A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Meteorológiai eszközök (középfok)

Meteorológiai eszközök (középfok)

Az animáció bemutatja a légköri jelenségek vizsgálatát szolgáló eszközöket.

Földrajz

Címkék

meteorológia, időjárás-előrejelzés, időjárás-észlelés, időjárás, meteorológiai műszerkert, globális megfigyelő rendszer, műhold, hőmérséklet, szél, légnyomás, csapadék, napfénytartam, vízgőztartalom, párolgás, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Szárazföldi

  • műholdvevő állomás - A műholdképek vételére alkalmas antenna.
  • rádiószondázó állomás - Ide sugározza a mért időjárási adatokat a 25–30 km magasságra feljuttatott, léggömbre szerelt rádiószonda.
  • automata állomás - A műszeres mérés, az adatok tárolása, illetve továbbítása ezen az állomáson automatikusan történik.
  • földfelszíni megfigyelőállomás - Más néven a meteorológiai műszerkert, ahol a szárazföldi meteorológiai műszeres észlelések történnek.
  • meteorológiai központ - Feladatai: meteorológiai adatok feldolgozása, időjárás-jelentések, előrejelzések készítése.
  • időjárási radarállomás - Általában egy vagy több szomszédos ország meteorológiai hálózatának részét képezik. A csapadékhullásról és a felhőzet szerkezetéről nyújtanak információkat.
  • központi műholdirányító és vevőállomás - Ez ellenőrzi a műhold működését, beméri annak pályáját, veszi és feldolgozza a műhold összes adatát.
  • meteorológiai kutatórepülő - Feladata a meteorológiai adatszolgáltatás a légkörből, valamint a légkör magasabb részének feltérképezése.

A földi időjárási helyzet folyamatos megfigyelésére nemzetközi meteorológiai rendszert hoztak létre, mely a Föld felszínén és a légkörben elhelyezett műszerekből áll.
Az időjárási megfigyeléseket a világon mindenhol azonos időpontokban végzik, hogy a kapott eredmények összehasonlíthatók legyenek egymással. Így megrajzolhatók az időjárási térképek, amelyek alapján az előrejelzések is készülnek.

Fogalomdefiníciók:

Idő: A légkör pillanatnyi fizikai állapota.

Időjárás: A légkör fizikai állapotának változása egy adott helyen, rövid időtartamon belüli.

Időjárási és éghajlati elemek: Az időjárás és az éghajlat jellegzetességeit meghatározó tényezők: elsősorban a napsugárzás, hiszen attól függ a levegő hőmérséklete; a levegő nyomása (légnyomás), a levegő mozgása (szél és légáramlások), páratartalma (vízgőztartalom), a felhőzet és a csapadék fajtája, mennyisége és intenzitása.

Globális meteorológiai megfigyelő rendszer: A Meteorológiai Világszervezet irányítása alatt működő hálózat, amely egyidejű, automatizált időjárási adatgyűjtést és feldolgozást végez részben földi mérőeszközök, részben űrtechnológiák alkalmazásával.
A geoszinkron műholdak a felszín felett 35 800 km-es magasságban, állandóan egy földi pont fölött lebegnek, vagyis együtt mozognak a Földdel.
A kvázipoláris műholdak 800–1500 km-es magasságban, tengelyirányban keringenek, és 102 percenként megkerülik a Földet, miközben főleg felhőzetképeket készítenek.
A rádiószondázó állomások a hőmérséklet, a szél, a légnyomás és a légnedvesség mérésére szolgálnak. Lényegük a 25–30 km magasságba feljuttatott léggömbre szerelt rádiószonda, amely a földi vevőállomásra sugározza a mért időjárási adatokat.

Séta a műszerkertben

  • UV-B szenzor
  • csapadékmérő és csapadékíró - A felfogótölcséren bekerült, henger alakú edénybe jutott csapadék felületén úszó úszik. Az úszóhoz írókart rögzítettek, ami egy óra által hajtott forgódobhoz ér.
  • zúzmaramérő - 4 db egy méteres vezetékdarab a talajtól 2 méter magasan, melyek a zúzmaralerakódás vastagságát mérik.
  • talajhőmérők - Elhelyezési mélységük alapján lehetnek felszíniek (40 cm mélységig), melyek a napi hőingásról, illetve mélységiek (50–200 cm-ig), melyek a szezonális változásokról szolgáltatnak adatokat.
  • kanalas szélmérő és szélsebességíró - 3 domború félgömb, a körülfordulások időegységre vonatkoztatott számából megadható a szélsebesség.
  • napfénytartammérő - Üveggömb, amely a direkt sugárzást egy pontban gyűjti össze. Az összegyűjtött sugarak a gömb körül lévő papírszalagot megpörkölik a Nap járásának megfelelő pályán.
  • párolgásmérő kád - Időegység alatti, egységnyi területről elpárolgó vízmennyiség mérésére szolgál.
  • hőmérő és száraz-nedves hőmérőpár - Az angolházikóban található, a levegő hőmérsékletének mérésére szolgál.
  • angolházikó - A hőmérőket fehérre festett, dupla zsaluzású házikóban helyezik el a felszín felett 2 m magasságban, az árnyékolás a Nap közvetlen sugarainak hatását gátolja.
  • barométer - A légnyomás mérésére szolgál.

