A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Méhen belüli egyedfejlődés

Méhen belüli egyedfejlődés

Az animáció az emberi embrió és a magzat fejlődését mutatja be.

Biológia

Címkék

terhesség, megtermékenyítés, női ivarszerv, magzat, fejlődés, beágyazódás, egyedfejlődés, méh, magház, petevezeték, hüvely, méhnyálkahártya, méhnyak, méhszáj, hímivarsejt, zigóta, amnionüreg, méhlepény, köldökzsinór, pete, embrió, szedercsíra, hólyagcsíra, csíralemez, szikhólyag, chorionbolyhok, velőcső, végtagbimbó, simaizom, menstruáció, ovuláció, ember, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Női ivarszervek helyzete

  • méh
  • petefészek

Női ivarszervek felépítése

  • petefészek - Benne érnek a petesejtek. Kb. 28 naponként egy érett petesejt kilökődik a petefészekből (ez az ovuláció), és a petevezetékbe jutva megtermékenyülhet.
  • petefészekszalag - A petefészket rögzítő kötőszövetes szalag.
  • petevezeték - A petefészekből az ovuláció során az érett petesejt kilökődik, és a petevezetékbe jut. Itt történik a megtermékenyítés.
  • hüvely - Más néven vagina. A közösüléskor a hüvelybe jutó ondósejtek végzik el a petesejt megtermékenyítését.
  • méh simaizomzata - A méh falát nagyrészt simaizom építi fel, amelynek összehúzódásai a szülésben fontosak.
  • méhnyálkahártya - A méhet nyálkahártya béleli, mely kb. 28 naponként vérzés kíséretében lelökődik: ez a menstruáció.
  • méhnyak - A méh alsó, elkeskenyedő része.
  • méhszáj - A méh ürege és a hüvely között helyezkedik el. A méhszájat lefedő méhszájsapka, azaz pesszárium ismert fogamzásgátló eszköz, amely megakadályozza a hímivarsejtek eljutását a hüvelyből a megtermékenyítés helyére, a petevezetékbe.

Megtermékenyítés

  • hímivarsejt - A hímivarsejt és a petesejt genetikai állománya egyszeres (haploid). A megtermékenyítés során a két ivarsejt genetikai állománya egyesül, és kétszeres genetikai állományú (diploid) sejt, zigóta keletkezik. Ebből fejlődik a diploid sejtekből felépülő utód, amelynek ivarmirigyeiben számfelező osztódással képződnek a haploid ivarsejtek.
  • petesejt burka - A petesejt külső és belső burokkal rendelkezik. A külső burok a sejtekből álló corona radiata, ami a petesejtet védi és táplálja. A belső a fehérjékből felépülő zona pellucida („fénylő réteg”), ami nélkülözhetetlen a megtermékenyítés során a hímivarsejt és a petesejt összekapcsolódásában.
  • polispermiagát - A petesejt és a burok közötti távolság megnő, ami megakadályozza, hogy a már megtermékenyített petesejtet további hímivarsejtek termékenyíthessék meg.

Fejlődés

  • zigóta - A megtermékenyített petesejt. Ennek leszármazottja testünk összes sejtje.
  • szedercsíra - Más néven morula. A zigótából alakul ki osztódások során. Belőle további osztódásokkal képződik a hólyagcsíra.
  • hólyagcsíra - A szedercsíra sejtjei tovább osztódnak, majd a belső sejtek elfolyósodnak. Így alakul ki a belül üreges hólyagcsíra, azaz blasztula.
  • beágyazódás - A hólyagcsíra a 7. napon beágyazódik a méhnyálkahártyába.
  • méhnyálkahártya
  • külső csíralemez - Ebből fejlődik az idegrendszer és a kültakaró.
  • belső csíralemez - Ebből fejlődik a bélcsatorna és a légzőrendszer hámja.
  • amnionüreg
  • szikhólyag - Az embrió táplálásáért felel a köldökzsinór kialakulásáig.
  • külső magzatburok
  • belső magzatburok
  • chorionbolyhok - A beágyazódás után az embrió táplálását segítik.
  • primitív csík - Ezen keresztül sejtek vándorolnak a külső és a belső csíralemez közé, és kialakítják a középső csíralemezt.
  • középső csíralemez - A külső és a belső csíralemez közé a primitív csíkon keresztül vándorló sejtek alakítják ki. Ebből fejlődik a mozgási szervrendszer, a kiválasztórendszer és a keringési szervrendszer.
  • gerinchúr - A velősánc kialakulását indukálja. Evolúciósan a gerinchúrosok (pl. lándzsahal) gerinchúrjának maradványa. Ebből alakul ki a csigolyák közti porckorongok belső része.
  • velőbarázda - Csővé záródásával alakul ki a csőidegrendszer. A velőbarázda a 21. napon záródik.
  • velősáncok
  • velőcső - A velőbarázda a velőcsővé záródik, ebből alakul ki a gerincvelő és – elülső részének tágulataiból – az agyhólyagok.
  • szív - A magzati fejlődés 22. napján kezd el verni. (Ez a magzati fejlődés 4. hete, viszont a terhesség 6. hete, mert a terhességet az utolsó menstruációtól számítják.)
  • kopoltyúívek - Az embrionális kopoltyúívekből emberben különböző szervek alakulnak ki, pl. az állkapocs, az arc izmai, a hallócsontok vagy a gége. A 24. napon 3 pár, a 26. napon 4 pár kopoltyúív figyelhető meg.
  • köldökzsinór - Erei behatolnak a méhlepénybe, ahol a magzati vér az anya vérével anyagokat cserél ki.
  • lefűződő szikhólyag
  • végtagbimbó - A 26. napon kialakul az elülső, aztán a hátsó végtagbimbó.
  • szem - A 30. napon látható.

Terhesség

Kapcsolódó extrák

Ivarsejtek

Az ivarsejtek egyesülésével létrejön az utódszervezet első sejtje, a zigóta.

A fül és a hallás folyamata

Hallószervünk a levegő rezgéseit alakítja át elektromos jelekké, amelyeket az agy dolgoz fel.

Az érzékszervek

Olyan szervek, amelyek érzékelik a környezetből vagy a testből érkező ingereket és idegi impulzusként továbbítják azokat az agy felé.

Férfi szaporító szervrendszer

A szaporító szervrendszert az utódnemzés szolgálatában álló szervek alkotják.

Meiózis

Ivarsejtjeink haploid sejtek, amelyek diploid sejtekből képződnek meiózissal, azaz számfelező osztódással.

Mitózis

A mitózis a sejtek olyan osztódása, amikor a kromoszómaszám nem változik.

Női szaporító szervrendszer (alapfok)

A szaporító szervrendszert az utódnemzés szolgálatában álló szervek alkotják.

Női szaporító szervrendszer (középfok)

A szaporító szervrendszert az utódnemzés szolgálatában álló szervek alkotják.

DNS

A sejtekben a genetikai információ hordozója.

A rovarok szaporodása és egyedfejlődése

A rovarok egyedfejlődése kifejléssel, átváltozással vagy teljes átalakulással történhet.

Kosárba helyezve!