A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Monszunszél-rendszer

Monszunszél-rendszer

Nyáron a monszun a tenger felől a szárazföldre csapadékot hoz.

Földrajz

Címkék

monszun, szélrendszer, téli monszun, szél, nyári monszun, mérsékelt öv, forró övezet, passzátszél, csapadék, felmelegedés, lehűlés, időjárás, hőmérséklet-változás, légkör, tenger, óceán, légnyomás, Egyenlítő, hőmérséklet, eső, szárazság, természet, Föld, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Mérsékelt övezeti monszunszél-rendszer

  • északi sarkkör
  • Ráktérítő
  • Egyenlítő
  • Baktérítő
  • déli sarkkör
  • Déli-sark
  • Északi-sark
  • Atlanti-óceán
  • Csendes-óceán
  • Indiai-óceán
  • Jeges-tenger
  • Dél- és Kelet-Kína
  • Japán
  • Új-Zéland
  • Dél-Afrika keleti partvidéke
  • Mexikói-öböl környéke
  • Dél-Amerika keleti partvidéke
  • Chile
  • Ausztrália keleti partvidéke

Monszunszél a mérsékelt övezetben is kialakulhat. Általában a szárazföldek keleti peremén jön létre. Az évszakonként változó irányú szelek csapadékos nyarat és száraz téli évszakot eredményeznek.

Mérsékelt övezeti monszun jelenség

  • nyári monszun
  • A - Alacsonyabb légnyomás.
  • M - Magasabb légnyomás.
  • sok és intenzív csapadék
  • kevés csapadék
  • erősebb felmelegedés
  • kisebb fajhő
  • nagyobb fajhő

Nyáron a tengerek feletti hűvösebb és magasabb légnyomású levegője áramlik a jobban felmelegedő és alacsonyabb légnyomású szárazföld felé.

Télen pont fordítva: a jobban lehűlt szárazföld feletti magasabb légnyomású levegője áramlik a melegebb és alacsonyabb légnyomású tenger felé.

Forró övezeti monszunszél-rendszer

  • hőmérsékleti egyenlítő - A Föld legmagasabb hőmérsékletű és így a legalacsonyabb légnyomású pontjait összekötő vonal. A passzátszelek e felé fújnak.
  • az északi félgömb nyara
  • délkeleti passzát
  • délnyugati (nyári) monszun - Az északi félgömb nyarán csapadékot szállító szél.
  • délkeleti (téli) monszun - A déli félgömb telén száraz levegőt szállító szél.

Monszunnak az egy adott területen évszakonként ellentétes irányból fújó szeleket nevezzük. Kialakulásuk fő oka a tenger és a szárazföld eltérő felmelegedése és az ebből adódó légnyomáskülönbségek. A légnyomás kiegyenlítődésére légáramlás indul meg. Amennyiben a tenger felől a szárazföld felé irányul a szél, csapadékot, ellenkező esetben száraz, derült időjárást hoz. Akkor beszélhetünk monszunról, ha a szél évszakonkénti irányváltása legalább 120°-os.

A monszun a nagy földi légkörzés része. Ha a trópusi övben a Föld legmelegebb pontjait összekötjük, akkor megkapjuk a hőmérsékleti egyenlítőt. A tengerek és a szárazföldek eltérő felmelegedése miatt a hőmérsékleti egyenlítő nem esik egybe a földrajzi Egyenlítővel.
Mivel nyáron a szárazföld jobban felmelegszik, mint a tenger, a hőmérsékleti egyenlítő a kontinensek belsejébe tolódik. Az északkeleti és a délkeleti passzátszelek ezért nem a földrajzi Egyenlítő, hanem a legmagasabb hőmérsékletű és így a legalacsonyabb légnyomású hőmérsékleti egyenlítő felé fújnak.

Ebből adódóan, az északi félgömb nyarán a déli félgömb délkeleti passzátszele a földrajzi Egyenlítő átlépése után az északi félgömbön tovább folytatja útját a kontinensek belseje felé. Mivel a Föld forgása az északi félgömbön jobb kéz felé téríti el az áramló levegőt, a déli félgömbön még délkeleti passzátszél, az északi félgömbön délnyugati monszunszélként folytatja útját.

Az északi félgömb telén a hőmérsékleti egyenlítő a déli félgömbre húzódik át, utat engedve az északkeleti passzátszélnek. Így az északi félgömb trópusi téli monszunja az északkeleti passzátszéllel azonos. Ugyanekkor a déli félgömbön nyár uralkodik. Az északi félgömb északkeleti passzátszele átlépi a földrajzi Egyenlítőt és a Föld forgásának eltérítő hatása miatt északnyugati monszunszélként halad a déli félgömb szárazföldjeinek belsejébe tolódott hőmérsékleti egyenlítő felé.

Forró övezeti monszun jelenség

  • nyári monszun
  • M - Magasabb légnyomás.
  • A - Alacsonyabb légnyomás.
  • egyenlítő
  • hőmérsékleti egyenlítő - A Föld legmagasabb hőmérsékletű és így a legalacsonyabb légnyomású pontjait összekötő vonal. A passzátszelek e felé fújnak.
  • délnyugati szél
  • nagy felmelegedés
  • óceán
  • kontinens
  • sok csapadék
  • kevés csapadék

Nyáron a melegebb szárazföldek felett alacsonyabb légnyomású légtömegek helyezkednek el, mint a tengerek felett. A légnyomás kiegyenlítésére légáramlás indul meg a magasabb légnyomású tengeri területek felől az alacsonyabb légnyomású szárazföldi területek felé. Ezek a tenger felől érkező szelek sok esővel járnak.