Tengeri

  • rögzített bója - A tenger hőmérsékletére, a hullámokra, valamint a tengeri jégre vonatkozó adatokat szolgáltatja.
  • mintagyűjtő
  • szélsebességmérő - 3 domború félgömb, a körülfordulások időegységre vonatkoztatott számából megadható a szélsebesség.
  • meteorológiai kutatóhajó
  • műholdvevő - Veszi és feldolgozza a műhold adatait.
  • meteorológiai radar - Az elektromágneses hullámok visszaverődését érzékeli, szelek, légmozgások, csapadék felderítésére szolgál.
  • bójakihelyező daru

Légi

  • doppler radar - Nem csupán a visszaverődést okozó elemek helyzetét érzékeli, hanem azok mozgásának sebességét is.
  • meteorológiai radar - Az elektromágneses hullámok visszaverődését érzékeli, szelek, légmozgások, csapadék távolságának felderítésére szolgál.
  • meteorológiai kutatórepülő
  • mikrohullámú radiométer - A mikrohullámú tartomány sugárzását mérik. Segítségével a szél, jég és esőviszonyok térképezhetők fel.
  • mintagyűjtő

Műholdas

  • geoszinkron műhold - Egyenlítői pályán keringő műhold, mindig ugyanarról a helyről gyűjt adatokat és 30 percenként szolgáltatja azokat.
  • kvázipoláris műhold - Alacsonyabb magasságban, az Egyenlítőre közel merőlegesen keringő műhold.

Globális megfigyelő rendszer

  • meteorológiai ballon - Meteorológiai mérőeszközök, rádiószondák légkörbe szállítására alkalmazott eszköz.
  • földfelszíni megfigyelőállomás - Más néven a meteorológiai műszerkert, ahol a szárazföldi meteorológiai műszeres észlelések történnek.
  • meteorológiai központ - Feladatai: meteorológiai adatok feldolgozása, időjárás-jelentések, előrejelzések készítése.
  • meteorológiai kutatórepülő - Feladata a meteorológiai adatszolgáltatás a légkörből, valamint a légkör magasabb részének feltérképezése.
  • kutatóhajó
  • rögzített bója
  • geoszinkron műhold - Egyenlítői pályán keringő műhold, mindig ugyanarról a helyről gyűjt adatokat és 30 percenként szolgáltatja azokat.
  • kvázipoláris műhold - Alacsonyabb magasságban, az Egyenlítőre közel merőlegesen keringő műhold.

Animáció

  • UV-B szenzor
  • csapadékmérő és csapadékíró - A felfogótölcséren bekerült, henger alakú edénybe jutott csapadék felületén úszó úszik. Az úszóhoz írókart rögzítettek, ami egy óra által hajtott forgódobhoz ér.
  • zúzmaramérő - 4 db egy méteres vezetékdarab a talajtól 2 méter magasan, melyek a zúzmaralerakódás vastagságát mérik.
  • talajhőmérők - Elhelyezési mélységük alapján lehetnek felszíniek (40 cm mélységig), melyek a napi hőingásról, illetve mélységiek (50–200 cm-ig), melyek a szezonális változásokról szolgáltatnak adatokat.
  • kanalas szélmérő és szélsebességíró - 3 domború félgömb, a körülfordulások időegységre vonatkoztatott számából megadható a szélsebesség.
  • napfénytartammérő - Üveggömb, amely a direkt sugárzást egy pontban gyűjti össze. Az összegyűjtött sugarak a gömb körül lévő papírszalagot megpörkölik a Nap járásának megfelelő pályán.
  • párolgásmérő kád - Időegység alatti, egységnyi területről elpárolgó vízmennyiség mérésére szolgál.
  • hőmérő és száraz-nedves hőmérőpár - Az angolházikóban található, a levegő hőmérsékletének mérésére szolgál.
  • angolházikó - A hőmérőket fehérre festett, dupla zsaluzású házikóban helyezik el a felszín felett 2 m magasságban, az árnyékolás a Nap közvetlen sugarainak hatását gátolja.
  • barométer - A légnyomás mérésére szolgál.
  • rögzített bója - A tenger hőmérsékletére, a hullámokra, valamint a tengeri jégre vonatkozó adatokat szolgáltatja.
  • meteorológiai kutatóhajó
  • meteorológiai kutatórepülő
  • geoszinkron műhold - Egyenlítői pályán keringő műhold, mindig ugyanarról a helyről gyűjt adatokat és 30 percenként szolgáltatja azokat.
  • kvázipoláris műhold - Alacsonyabb magasságban, az Egyenlítőre közel merőlegesen keringő műhold.

