A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Mellékvese

Mellékvese

A homeosztázis fenntartásáért és a stresszválasz kialakításáért felelős belső elválasztású mirigy.

Biológia

Címkék

mellékvesekéreg, mellékvesevelő, vese, hormonrendszer, stresszhelyzet, szimpatikus idegrendszer, adrenalin, noradrenalin, aldoszteron, kortizol, nemi hormon, hím nemi hormon, belső elválasztású mirigy, szteroid, hormon, stressz, szív, tüdő, agyalapi mirigy, gerincvelő, vázizom, mirigy, hormonok, anatómia, biológia, ember

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • A kéregállomány mekkora részét alkotja a mellékvesének?
  • Igaz vagy hamis?\nA mellékvese velőállományának és kéregállományának működése egymással szorosan összekapcsolódik.
  • A mellékvese mely hormonja emeli a vér Na+ szintjét?
  • A mellékvese mely részében termelődnek a szénhidrát anyagcserére ható hormonok?
  • Melyik szervre hatnak a mellékvese szénhidrát anyagcserére ható hormonjai?
  • Hol termelődnek a mellékvesében a hím nemi hormonok?
  • Igaz vagy hamis?\nA mellékvesevelő a paraszimpatikus idegrendszer része.
  • Melyik szerv szabályozza a mellékvesekéreg működését?
  • Minek a hatására termelődik adrenalin?

Jelenetek

Elhelyezkedése

  • mellékvese

Mellékvese

  • mellékvese
  • vese

A legfontosabb belső elválasztású mirigyeink egyike a mellékvese. A mellékvese páros szerv, és a vesék csúcsán található. A kisebb méretű belső elválasztású mirigyek közé tartozik: felnőtt emberben a tömege egyenként mindössze 4-5 gramm.

Felépítés

  • mellékvese
  • kötőszöveti tok - A tok szerepe az, hogy védje és egyben tartsa a szerv állományait.
  • kéregállomány - A mellékvese legkülső rétege. Három, egymástól jól elkülöníthető réteg alkotja.
  • velőállomány - A mellékvese központjában helyezkedik el, a mellékvese kéreg veszi körül. A szervezet legfőbb adrenalin forrása. A mellékvesevelő működését a szimpatikus ideglánc szabályozza.

A mellékvese réteges felépítésű szerv, egy külső kéreg- és egy belső velőállománya különíthető el. A kéregállomány alkotja mellékvese nagy részét, mintegy 90%-át. A két állomány egymástól teljesen függetlenül működik, két önálló belső elválasztású mirigyként fogható fel. A mellékvesét kívülről kötőszöveti tok borítja.

Mellékvesekéreg és működése

  • a mellékvesekéreg legkülső rétege - Közvetlenül a kötőszövetes tok alatt helyezkedik el, hajszálerekben gazdag állomány. A vér Na-ion szintjét emelő hormonokat, például aldoszteront termel. Ezek a hormonok serkentik a vesében a nátrium visszaszívását a szűrletből a vérbe. Az aldoszteron a testfolyadékok nátriumion-koncentrációjának csökkenésére termelődik.
  • aldoszteron - Szteroid hormon, amely fontos a vér megfelelő nátrium koncentrációjának megőrzésében.
  • vese - Az aldoszteron serkenti a vesében a nátrium visszaszívását a szűrletből a vérbe. Az aldoszteron a testfolyadékok nátriumion-koncentrációjának csökkenésére termelődik.

A mellékvese kéregállományában három réteget különíthetünk el. Ezek mindegyike szteroid típusú hormonokat állít elő, de a hormonok egymástól eltérő feladatot látnak el.
A legkülső réteg hormonjai – többek között az aldoszteron – a vér Na+ szintjét emelik azáltal, hogy serkentik a vesében a nátrium visszaszívását. A középső réteg hormonjai a szénhidrát anyagcserére hatnak. Hatásukat a májban fejtik ki. Serkentik egyrészt a glükózraktározást, másrészt a lipidek és a fehérjék glükózzá történő átalakítását. Ez a folyamat a glükoneogenezis. A hatások eredményeképpen növekszik a vércukorszint. A mellékvese kéregállományának legbelső részében nemi hormonok, mindkét nemben főként hím nemi hormonok termelődnek.

