A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Medveállatka

Medveállatka

A medveállatkák képesek extrém körülményeket túlélni: akár a világűrben is életben maradhatnak.

Biológia

Címkék

medveállatka, szélsőséges környezet, DNS-hibajavítás, szelvényezett test, közvetlen fejlődés, tűréstartomány, kutikula, kitin, tágtűrésű, ízeltlábú, ízeltlábúak, állatok, állat, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Medveállatka

Felépítése

  • 4 pár láb
  • kutikula - Az állat kültakaróját borítja. Kitint és fehérjét tartalmaz. Az állat időről időre levedli.
  • szájnyílás - Az izmos garatja szívóhatást fejt ki, ami a táplálék felvételét szolgálja.
  • szelvényezett test - A szelvényekben a hasi oldalon egy-egy pár idegdúc található. A fejben helyezkedik el a több lebenyre tagolódó agy.

Dehidráció

  • normál állapot
  • dehidrált állapot - Extrém környezeti körülmények között az állat felfüggeszti anyagcsere-folyamatait, víztartalmának közel 99%-át elveszíti, és dehidrált állapotba kerül. Ez segíti a túlélést, és akár évek múlva is – ha megfelelő körülmények közé kerül – vízfelvétellel normál állapotba kerül.

DNS-hibajavítás

  • timin - A DNS-ben négyféle szerves bázis található: ezek a timin, az adenin, a citozin és a guanin. A bázisok sorrendje információt hordoz: a fehérjemolekulák aminosavsorrendjét kódolja.
  • UV sugárzás
  • timin-dimer - Az UV sugárzás hatására a DNS-ben timin-dimerek képződnek. Emiatt a fehérjeképződés zavart szenved, ami növeli a rákos elváltozások kockázatát. Ezért okozhat az emberben bőrrákot a túlzott napozás. A medveállatkák képesek enzimfehérjék segítségével rendkívül hatékonyan javítani ezt a DNS-károsodást.
  • hibajavító enzim

Animáció

  • timin - A DNS-ben négyféle szerves bázis található: ezek a timin, az adenin, a citozin és a guanin. A bázisok sorrendje információt hordoz: a fehérjemolekulák aminosavsorrendjét kódolja.
  • UV sugárzás
  • timin-dimer - Az UV sugárzás hatására a DNS-ben timin-dimerek képződnek. Emiatt a fehérjeképződés zavart szenved, ami növeli a rákos elváltozások kockázatát. Ezért okozhat az emberben bőrrákot a túlzott napozás. A medveállatkák képesek enzimfehérjék segítségével rendkívül hatékonyan javítani ezt a DNS-károsodást.
  • hibajavító enzim

Narráció

A medveállatkák törzsébe tartozó állatok mintegy fél milliméter nagyságúak, jellemzően mohanövényeken élnek, de szinte bármely élőhelyen előfordulhatnak. A medveállatkák olyan extrém körülményeket képesek elviselni, amelyek a legtöbb élőlény számára végzetesek.

Ilyen körülmények között az állat felfüggeszti anyagcsere-folyamatait, víztartalmának közel 99%-át elveszíti, és dehidrált állapotba kerül, ami segíti a túlélést. Az állat akár évek múlva is, ha a körülmények megfelelőek, vízfelvétellel normál állapotba kerül.

A medveállatkák tűrőképességét jól mutatja, hogy egy kísérletben dehidrált példányokat juttattak a világűrbe, ahol az abszolút nulla fok közeli hőmérséklet és az erős kozmikus sugárzás ellenére voltak egyedek, amelyek életben maradtak. A medveállatkák a kísérletek szerint képesek elviselni a –272 és a 151 °C hőmérsékletet, a vákuumot és a különlegesen nagy nyomást is: akár a standard légköri nyomás több ezerszeresét is túlélhetik, ami a legmélyebb óceáni árokban, a Mariana-árokban uralkodó nyomás többszöröse. Túlélhetik az emberekre már halálos radioaktív, röntgen-, valamint UV sugárzás mintegy ezerszeresét is.

Az UV sugárzás a sejtek DNS-ét károsítja. A DNS-ben négyféle szerves bázis található: ezek a timin, az adenin, a citozin és a guanin. A bázisok sorrendje információt hordoz: a fehérjemolekulák aminosavsorrendjét kódolja.

Az UV sugárzás hatására a DNS-ben timin-dimerek képződnek. Emiatt a fehérjeképződés zavart szenved, ami növeli a rákos elváltozások kockázatát. Ezért okozhat az emberben bőrrákot a túlzott napozás. A medveállatkák képesek enzimfehérjék segítségével rendkívül hatékonyan javítani ezt a DNS-károsodást. Hasonló enzimek más élőlényekben, így az emberi sejtekben is működnek, de a medveállatkához képest sokkal kisebb hatékonysággal. Dehidrált medveállatkában ez a hibajavító rendszer nem működik, hanem az állat a DNS-ét becsomagolva képes védeni az UV sugárzástól, így ilyenkor timin-dimerek nem, vagy alig képződnek.

Kapcsolódó extrák

Az örökítőanyag szerveződése

Sejtjeink néhány ezredmilliméter átmérőjű magjában közel 2 m hosszúságú DNS található többszörösen feltekeredve.

DNS

A sejtekben a genetikai információ hordozója.

Radioaktivitás

A nem stabil atommagok bomlásának folyamatát nevezzük radioaktivitásnak.

Pirimidin (C₄H₄N₂)

Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyület, származéka a timin, a citozin és az uracil.

Közönséges papucsállatka

Édesvizekben közönséges csillós eukarióta egysejtű.

Óriás amőba

Édesvízben közönséges heterotróf egysejtű, melynek alakja folyamatosan változik.

Purin (C₅H₄N₄)

Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyület, származéka a guanin és az adenin.

Folyami rák

Tiszta folyóvizekben és tavakban élő, nagyméretű rák.

Koronás keresztespók

A keresztespók gyakori pókfaj, melynek példáján megismerhetjük a pókok anatómiai felépítését.

Az ózonréteg

Az ózonréteg a Napból érkező veszélyes UV-sugárzást szűri ki, ezért a földi élethez nélkülözhetetlen.

Cserebogár

Közismert bogár, lárvája, a pajor, mezőgazdasági kártevő.

Füles planária

Az egyik legismertebb laposféreg.

Közönséges földigiliszta

Talajlakó állat, melynek példáján megismerhetjük a gyűrűsférgek anatómiai felépítését.

Medúza

A legősibb szövetes állatok, a csalánozók szabadon úszó képviselői a medúzák.

Szivacs

A legősibb, vízben élő állatcsoport, testük aszimmetrikus, szöveteik nincsenek.

Kosárba helyezve!