Télen a lehűlt szárazföldek felett a légnyomás magasabb, mint a tengerek felett. A légáramlás ezért a szárazföldek belseje felől a tenger felé irányul. Ezek a szelek hűvös vagy hideg, de derült, száraz időjárást hoznak.

Narráció

Monszunnak az egy adott területen évszakonként ellentétes irányból fújó szeleket nevezzük. Kialakulásuk fő oka a tenger és a szárazföld eltérő felmelegedése és az ebből adódó légnyomáskülönbségek. A légnyomás kiegyenlítődésére légáramlás indul meg. Amennyiben a tenger felől a szárazföld felé irányul a szél, csapadékot, ellenkező esetben száraz, derült időjárást hoz. Akkor beszélhetünk monszunról, ha a szél évszakonkénti irányváltása legalább 120°-os.

A monszun a nagy földi légkörzés része. Ha a trópusi övben a Föld legmelegebb pontjait összekötjük, akkor megkapjuk a hőmérsékleti egyenlítőt. A tengerek és a szárazföldek eltérő felmelegedése miatt a hőmérsékleti egyenlítő nem esik egybe a földrajzi Egyenlítővel.
Mivel nyáron a szárazföld jobban felmelegszik, mint a tenger, a hőmérsékleti egyenlítő a kontinensek belsejébe tolódik. Az északkeleti és a délkeleti passzátszelek ezért nem a földrajzi Egyenlítő, hanem a legmagasabb hőmérsékletű és így a legalacsonyabb légnyomású hőmérsékleti egyenlítő felé fújnak.

Ebből adódóan, az északi félgömb nyarán a déli félgömb délkeleti passzátszele a földrajzi Egyenlítő átlépése után az északi félgömbön tovább folytatja útját a kontinensek belseje felé. Mivel a Föld forgása az északi félgömbön jobb kéz felé téríti el az áramló levegőt, a déli félgömbön még délkeleti passzátszél, az északi félgömbön délnyugati monszunszélként folytatja útját.

Az északi félgömb telén a hőmérsékleti egyenlítő a déli félgömbre húzódik át, utat engedve az északkeleti passzátszélnek. Így az északi félgömb trópusi téli monszunja az északkeleti passzátszéllel azonos. Ugyanekkor a déli félgömbön nyár uralkodik. Az északi félgömb északkeleti passzátszele átlépi a földrajzi Egyenlítőt és a Föld forgásának eltérítő hatása miatt északnyugati monszunszélként halad a déli félgömb szárazföldjeinek belsejébe tolódott hőmérsékleti egyenlítő felé.

Nyáron a melegebb szárazföldek felett alacsonyabb légnyomású légtömegek helyezkednek el, mint a tengerek felett. A légnyomás kiegyenlítésére légáramlás indul meg a magasabb légnyomású tengeri területek felől az alacsonyabb légnyomású szárazföldi területek felé. Ezek a tenger felől érkező szelek sok esővel járnak.

Télen a lehűlt szárazföldek felett a légnyomás magasabb, mint a tengerek felett. A légáramlás ezért a szárazföldek belseje felől a tenger felé irányul. Ezek a szelek hűvös vagy hideg, de derült, száraz időjárást hoznak.

Monszunszél a mérsékelt övezetben is kialakulhat. Általában a szárazföldek keleti peremén jön létre. Az évszakonként változó irányú szelek csapadékos nyarat és száraz téli évszakot eredményeznek.

Nyáron a tengerek feletti hűvösebb és magasabb légnyomású levegője áramlik a jobban felmelegedő és alacsonyabb légnyomású szárazföld felé.

Télen pont fordítva: a jobban lehűlt szárazföld feletti magasabb légnyomású levegője áramlik a melegebb és alacsonyabb légnyomású tenger felé.

Kapcsolódó extrák

A nagy földi légkörzés

A sarkvidékek és az egyenlítői területek közötti hőmérséklet-különbség miatt létrejövő légkörzést több tényező, köztük a Föld forgása is befolyásolja.

El Niño jelenség

A Csendes-óceán trópusi területein nagyjából ötévente fellépő éghajlati jelenség.

Felhő- és csapadékképződés, felhőtípusok

Az elpárolgó vízből változatos alakú felhők képződnek, majd a víz csapadékként visszajut a felszínre.

Föld domborzata

Az animáció a Föld nagyobb hegységeit, síkságait, folyóit, tavait és sivatagait mutatja be.

Forró övezeti ciklonok

A ciklonok több száz kilométer átmérőjű légörvények, melyekben felhő- és csapadékképződés zajlik.

Helyi szelek

A helyi szelek főbb típusai a hegy-völgyi, a tengeri-parti és a bukószél.

Mérsékelt övezeti ciklon és anticiklon

A ciklonok akár több ezer kilométer átmérőjű légörvények, melyekben felhő- és csapadékképződés zajlik.

Meteorológiai eszközök (alapfok)

Az animáció bemutatja a légköri jelenségek vizsgálatát szolgáló eszközöket.

Meteorológiai eszközök (középfok)

Az animáció bemutatja a légköri jelenségek vizsgálatát szolgáló eszközöket.

Övezetesség

Bolygónkon földrajzi, éghajlati és ezzel összefüggésben növényzeti övezetesség figyelhető meg.

Villámlás

Légkörben lejátszódó felvillanással és hanghatással együtt járó elektromos kisülés.

Kosárba helyezve!