A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Mélytengeri hidrotermális kürtő

Mélytengeri hidrotermális kürtő

Óceánközépi hátságoknál a tengerfenéken lévő repedésekből geotermikusan hevített víz tör fel.

Földrajz

Címkék

kemoszintetizáló baktérium, csőféreg, yeti rák, szimbiózis, vulkanikus gázok, kürtő, ásvány, óceáni hátság, óceáni kéreg, vulkanizmus, lemeztektonika, tengerfenék, kőzetlemez, életközösség, kőzetburok, tengervíz, vulkanikus, forrásban levő víz, kémény, hasadék, kemoszintetizáló, tenger, világtérkép, óceán, Atlanti-óceán, természet, állat, földrajz, földgömb, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Előfordulás

  • Afrikai-lemez
  • Eurázsiai-lemez
  • Arábiai-lemez
  • Indiai-lemez
  • Észak-amerikai-lemez
  • Dél-amerikai-lemez
  • Csendes-óceáni-lemez
  • Karibi-lemez
  • Kókusz-lemez
  • Nazca-lemez
  • Antarktiszi-lemez
  • Ausztrál-lemez
  • Fülöp-lemez

A mélytengeri hidrotermális kürtők olyan repedések a tengerfenéken, amelyből geotermikusan felmelegített víz tör fel. A meleg forrásokhoz és a gejzírekhez hasonlóan a mélytengeri hidrotermális kürtők is főként vulkanikus tevékenység miatt alakulnak ki. Az óceán fenekén jellemzően az óceáni kőzetlemezek határai mentén és a forrópontok közelében folyik vulkanikus tevékenység. A mélytengeri hidrotermális kürtők legnagyobb számban ott fordulnak elő, ahol a kőzetlemezek távolodnak egymástól, vagyis az óceánközépi hátságok mentén.

Hasadékvölgy

Óceánközépi hátság

Kialakulás

Az óceánközépi hátságok mentén a kőzetlemezek között feltörő magma melegíti fel a kürtő vizét. A tengervíz az alapkőzet repedésein keresztül jut el a magma közelébe, és a hőmérséklete akár 400 Celsius fok fölé is emelkedhet. Ezen a hőmérsékleten a víz általában gáz halmazállapotú. Azonban a nagy hidrosztatikai nyomás miatt a víz itt olyan állapotban van, melyben részben gázokra, részben pedig folyadékokra jellemző tulajdonságokkal bír.
Ebben az állapotban a kürtő vize sokkal több ásványi anyagot tud oldatban tartani mint a hideg tengervíz. Amikor a feltörő forró víz találkozik a fagyponthoz közeli hőmérsékletű tengervízzel, hirtelen lehűl. Ekkor túltelítetté válik, ezért kikristályosodnak benne az ásványi anyagok, amitől füstszerűen zavaros lesz.

A kikristályosodott ásványi anyagok lerakódhatnak a kürtő nyílása körül és kéményszerű struktúrát hozhatnak létre. A kémények rendkívül gyorsan növekedhetnek, és akár a 60 méteres magasságot is elérhetik.

A kürtőből kiáramló víz színe a benne oldott ásványoktól függ: a fekete szín a vas és kén jelenlétére utal, míg a fehér színt bárium, kalcium vagy szilícium tartalmú ásványok okozzák. Innen erednek a fekete füstölő és fehér füstölő elnevezések.

Élővilág

  • kemoszintetizáló baktériumok - Telepeket képeznek a kürtő közelében lévő tengerfenéken.
  • óriás csőféreg - Az egyik leggyorsabban növekvő tengeri gerinctelen állat, akár 2,4 méter hosszúra is megnőhet. Speciális szervében kemoszintézisre képes baktériumok élnek, amelyek számára az állat vérkeringése biztosítja a szükséges kén-hidrogént. A baktériumok által előállított szerves anyagok szolgálnak táplálékul a csőféreg számára.
  • halvány polip - A kürtők körüli élethez alkalmazkodott csúcsragadozó.
  • kagylók - Szimbiózisban élnek a kemoszintetizáló baktériumokkal.
  • ”jeti rák”

A kürtők körüli forró, rendkívül savas, szulfidokban gazdag tengervíz az élet legtöbb formája számára mérgező környezetet jelent. A legtöbb kürtő közvetlen környezetében mégis rendkívül sokszínű élővilág található meg.