Mellékvesevelő és működése

  • mellékvesevelő - A mellékvese központjában helyezkedik el, a mellékvese kéreg veszi körül. Az adrenalin és a noradrenalin termeléséért felelős. Ezek a hormonok járulnak hozzá a stresszhelyzet hatására a szervezetben lezajló Cannon-féle vészreakcióhoz. A mellékvesevelő működését a szimpatikus ideglánc szabályozza.
  • adrenalin - Más néven epinefrin. Stresszhormon; szimpatikus idegrendszeri hatásra termelődik a mellékvese velőállományában. Hatása a szimpatikus idegrendszeri hatásokkal lényegében megegyezik: kiváltja a Cannon-féle vészreakciót, azaz üss-vagy-fuss reakciót. Különböző sejtjeink eltérő módon reagálhatnak az adrenalinra, a reakció a receptor típusától (α/ß) függ.
  • vázizom - A vázizmok vérellátása fokozódik. A bennük tárolt glikogén glükózzá alakul, ezért a vércukorszint emelkedik.
  • tüdő - A hörgőcskék tágulnak, a légzési perctérfogat nő.
  • szív - A szívizomzat erősebben és nagyobb frekvenciával húzódik össze. A keringési perctérfogat nő. A szív erei tágulnak.
  • agy - Az agy erei tágulnak, vérellátása fokozódik.
  • vese - A vese erei szűkülnek, a kiválasztóműködés lassul, a vér a vázizmokba csoportosítódik át.

A mellékvesevelő a szimpatikus idegrendszer része. Hormontermelő sejtjei olyan idegsejtek, amelyek elvesztették egykori nyúlványaikat, és a megtermelt hormont közvetlenül a véráramba juttatják. A mellékvesevelő legfontosabb hormonja az adrenalin. Ez a hormon serkenti az idegrendszer működését, fokozza a szervezet energiaforgalmát, emeli a vércukorszintet.

A mellékvesekéreg szabályozása

  • agyalapi mirigy - A mellékvese kéregállományát serkentő hormon, az adrenokortikotróp hormon (ACTH) az agyalapi mirigy elülső lebenyében termelődik.
  • mellékvese

A mellékvesekéreg működését elsősorban az agyalapi mirigy szabályozza. Az agyalapi mirigy hormonja, az ACTH a keringési rendszeren keresztül éri el a mellékvesekérget. Az ACTH-n kívül a testfolyadékok nátriumion-koncentrációja is szabályozza a mellékvesekérget. Ha csökken a nátriumion-koncentráció, akkor fokozódik a kéregben az aldoszteron termelődés.

A mellékvesevelő szabályozása

  • szimpatikus dúclánc - A vegetatív idegrendszer része, ganglionokat tartalmazó idegtörzs alkotja. Egyrészt stresszről és veszélyhelyzetekről tájékoztatja a szervezetet, másrészt az „Üss vagy fuss” válaszreakciók kialakításában vesz részt.
  • mellékvese
  • gerincvelő

A mellékvesevelő hormontermelése stressz vagy veszélyhelyzet esetében emelkedik meg. Ilyenkor a szimpatikus idegrendszer aktiválódik és szimpatikus idegsejtek révén közvetlenül képes serkenteni a mellékvesevelő hormonjainak, például az adrenalinnak a termelődését.

Animáció

  • agyalapi mirigy - A mellékvese kéregállományát serkentő hormon, az adrenokortikotróp hormon (ACTH) az agyalapi mirigy elülső lebenyében termelődik.
  • mellékvese

Narráció

A legfontosabb belső elválasztású mirigyeink egyike a mellékvese. A mellékvese páros szerv, és a vesék csúcsán található. A kisebb méretű belső elválasztású mirigyek közé tartozik: felnőtt emberben a tömege egyenként mindössze 4-5 gramm.

