ammoniteszek, előrenéző szifótölcséres lábasfejűek

Külső szilárd vázzal rendelkező, kihalt fejlábúak. Kövületeik fontos szintjelzők.

Éticsiga

Elterjedt csigafaj, melyet táplálékként is fogyasztanak.

Folyami kagyló

Folyóvizekben gyakori puhatestű.

Házi méh

A rovarállamokat alkotó házi méhek termelik a mézet, ami értékes táplálékunk.

Horgászhal

Ez a bizarr külsejű hal világító csaliját használja zsákmánya elejtéséhez. Az animáció bemutatja a csali működését.

Káposztalepke

A káposztalepke gyakori lepkefaj, melynek példáján megismerhetjük a lepkék anatómiai felépítését.

Koronás keresztespók

A keresztespók gyakori pókfaj, melynek példáján megismerhetjük a pókok anatómiai felépítését.

Közönséges földigiliszta

Talajlakó állat, melynek példáján megismerhetjük a gyűrűsférgek anatómiai felépítését.

Közönséges papucsállatka

Édesvizekben közönséges csillós eukarióta egysejtű.

Medveállatka

A medveállatkák képesek extrém körülményeket túlélni: akár a világűrben is életben maradhatnak.

Óriás amőba

Édesvízben közönséges heterotróf egysejtű, melynek alakja folyamatosan változik.

Pókfonál, pókháló

A pókfonál sűrűsége kisebb, mint a nejloné, de szakítószilárdsága nagyobb, mint az acélé.

Tengerek, öblök

Az animáció a Föld főbb tengereit és tengeröbleit foglalja össze.

Tengerek szintjei

A tenger környezeti tényezői, valamint élővilága a vízmélységgel változnak.

Tiszavirág

E kérészek lárvái három évig élnek a vízben, míg a kifejlett egyedek élete egyetlen napig tart, és a szaporodásra korlátozódik.

Trilobiták, háromkaréjú ősrákok

Közéjük tartoztak a pókszabásúak és a rákok ősei.

Zöld szemesostoros

Autotróf és heterotróf anyagcserére egyaránt képes ostoros, édesvizekben élő egysejtű.

Kosárba helyezve!