Ez az élővilág speciális, kemoszintetizáló baktériumokon alapul, amelyek kén és annak vegyületei, leginkább a hidrogén-szulfid oxidálásával nyert energia segítségével állítanak elő szerves anyagot. A baktériumok egyrészt táplálékul szolgálnak rákok számára, másrészt szimbiózisban élnek egyes állatok, például kagylók és férgek belső szerveiben, és szerves anyaggal látják el azokat. A kürtők közelében ragadozó állatok például polipok is élnek.

A kürtő körüli élővilág a napsugárzástól független; létrejöttét a földkéregből származó kémiai- és hőenergiának köszönheti.

Óriás csőféreg

  • óriás csőféreg (Riftia pachyptila) - Az egyik leggyorsabban növekvő tengeri gerinctelen állat, akár 2,4 méter hosszúra is megnőhet. Speciális szervében kemoszintézisre képes baktériumok élnek, amelyek számára az állat vérkeringése biztosítja a szükséges kén-hidrogént. A baktériumok által előállított szerves anyagok szolgálnak táplálékul a csőféreg számára.
  • tapogató - Sűrű lemezekből áll, amelyek rendkívül jól erezettek. Olyan szerv, amelyen keresztül különböző anyagok (oxigén, kén-hidrogén és szén-dioxid) cserélődnek ki a környezet és az állat között. A színét a hemoglobin adja, amely a kemoszintézis számára oxigént szállít.
  • cső - Veszély esetén az állat ebbe húzza vissza tapogatóját.
  • törzs - Zsákszerű szervet tartalmaz, amelyben kemoszintetizáló baktériumok élnek.

"Jeti rák"

  • ”jeti rák” (Kiwa hirsuta) - Ez a körülbelül 15 cm-es állatot 2005-ben fedezték fel a Csendes-óceánban 2200 méteres mélységben.
  • csökevényes szem - Pigment hiányos, így feltehetően vak az állat.
  • serték - Felületükön találhatóak a kemoszintetizáló baktériumok amelyekkel táplálkozik az állat.
  • olló

Animáció

  • magma
  • óceáni kőzetlemez
  • fekete füstölő - Oldott vasban, kénben és rézben gazdag vizének hőmérséklete nagyon magas, egyesek a 400 ºC-ot is elérhetik.
  • fehér füstölő - Sokkal ritkábban fordul elő, mint a fekete füstölő. Világos árnyalatú, főként bárium-, kalcium- és sziliciumtartalmú ásványokban gazdag vizet lövell ki.
  • kemoszintetizáló baktériumok - Telepeket képeznek a kürtő közelében lévő tengerfenéken.
  • óriás csőféreg - Az egyik leggyorsabban növekvő tengeri gerinctelen állat, akár 2,4 méter hosszúra is megnőhet. Speciális szervében kemoszintézisre képes baktériumok élnek, amelyek számára az állat vérkeringése biztosítja a szükséges kén-hidrogént. A baktériumok által előállított szerves anyagok szolgálnak táplálékul a csőféreg számára.
  • halvány polip - A kürtők körüli élethez alkalmazkodott csúcsragadozó.
  • kagylók - Szimbiózisban élnek a kemoszintetizáló baktériumokkal.
  • ”jeti rák”
  • Afrikai-lemez
  • Eurázsiai-lemez
  • Arábiai-lemez
  • Indiai-lemez
  • Észak-amerikai-lemez
  • Dél-amerikai-lemez
  • Csendes-óceáni-lemez
  • Karibi-lemez
  • Kókusz-lemez
  • Nazca-lemez
  • Antarktiszi-lemez
  • Ausztrál-lemez
  • Fülöp-lemez

Narráció

A mélytengeri hidrotermális kürtők olyan repedések a tengerfenéken, amelyből geotermikusan felmelegített víz tör fel. A meleg forrásokhoz és a gejzírekhez hasonlóan a mélytengeri hidrotermális kürtők is főként vulkanikus tevékenység miatt alakulnak ki. Az óceán fenekén jellemzően az óceáni kőzetlemezek határai mentén és a forrópontok közelében folyik vulkanikus tevékenység. A mélytengeri hidrotermális kürtők legnagyobb számban ott fordulnak elő, ahol a kőzetlemezek távolodnak egymástól, vagyis az óceánközépi hátságok mentén.