Narráció

A földi időjárási helyzet folyamatos megfigyelésére nemzetközi meteorológiai rendszert hoztak létre, mely a Föld felszínén és a légkörben elhelyezett műszerekből áll. Az időjárással kapcsolatos észlelések, mérések a genfi székhelyű Meteorológiai Világszervezet előírásait követik.

Az időjárási megfigyeléseket a világon mindenhol azonos időpontokban végzik, hogy a kapott eredmények összehasonlíthatók legyenek egymással. Így megrajzolhatóak az időjárási térképek, amelyek alapján az előrejelzések is készülnek.

Azonban az észlelések helye sem közömbös. Az időjárási adatokat olyan körülmények között kell mérni, amelyek nem csupán a mérés közvetlen helyére, hanem a tágabb környezetre is jellemzőek.
A műszerek többségének elhelyezésére a szárazföldön meteorológiai műszerkerteket alakítottak ki. A műszerkerteket fáktól, épületektől távol, nyílt területen jelölték ki.
A kertben többek között a hőmérséklet, a szél, a légnyomás, a csapadék, a párolgás és a napfénytartam mérése történik.

A szárazföldi állomásokon kívül a felszíni mérőhálózatot tengeri megfigyelések is kiegészítik.
A meteorológiai kutatóhajókon a szárazföldi műszerkertekhez hasonló méréseket végeznek, kiegészítve a tenger hőmérsékletére, a hullámokra, valamint a tengeri jégre vonatkozó adatokkal, amelyekről a kihelyezett bóják nyújtanak információkat.

A légkör feltérképezéséhez a meteorológiai kutatórepülők is hozzájárulnak. Ezek a hőmérséklet-, légnyomás- és széladatok szolgáltatásán kívül speciális kutatásokat is végezhetnek, mint például felhő- és zivatarkutatás, illetve magaslégkör-kutatás.

A meteorológiai műholdak a földi mérőhálózat fontos kiegészítői, mert a nehezen megközelíthető területek adatait is mérni tudják. Ide tartozik a földfelszín mintegy 80%-a.
A meteorológiai műholdaknak két fajtája létezik, a geoszinkron és a kvázipoláris műholdak, amelyek együttesen lefedik a Föld egészét, és a mérésben egy közel folytonos idősort állítanak elő.

A részben földi mérőeszközök, részben űrtechnológiák alkalmazásával végzett egyidejű, automatizált időjárási adatgyűjtést és feldolgozást globális meteorológiai megfigyelő rendszernek nevezzük, mely a Meteorológiai Világszervezet irányítása alatt működő hálózat.

Kapcsolódó extrák

A nagy földi légkörzés

A sarkvidékek és az egyenlítői területek közötti hőmérséklet-különbség miatt létrejövő légkörzést több tényező, köztük a Föld forgása is befolyásolja.

A szél felszínformálása a félig kötött homokterületeken

A szél, mint külső erő, építi és pusztítja a tengerpartokat és a sztyeppéket.

Felhő- és csapadékképződés, felhőtípusok

Az elpárolgó vízből változatos alakú felhők képződnek, majd a víz csapadékként visszajut a felszínre.

Forró övezeti ciklonok

A ciklonok több száz kilométer átmérőjű légörvények, melyekben felhő- és csapadékképződés zajlik.

Helyi szelek

A helyi szelek főbb típusai a hegy-völgyi, a tengeri-parti és a bukószél.

Hőlégballon

Olyan speciális léggömb, melynél a töltőgáz a felmelegített levegő.

Hőmérők

A hőmérséklet mérésére különböző hőmérőket használhatunk.

Melegfront, hidegfront

Hideg és meleg levegő találkozásánál alakul ki hidegfront, vagy melegfront.

Mérsékelt övezeti ciklon és anticiklon

A ciklonok akár több ezer kilométer átmérőjű légörvények, melyekben felhő- és csapadékképződés zajlik.

Meteorológiai eszközök (alapfok)

Az animáció bemutatja a légköri jelenségek vizsgálatát szolgáló eszközöket.

Monszunszél-rendszer

Nyáron a monszun a tenger felől a szárazföldre csapadékot hoz.

Műholdtípusok

A Föld körül keringő mesterséges égitesteket polgári és katonai célokra egyaránt felhasználjuk.

Villámlás

Légkörben lejátszódó felvillanással és hanghatással együtt járó elektromos kisülés.

Kosárba helyezve!