A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Mexikói axolotl

Mexikói axolotl

Felnőttkorban is kopoltyúkat viselő farkos kétéltű.

Biológia

Címkék

axolotl, kétéltű, kétéltűek, veszélyeztetett faj, farkos kétéltűek, azték, Mexikó, neoténia, regeneráció, vadállat, vízi életmód, kopoltyú, ragadozó, vizes élőhely, tüdő, vízszennyezés, állat, gerincesek, biológia, élőlény

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Mexikói axolotl

A mexikói axolotl a farkos kétéltűek közé tartozik.
Az állat elnevezése a legelfogadottabb értelmezés szerint az azték mitológia Xolotl nevű istenéhez kötődik.
Eredeti élőhelye a Mexikóvárostól délre fekvő területek vizes területei, a tavak és csatornák. Az utóbbi időben a vadon élő axolotl példányok száma sajnos kritikus szint alá csökkent, és ma már szinte kizárólag tenyészetekben élnek.
Az egyedszámcsökkenés fő okai a tájidegen halak betelepítése, a város terjeszkedése és a vízszennyezés.

Testfelépítés

  • erős farok
  • lapos és széles fej
  • szemhéj nélküli szem
  • rövid és erős láb
  • kopoltyú

Az állatnak jellegzetes megjelenést ad a feje mögött található több pár kopoltyú. Ezek az állat felnőtt korában is megmaradnak, és csak akkor veszíti el őket, ha a , amelyben él, kiszárad.
Ilyenkor eltűnnek a kopoltyúk az axolotl fejéről, és az állat átáll a tüdővel történő légzésre. A természetben élő axolotl bőre szürke vagy barna, fekete pöttyökkel díszített.

Csontváz

Belső szervek

  • tüdő
  • vékonybél
  • vastagbél
  • petefészek
  • máj
  • agy
  • gerincvelő
  • húgyhólyag
  • gyomor

Fejlődés

  • pete
  • ebihal
  • mellső láb megjelenése
  • kifejlett állat

Az axolotl fejlődése eltér a legtöbb kétéltűétől.
Ivarérettségük elérését követően is megőrzik lárvakoruk jellegzetességeit, így vízi életmódot folytatnak és kopoltyúval lélegeznek.
Ezt a jelenséget neoténiának nevezzük. Az átalakulás hiányának az oka az, hogy az axolotl pajzsmirigye nem választja ki az átalakulás befejezéséhez szükséges hormonokat.

Regeneráció

Nemcsak a fejlődése, hanem a regenerációs képességei is kivételesek az axolotlnak.
Az állat a teljes élete során megőrzi azt a képességét, hogy újra tudja növeszteni elvesztett lábait, farkát és több belső szervét is.

Animáció

  • kopoltyú
  • pete
  • ebihal
  • mellső láb megjelenése
  • kifejlett állat

Narráció

A mexikói axolotl a farkos kétéltűek közé tartozik.
Az állat elnevezése a legelfogadottabb értelmezés szerint az azték mitológia Xolotl nevű istenéhez kötődik.
Eredeti élőhelye a Mexikóvárostól délre fekvő területek vizes területei, a tavak és csatornák. Sajnos az utóbbi időben a vadon élő axolotl példányok száma kritikus szint alá csökkent, és ma már szinte kizárólag tenyészetekben élnek axolotl példányok.
Az egyedszámcsökkenés fő okai a tájidegen halak betelepítése, a város terjeszkedése és a vízszennyezés.

Az állatnak jellegzetes megjelenést ad a feje mögött található több pár kopoltyú. Ezek az állat felnőtt korában is megmaradnak, és csak akkor veszíti el őket, ha a , amelyben az állat él, kiszárad.
Ilyenkor eltűnnek a kopoltyúk az axolotl fejéről, és az állat átáll a tüdővel történő légzésre. A természetben élő axolotl bőre szürke vagy barna és fekete pöttyökkel díszített.

Az axolotl fejlődése eltér a legtöbb kétéltűétől.
Ivarérettségük elérését követően is megőrzik lárvakoruk jellegzetességeit, így vízi életmódot folytatnak és kopoltyúval lélegeznek.
Ezt a jelenséget neoténiának nevezzük. Az átalakulás hiányának az oka az, hogy az axolotl pajzsmirigye nem választja ki az átalakulás befejezéséhez szükséges hormonokat.

Nemcsak a fejlődése, hanem a regenerációs képességei is kivételesek az axolotlnak.
Az állat a teljes élete során megőrzi azt a képességét, hogy újra tudja növeszteni elvesztett lábait, farkát és több belső szervét is.

Kapcsolódó extrák

Kecskebéka

Közismert békafaj, melynek példáján megismerhetjük a kétéltűek anatómiai felépítését.

Mocsári teknős

Az animáció bemutatja a teknősök felépítését, a csontváz és a teknő kapcsolatát.

Tiktaalik

Evolúciós átmenetet képvisel a halak és a négylábú szárazföldi gerincesek között.

Gerincesek életciklusa

A gerincesek életciklusa az egyed szaporítósejteinek létrejöttétől a következő nemzedék szaporítósejteinek a létrejöttéig tartó történésekből áll.

Ichthyostega

Ősi, 360 millió éve kihalt kétéltű, a négylábú szárazföldi gerincesek korai képviselője.

Mexikói vöröstérdű tarantula

Az egyik legismertebb, hobbiállatként is tartott madárpók. Harapása emberre nem veszélyes.

Azték uralkodó (15. század)

Az uralkodó állt a despotikus, katonai jellegű Azték Birodalom élén.

Tenochtitlan (15. század)

A fejlett civilizációjú Azték Birodalom legendás fővárosának nagyszerűsége még a spanyol hódítókat is ámulatba ejtette.

Teotihuacan (4. század)

A romjaiban is fenséges város a Kolumbusz előtti Amerika egyik legnagyobb és legnépesebb települése volt.

Kosárba helyezve!