A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Mélyművelésű szénbánya

Mélyművelésű szénbánya

A külszíni fejtéssel ellentétben itt a fedőkőzeteket nem távolítják el, a kitermelés aknákon keresztül folyik.

Földrajz

Címkék

mélyművelés, kőszénbánya, kőszén, bánya, tárna, külszíni fejtés, kitermelés, telér, energia, vasút, tehervagon, energiahordozó, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Szénbánya

A felszín alatt

  • aknatorony - Minden bányaegységnek legalább két, felszínre kivezető nyílása van. Az egyik szállításra (anyag-, illetve személyszállítás), a másik belső terek levegővel való ellátására szolgál.
  • függőleges akna - Függőleges irányú, a felszínre kivezető hosszanti üreg.
  • keresztjárat - Vízszintes irányú, az aknával összeköttetésben álló hosszanti üreg, a korábbi fejtési front, azaz a fejtés egy megelőző, fentebbi szintje.
  • tárna - Vízszintesen vájt üreg, amely a bányaakadályok elhárítására, a szállítás megkönnyebbítésére, illetve egyéb bányászati célokra szolgál.
  • fejtési front - Ahol a tényleges fejtés történik.
  • széntelér - Kőzethasadék, melyet szén tölt ki.
  • járat - Függőleges irányú, két vízszintes üreg közötti átjárhatóságot biztosítja.
  • gyűjtő - Földalatti gyűjtőhely az akna alján. Ide gyűjtik a kibányászott, felszállítandó szenet.
  • szállítókocsi - Ebben szállítják a kitermelt szenet a felszínre.
  • felvonóakna - A kitermelt szenet itt szállítják a felszínre.
  • terem - A könnyebb kitermelés érdekében robbantással létrehozott, nagyobb üreg.
  • felvonótorony - A segítségével húzzák a felszínre a szállítókocsit.

Szerkezete

  • aknatorony - Minden bányaegységnek legalább két, felszínre kivezető nyílása van, melyek a szállításra (anyag-, illetve személyszállítás) és a belső terek levegővel való ellátására szolgálnak.
  • szállítószalag - A felszínre jutott szén szállítására szolgál.
  • válogató - A szén és a vele a felszínre érkező meddőkőzet elválasztása, illetve a szén minőség és méret szerinti szétválogatása.
  • szénsiló - A felszínre hozott szén tárolására szolgáló kör keresztmetszetű építmény.
  • ipari vágány - Ipari létesítményekbe vezető vasúti pálya.

Animáció

  • aknatorony - Minden bányaegységnek legalább két, felszínre kivezető nyílása van, melyek a szállításra (anyag-, illetve személyszállítás) és a belső terek levegővel való ellátására szolgálnak.
  • szállítószalag - A felszínre jutott szén szállítására szolgál.
  • válogató - A szén és a vele a felszínre érkező meddőkőzet elválasztása, illetve a szén minőség és méret szerinti szétválogatása.
  • szénsiló - A felszínre hozott szén tárolására szolgáló kör keresztmetszetű építmény.
  • ipari vágány - Ipari létesítményekbe vezető vasúti pálya.
  • aknatorony - Minden bányaegységnek legalább két, felszínre kivezető nyílása van. Az egyik szállításra (anyag-, illetve személyszállítás), a másik belső terek levegővel való ellátására szolgál.
  • függőleges akna - Függőleges irányú, a felszínre kivezető hosszanti üreg.
  • keresztjárat - Vízszintes irányú, az aknával összeköttetésben álló hosszanti üreg, a korábbi fejtési front, azaz a fejtés egy megelőző, fentebbi szintje.
  • tárna - Vízszintesen vájt üreg, amely a bányaakadályok elhárítására, a szállítás megkönnyebbítésére, illetve egyéb bányászati célokra szolgál.
  • fejtési front - Ahol a tényleges fejtés történik.
  • széntelér - Kőzethasadék, melyet szén tölt ki.
  • járat - Függőleges irányú, két vízszintes üreg közötti átjárhatóságot biztosítja.
  • gyűjtő - Földalatti gyűjtőhely az akna alján. Ide gyűjtik a kibányászott, felszállítandó szenet.
  • szállítókocsi - Ebben szállítják a kitermelt szenet a felszínre.
  • felvonóakna - A kitermelt szenet itt szállítják a felszínre.
  • terem - A könnyebb kitermelés érdekében robbantással létrehozott, nagyobb üreg.
  • felvonótorony - A segítségével húzzák a felszínre a szállítókocsit.