Az óceánközépi hátságok mentén a kőzetlemezek között feltörő magma melegíti fel a kürtő vizét. A tengervíz az alapkőzet repedésein keresztül jut el a magma közelébe, és a hőmérséklete akár 400 Celsius fok fölé is emelkedhet. Ezen a hőmérsékleten a víz általában gáz halmazállapotú. Azonban a nagy hidrosztatikai nyomás miatt a víz itt olyan állapotban van, melyben részben gázokra, részben pedig folyadékokra jellemző tulajdonságokkal bír.
Ebben az állapotban a kürtő vize sokkal több ásványi anyagot tud oldatban tartani mint a hideg tengervíz. Amikor a feltörő forró víz találkozik a fagyponthoz közeli hőmérsékletű tengervízzel, hirtelen lehűl. Ekkor túltelítetté válik, ezért kikristályosodnak benne az ásványi anyagok, amitől füstszerűen zavaros lesz.

A kikristályosodott ásványi anyagok lerakódhatnak a kürtő nyílása körül és kéményszerű struktúrát hozhatnak létre. A kémények rendkívül gyorsan növekedhetnek, és akár a 60 méteres magasságot is elérhetik.

A kürtőből kiáramló víz színe a benne oldott ásványoktól függ: a fekete szín a vas és kén jelenlétére utal, míg a fehér színt bárium, kalcium vagy szilícium tartalmú ásványok okozzák. Innen erednek a fekete füstölő és fehér füstölő elnevezések.

A kürtők körüli forró, rendkívül savas, szulfidokban gazdag tengervíz az élet legtöbb formája számára mérgező környezetet jelent. A legtöbb kürtő közvetlen környezetében mégis rendkívül sokszínű élővilág található meg.

Ez az élővilág speciális, kemoszintetizáló baktériumokon alapul, amelyek kén és annak vegyületei, leginkább a hidrogén-szulfid oxidálásával nyert energia segítségével állítanak elő szerves anyagot. A baktériumok egyrészt táplálékul szolgálnak rákok számára, másrészt szimbiózisban élnek egyes állatok, például kagylók és férgek belső szerveiben, és szerves anyaggal látják el azokat. A kürtők közelében ragadozó állatok például polipok is élnek.

A kürtő körüli élővilág a napsugárzástól független; létrejöttét a földkéregből származó kémiai- és hőenergiának köszönheti.

Kapcsolódó extrák

Kőzetlemezek

A kőzetlemezek egymáshoz képest elmozdulhatnak.

Tengerek szintjei

A tenger környezeti tényezői, valamint élővilága a vízmélységgel változnak.

A kontinensek vándorlása

A földtörténet során a kontinensek vándoroltak. Ez a folyamat jelenleg is zajlik.

Földrengés

A földrengés a Föld egyik legpusztítóbb természeti jelensége.

Forrópontok

A forrópontokban a magma gyakran a felszínre tör, és forróponti vulkánosság figyelhető meg.

Tengerek, öblök

Az animáció a Föld főbb tengereit és tengeröbleit foglalja össze.

Tengerfenék-térkép

A tengerfenéken jól megfigyelhetőek a kőzetlemezek határai.

Vulkanizmus

A vulkanizmus során a földkéregből magma jut a felszínre.

Földszerkezet (középfok)

A Föld több, gömbhéjszerűen elrendeződő rétegből épül fel.

Horgászhal

Ez a bizarr külsejű hal világító csaliját használja zsákmánya elejtéséhez. Az animáció bemutatja a csali működését.

Kosárba helyezve!