A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Miből áll az emberi test?

Miből áll az emberi test?

Jelenetünk az emberi test összetevőit mutatja be.

Biológia

Címkék

emberi test, ember, alkotórész, kémiai összetétel, vázizom, csontváz, vér, RNS, izomzat, csont, atom, szövet, szervezet, szerv, molekula, biológia, , férfi, nő

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Mit gondolsz az emberi testről?

  • Szerinted saját sejtből, vagy baktériumokból van több a testünkben?
  • Mekkora lehet a szervezet víztartalma?
  • Hány liter vére van egy embernek?
  • Becsüljük meg, hogy mennyi oxigén van a szervezetünkben!

Az emberi testet alkotó kémiai és biológiai összetevők minősége és mennyisége ̶ a szervezet egészségének megőrzése érdekében ̶ viszonylag kis határokon belül változhat. A összetevők témakörén belül számos érdekességgel találkozhatunk. Ezeket mutatjuk be a jelenetünkben.

Makroelemek

  • 65% – oxigén - Előfordul fehérjékben, nukleinsavakban, szénhidrátokban és zsírokban akárcsak a jelentős szervetlen vegyületekben, amelyek a fogakat és csontokat alkotják.
  • 18% – szén - A szerves vegyületekben található meg az emberi testben.
  • 10% – hidrogén
  • 3% – nitrogén
  • 1,4% – kalcium

Azt az elemet, amely a testtömeg több mint 0,1%-át alkotja makroelemnek nevezzük. Az emberi test mintegy 98%-át mindössze öt makroelem képezi: az oxigén, a szén, a hidrogén, a nitrogén és a kalcium.
A szervezet kiemelkedően nagy mennyiségű (mintegy 65%) oxigént tartalmaz. Ennek az a fő oka, hogy a szervezet nagy része vízmolekulából áll. Mindezek mellett az oxigén megtalálható a szervezetben előforduló számos fontos szerves és szervetlen kémiai vegyületcsoportban.
A szerves vegyületek másik fontos összetevője a szén. Ez a testtömeg mintegy 18%-át adja.
A harmadik legnagyobb tömegben megtalálható makroelem a szervezetben a hidrogén.
A negyedik legnagyobb tömegben előforduló elem a nitrogén, amely elsősorban az aminosavak (és így a fehérjék), valamint a nukleinsavak (DNS és RNS) alkotóeleme.
Az ötödik legnagyobb tömegben jelenlévő elem a kalcium, amely sejtfolyamatokban pótolhatatlan, valamint fontos összetevője a csontoknak és a fogaknak is.

Molekulák

A molekulák két vagy több atomból álló semleges anyagi részecskék, amelyekben az atomokat kovalens kötés tartja össze.
A vízmolekula az emberi test legnélkülözhetetlenebb molekulája. Folyamatosan ürül a szervezetből, és gyakran kell pótolni. A szervezet tömegének mintegy kétharmadát adja.
A fennmaradó rész többségének molekulái a fehérjék, a zsírok és az RNS-ek.
A fehérjék fontos biológiai szerepét jellemzi, hogy minden sejtben lejátszódó folyamatban részt vesznek. A fehérjék rendelkezhetnek stabilizáló, szerkezeti funkcióval is: sejt alakjának kialakításában is részt vesznek.
A zsírok a legtöbb életforma számára nélkülözhetetlen anyagok, a szervezet strukturális felépítésében és anyagcseréjében egyaránt szerepet játszanak.
Az RNS molekulák többnyire a sejtekben folyó fehérjeszintézishez szükségesek.

A sejtek a szervezet olyan legkisebb egységei, amelyek még életjelenségeket mutatnak. A megtermékenyülést követően keletkező egyetlen sejtből az egyedfejlődés során sorozatos osztódások révén mintegy 3 x 10¹³ sejt jön létre.
Az emberi szervezet emellett szimbiózisban él számos baktériummal is, amelyek a fejlődéshez és az egészség megőrzéséhez járulnak hozzá. Ilyen baktériumok találhatóak a tápcsatornában és a bőr felületén is. A baktériumok száma meghaladja a test saját sejtjeiét, becslések szerint mintegy 3,8 x 1013 darab található belőlük.

A csontok tapadási helyet biztosítanak az izmok számára, passzívan részt vesznek a mozgásban, fizikai védelmet biztosítanak egyes szervek számára és a vérképzésben is fontos szerepet játszanak.
Az újszülött körülbelül 270 darab csonttal jön a világra. Egyes csontok összenövése következtében ez a szám felnőttkorra lecsökken kicsivel több mint 200-ra. Az emberekben a csontváz – a többi gerinceshez hasonlóan – elenyésző részét képezi a teljes testtömegnek. Felnőtt emberben az össztömege kb. 5 kg.

Vázizomrendszer

  • A női testtömeg kb. 30%-a izom.
  • A férfi testtömeg kb. 40%-a izom.

A mozgás aktív szervei a vázizmok. Az ember vázizomzata kb. 350 izomból áll, amelyeknek össztömege átlagosan 30-40%-a a testtömegnek.
Felépítésük alapján elkülönítünk hosszú, rövid, lapos és gyűrű alakú izmokat.
Elhelyezkedésük alapján beszélhetünk törzsizmokról, nyakizmokról, fejizmokról, felső és alsó végtag izmokról. Az izom rögzülését a csonthoz az ín biztosítja.

Vér

  • Testünkben kb. 4,5 – 5,7 liter vér található.

A keringési rendszer biztosítja a test sejtjei számára az oxigént, a hormonokat és a tápanyagokat, emellett elszállítja tőlük a felesleges anyagokat.
A közel 100 000 km hosszú érrendszer az összes sejtet eléri. Az emberi testben mintegy 4,5–5,7 liter vér található. Ebből nagyjából fél liter tartalék, amely szükség esetén mobilizálódik.

Kapcsolódó extrák

A bőr rétegei, bőrérzékelés

Kültakarónk a bőr, melynek három fő rétege a hám, az irha és a bőralja.

Az emberi csontváz

Belső szilárd vázunk, melyhez a vázizmok tapadnak.

Az emberi vér

Alakos elemekből (vörös- és fehérvérsejtekből, vérlemezkékből) és vérplazmából áll.

Az izom felépítése

Az animáció bemutatja az izom finomszerkezetét, és működését a molekuláris szintig.

Egyed alatti szerveződési szintek

Az animáció bemutatja az élő rendszerek szerveződését az egyed szintjétől a szerveken és szöveteken át a sejtek szintjéig.

Emberi test (férfi)

Az animáció az emberi szervezet fő szervrendszereit foglalja össze.

Emberi test kicsiknek

A fiatalabb korosztálynak szóló animációnk összefoglalja az emberi test főbb szervrendszereit.

Földrajzi érdekességek – Természetföldrajz

A természetföldrajz témakörén belül számos érdekességgel találkozhatunk.

Kötő- és támasztószövetek

Ide tartozik a laza- és a tömöttrostos kötőszövet, a zsírszövet, a vér, a porcszövetek és a csontszövet.

Oxigén (O₂) (középfok)

A Föld leggyakoribb eleme, mely az élethez nélkülözhetetlen.

Kosárba helyezve!