A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Muhi csata (1241. április 11–12.)

Muhi csata (1241. április 11–12.)

A számos hibás döntés ahhoz vezetett, hogy a magyar király súlyos vereséget szenvedett a tatár hadtól.

Történelem

Címkék

muhi csata, csata, II. Lajos, Szulejmán, tatárjárás, Csele-patak, mongol invázió, magyar, tatár, IV. Béla, király, hadjárat, mongol, történelem, had

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Muhi környéke

  • IV. Béla király
  • Kálmán herceg és Ugrin érsek
  • templomos lovagok
  • magyar tábor
  • Muhi
  • tatár tábor
  • É

Csata folyamata

1. szakasz (1241. április 11., éjjel)

IV. Béla serege a Sajó jobb partján, egy szekérvár által határolt szűk területen védelemre rendezkedett be.
Batu kán tatár serege támadólag lépett fel, és éjszaka támadást intézett a magyarok által védett híd ellen.
A támadást azonban Kálmán herceg és Ugrin érsek csapata visszaverte. Mindkét fél visszavonult a táborába.

2. szakasz (1241. április 12., hajnalban)

A tatárok hajnalban újra támadtak, ám ezúttal nem csupán a híd ellen.
A szárnyakon lévő tatár csapatok átkeltek a gázlókon, és ostromgyűrűt kezdtek kialakítani a magyar tábor körül.
Bár az előrenyomulás során súlyos veszteségeket szenvedtek, reggel 7 órára sikerült körülzárni a magyarok szekérvárát, melyre nyílzáport zúdítottak.

3. szakasz (1241. április 12., reggel)

A szűk helyen rendezetlenül harcoló magyar sereg teljesen megzavarodott a tábort lángba borító nyílzáportól.
Kálmán és Ugrin csapata, illetve a templomos lovagok hősiesen küzdöttek, de ők sem tudták áttörni a tatár ostromgyűrűt.
Ráadásul a templomos lovagok mindegyike elesett. Egészen estig folyt a kétségbeesett küzdelem.

4. szakasz (1241. április 12., napközben)

A magyar tábort egyre-másra hagyták el a menekülő csapatok. Ám a tatárok mindenkit üldözőbe vettek, és senkinek sem kegyelmeztek.
IV. Béla király – a magyar sereg zömétől eltérő utat választva – északnyugat felé, a hegyekbe menekült. A nap végére a tatárok elfoglalták a tábort, a magyarok katasztrofális vereséget szenvedtek.

Csata szakaszai

1. szakasz (1241. április 11., éjjel)

IV. Béla serege a Sajó jobb partján, egy szekérvár által határolt szűk területen védelemre rendezkedett be.
Batu kán tatár serege támadólag lépett fel, és éjszaka támadást intézett a magyarok által védett híd ellen.
A támadást azonban Kálmán herceg és Ugrin érsek csapata visszaverte. Mindkét fél visszavonult a táborába.

2. szakasz (1241. április 12., hajnalban)

A tatárok hajnalban újra támadtak, ám ezúttal nem csupán a híd ellen.
A szárnyakon lévő tatár csapatok átkeltek a gázlókon, és ostromgyűrűt kezdtek kialakítani a magyar tábor körül.
Bár az előrenyomulás során súlyos veszteségeket szenvedtek, reggel 7 órára sikerült körülzárni a magyarok szekérvárát, melyre nyílzáport zúdítottak.

3. szakasz (1241. április 12., reggel)

A szűk helyen rendezetlenül harcoló magyar sereg teljesen megzavarodott a tábort lángba borító nyílzáportól.
Kálmán és Ugrin csapata, illetve a templomos lovagok hősiesen küzdöttek, de ők sem tudták áttörni a tatár ostromgyűrűt.
Ráadásul a templomos lovagok mindegyike elesett. Egészen estig folyt a kétségbeesett küzdelem.

4. szakasz (1241. április 12., napközben)

A magyar tábort egyre-másra hagyták el a menekülő csapatok. Ám a tatárok mindenkit üldözőbe vettek, és senkinek sem kegyelmeztek.
IV. Béla király – a magyar sereg zömétől eltérő utat választva – északnyugat felé, a hegyekbe menekült. A nap végére a tatárok elfoglalták a tábort, a magyarok katasztrofális vereséget szenvedtek.

Narráció

1. szakasz (1241. április 11., éjjel)

IV. Béla serege a Sajó jobb partján, egy szekérvár által határolt szűk területen védelemre rendezkedett be.
Batu kán tatár serege támadólag lépett fel, és éjszaka támadást intézett a magyarok által védett híd ellen.
A támadást azonban Kálmán herceg és Ugrin érsek csapata visszaverte. Mindkét fél visszavonult a táborába.

2. szakasz (1241. április 12., hajnalban)

A tatárok hajnalban újra támadtak, ám ezúttal nem csupán a híd ellen.
A szárnyakon lévő tatár csapatok átkeltek a gázlókon, és ostromgyűrűt kezdtek kialakítani a magyar tábor körül.
Bár az előrenyomulás során súlyos veszteségeket szenvedtek, reggel 7 órára sikerült körülzárni a magyarok szekérvárát, melyre nyílzáport zúdítottak.

3. szakasz (1241. április 12., reggel)

A szűk helyen rendezetlenül harcoló magyar sereg teljesen megzavarodott a tábort lángba borító nyílzáportól.
Kálmán és Ugrin csapata, illetve a templomos lovagok hősiesen küzdöttek, de ők sem tudták áttörni a tatár ostromgyűrűt.
Ráadásul a templomos lovagok mindegyike elesett. Egészen estig folyt a kétségbeesett küzdelem.

4. szakasz (1241. április 12., napközben)

A magyar tábort egyre-másra hagyták el a menekülő csapatok. Ám a tatárok mindenkit üldözőbe vettek, és senkinek sem kegyelmeztek.
IV. Béla király – a magyar sereg zömétől eltérő utat választva – északnyugat felé, a hegyekbe menekült. A nap végére a tatárok elfoglalták a tábort, a magyarok katasztrofális vereséget szenvedtek.

Kapcsolódó extrák

Középkori várbörtön

A középkori és kora újkori várbörtönökben igen változatos kínzóeszközöket használtak.

Templomos lovagok (12. század)

A legfontosabb lovagrendek egyike, mely a keresztes hadjáratokhoz kapcsolódóan jött létre.

Legendás középkori birodalmak

Történelmünk évezredei alatt számos legendás birodalom született (majd dőlt romba).

Viking hajó (10. század)

A kiváló hajóépítő és hajózó nép férfijai hatalmas távolságokat tettek meg a tengereken...

Nándorfehérvár (15. század)

Nándorfehérvár vára a korabeli magyar végvárrendszer fontos láncszeme volt.

A háromnyomásos gazdálkodás

Az alábbi videóban bemutatjuk, miért volt a háromnyomásos gazdálkodás előnyösebb, mint a...

Hagia Sophia

A világ leghíresebb keresztény, majd muszlim vallási épülete volt, jelenleg múzeumként működik.

Középkori lakótorony

A lakótorony (donzson) a virágzó középkor jellegzetes épülettípusa volt, melyet a vártól...

Kosárba helyezve!