A mellékvese réteges felépítésű szerv, egy külső kéreg- és egy belső velőállománya különíthető el. A kéregállomány alkotja mellékvese nagy részét, mintegy 90%-át. A két állomány egymástól teljesen függetlenül működik, két önálló belső elválasztású mirigyként fogható fel. A mellékvesét kívülről kötőszöveti tok borítja.

A mellékvese kéregállományában három réteget különíthetünk el. Ezek mindegyike szteroid típusú hormonokat állít elő, de a hormonok egymástól eltérő feladatot látnak el.
A legkülső réteg hormonjai – többek között az aldoszteron – a vér Na+ szintjét emelik azáltal, hogy serkentik a vesében a nátrium visszaszívását. A középső réteg hormonjai a szénhidrát anyagcserére hatnak. Hatásukat a májban fejtik ki. Serkentik egyrészt a glükózraktározást, másrészt a lipidek és a fehérjék glükózzá történő átalakítását. Ez a folyamat a glükoneogenezis. A hatások eredményeképpen növekszik a vércukorszint. A mellékvese kéregállományának legbelső részében nemi hormonok, mindkét nemben főként hím nemi hormonok termelődnek.

A mellékvesevelő a szimpatikus idegrendszer része. Hormontermelő sejtjei olyan idegsejtek, amelyek elvesztették egykori nyúlványaikat, és a megtermelt hormont közvetlenül a véráramba juttatják. A mellékvesevelő legfontosabb hormonja az adrenalin. Ez a hormon serkenti az idegrendszer működését, fokozza a szervezet energiaforgalmát, emeli a vércukorszintet.

A mellékvesekéreg működését elsősorban az agyalapi mirigy szabályozza. Az agyalapi mirigy hormonja, az ACTH a keringési rendszeren keresztül éri el a mellékvesekérget. Az ACTH-n kívül a testfolyadékok nátriumion-koncentrációja is szabályozza a mellékvesekérget. Ha csökken a nátriumion-koncentráció, akkor fokozódik a kéregben az aldoszteron termelődés.

A mellékvesevelő hormontermelése stressz vagy veszélyhelyzet esetében emelkedik meg. Ilyenkor a szimpatikus idegrendszer aktiválódik és szimpatikus idegsejtek révén közvetlenül képes serkenteni a mellékvesevelő hormonjainak, például az adrenalinnak a termelődését.

Kapcsolódó extrák

A hipotalamusz-agyalapi mirigy rendszer

A hipotalamusz és az agyalapi mirigy hormonrendszerünk irányító központja.

A kiválasztó szervrendszer

A kiválasztó szervrendszer működése biztosítja a káros és felesleges anyagok eltávolítását a szervezetből.

Férfi szaporító szervrendszer

A szaporító szervrendszert az utódnemzés szolgálatában álló szervek alkotják.

Pajzsmirigy

Fontos hormontermelő mirigy. Hormonjai az anyagcsere intenzitására és a kalciumháztartásra hatnak.

Patkóbélhez kapcsolódó mirigyek

A patkóbélbe emésztőnedvet ürít a hasnyálmirigy, és szervezetünk legnagyobb mirigye, a máj.

A belső elválasztású mirigyek

A belső elválasztású mirigyek hormonokat termelnek, melyek a vérbe jutnak.

A gerincvelő felépítése

A gerincvelő a központi idegrendszer gerincoszlopban futó része, belőle a gerincvelői idegek erednek.

A limbikus rendszer

A limbikus rendszer fontos szerepet játszik az érzelmek kialakításában és a tanulásban is.

Az emberi agy részei

Az agyvelő fő részei az agytörzs, a kisagy, a köztiagy és a lebenyekre tagolódó nagyagy.

Kosárba helyezve!