Narráció

Szenet már évezredekkel ezelőtt, a Római Birodalomban is bányásztak. Ipari méretű kitermelése azonban csak az ipari forradalom idején, a 18. században kezdődött el. A 20. század első felében is az első számú energiaforrásnak számított.
Napjainkra a szén, mint energiahordozó jelentősége visszaesett, helyét a szénhidrogének vették át.
A szén kitermelése történhet külszíni fejtéssel vagy mélyműveléssel. Az, hogy melyik kiművelési mód gazdaságos, a széntelepek mélysége, minősége és a környezeti tényezők határozzák meg.
Jelenleg a világ széntermelésének közel 60%-át mélyművelésű szénbányákból nyerik.

A mélyművelésű szénbányák felszíni építményei közül a leglátványosabbak az aknatornyok.
Minden bányaegységnek legalább két, felszínre kivezető nyílása van, melyek az anyag-, illetve személyszállításra és a belső terek levegővel való ellátására szolgálnak.
Ezek fémből, betonból vagy régebben fából épült tornyok, melyek tetején kerekek találhatók. Ezekre a kerekekre emelőkötelek tekerednek fel, melyek a szállítókocsikat mozgatják fel és le.

Az aknatornyok a függőleges aknák fölé épültek. Az aknák jelentik a kapcsolatot a külvilág felé: rajtuk keresztül jutnak le vagy távoznak a szénbányából az emberek, a gépek, az energia, a szén és a levegő.
A szén kitermeléséhez vízszintes járatokat fúrnak különböző mélységekben. Ezeket fejtési szinteknek nevezzük. A vízszintes járatokat addig fúrják, amíg el nem érik a széntelért, vagyis a kifejtendő szénréteget.
Ha egy vízszintes rétegben a gazdaságosan kinyerhető szén kitermelése megtörtént, mélyítik a bányát, és egy következő, mélyebb szinten folytatódik a bányászat. A szénbányák mélysége általában nem haladja meg az 1000 métert.

A tényleges kitermelés a fejtési fronton történik. Az akna alján a gyűjtőben halmozódik a kibányászott, felszállítandó szén. Innen szállítókocsikkal viszik a felszínre, majd az üres szállítókocsik visszatérnek a mélybe.

A felszínen szállítószalagon keresztül juttatják a szenet a szénsilóba, ahol azt tárolják, illetve a válogatóba, ahol kiválogatják, majd vasúti tehervagonokban rendeltetési helyére szállítják.

Kapcsolódó extrák

Bányászat az ipari forradalom idején

A dinamikusan fejlődő ipar nyersanyag iránti óriási igénye miatt a bányászat is fejlődésnek indult a 18. század végén.

Hőerőmű (szénhidrogén alapú)

A hőerőmű a fosszilis vagy megújuló energiahordozók elégetése során felszabaduló energiát elektromos árammá alakítja.

A szén körforgása

A szén a fotoszintézis során beépül a szerves anyagokba, a légzés során pedig leadódik.

Alumíniumkohó

Az alumíniumkohókban timföldből elektrolízissel állítanak elő fémalumíniumot.

Az elektromos hálózat rendszere

Biztosítja az elektromos áram eljuttatását az erőművektől a fogyasztókig.

Külszíni bánya

A mélyműveléssel ellentétben itt a fedőkőzeteket eltávolítják, és a kitermelés a felszínen folyik.

Palagáz

A palakőzetből – új technológiáknak köszönhetően – ki tudják nyerni a palagázt.

Tengeri földgázkitermelés (Norvégia)

A Troll A tengeri földgázkitermelő-platform a világ legnagyobb tengeri platformja: tömege 656 000 tonna, magassága 472 méter, kb. 170 méterrel magasodik a...

Tengeri fúrótorony

Az acélszerkezet közepében hosszú cső hatol le a tenger aljzatába a kőolajat tartalmazó kőzetrétegig.

Torziós ingák

Torziós szál csavarodásával mérik valamely erőhatás nagyságát.

A kőolajkút működése

A kőolaj felszínre szivattyúzását végző szerkezet.

Kosárba helyezve!