A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Műholdas navigáció

Műholdas navigáció

A rendszert alkotó 24 műhold közül 4 szükséges a pillanatnyi helyzet meghatározásához.

Földrajz

Címkék

műholdas navigáció, műhold, navigáció, GPS, globális helymeghatározó rendszer, helymeghatározás, távolság meghatározása, tengerszint feletti magasság, polgári, hadsereg, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Navigációs műholdak

Helymeghatározás

  • vevő - A helyzet meghatározása háromszögeléssel történik: a vevő három különböző műholdtól mért távolsága meghatározza a vevő helyzetét a földfelszínen. A gyakorlatban szükség van egy negyedik műholdra is a tengerszint feletti magasság méréséhez és a mérési pontosság növeléséhez.

Távolság meghatározása

  • s
  • műhold
  • vevő
  • eltelt idő - A műhold által kibocsátott jel kódolja a kibocsátás időpontját. Ezt a vevő összeveti a vétel időpontjával, így meghatározza a jel útjához szükséges időt. Ebből kiszámítható a műhold és a vevő távolsága.

Animáció

A globális helymeghatározó rendszert, angol rövidítéssel GPS-t eredetileg katonai célokból kezdték fejleszteni a hidegháború időszakában. 1983-ban a Szovjetunió lelőtt egy légterébe tévedő koreai utasszállítót.
Ezután Ronald Reagan elnök elrendelte egy polgári célokra is szabadon használható rendszer kifejlesztését, amellyel megelőzhetők a hasonló tragédiák.
A GPS-rendszer első műholdját 1989-ben, a huszonnegyediket 1993-ban bocsátották fel. A GPS-műholdak 20200 km magasságban keringenek a Föld körül, hat pályán.

A helyzet meghatározása háromszögeléssel történik. A műholdak jeleket bocsátanak ki, amelyek alapján a vevőberendezés megállapítja az adott műholdtól mért távolságot. Egy műhold esetén ez a felszínen egy körívet határoz meg: ennek minden pontja azonos távolságra van a műholdtól.
Ha két műholdat használunk, akkor a két körív két metszéspontjának egyikében lehet a vevő. Három műholddal már egyértelműen meghatározható a helyzet.
A gyakorlatban szükség van egy negyedik műholdra is a tengerszint feletti magasság méréséhez és a mérési pontosság növeléséhez.

A műholdtól való távolság mérése azon alapul, hogy a műhold által kibocsátott jel kódolja a kibocsátás időpontját, amit a vevő összevet a vétel időpontjával. Ebből meghatározza a jel útjához szükséges időt.
A jel fénysebességgel, azaz közel 300 000 kilométer per szekundum sebességgel terjed. Ha például a jel kibocsátása és vétele között 0,1 másodperc telik el, a távolság megközelítőleg 30 000 km.
Valójában ennél a számítás sokkal bonyolultabb, többek között amiatt, hogy Einstein relativitáselmélete értelmében az idő múlását befolyásolja a mozgás sebessége.

Ma már bárki olcsón beszerezhet GPS-vevőt: a legtöbb mobiltelefon is tartalmaz ilyet.
A polgári felhasználás mellett rendkívül fontos a rendszer katonai alkalmazása is: a modern hadviselésben alapvető a minél nagyobb pontosság a civil áldozatok csökkentése miatt is.
A csúcstechnológiás rakéták, robotrepülőgépek folyamatosan mérik saját helyzetüket, és szükség esetén képesek pályájukat korrigálni.

Narráció

A globális helymeghatározó rendszert, angol rövidítéssel GPS-t eredetileg katonai célokból kezdték fejleszteni a hidegháború időszakában. 1983-ban a Szovjetunió lelőtt egy légterébe tévedő koreai utasszállítót.
Ezután Ronald Reagan elnök elrendelte egy polgári célokra is szabadon használható rendszer kifejlesztését, amellyel megelőzhetők a hasonló tragédiák.
A GPS-rendszer első műholdját 1989-ben, a huszonnegyediket 1993-ban bocsátották fel. A GPS-műholdak 20200 km magasságban keringenek a Föld körül, hat pályán.

A helyzet meghatározása háromszögeléssel történik. A műholdak jeleket bocsátanak ki, amelyek alapján a vevőberendezés megállapítja az adott műholdtól mért távolságot. Egy műhold esetén ez a felszínen egy körívet határoz meg: ennek minden pontja azonos távolságra van a műholdtól.
Ha két műholdat használunk, akkor a két körív két metszéspontjának egyikében lehet a vevő. Három műholddal már egyértelműen meghatározható a helyzet.
A gyakorlatban szükség van egy negyedik műholdra is a tengerszint feletti magasság méréséhez és a mérési pontosság növeléséhez.

A műholdtól való távolság mérése azon alapul, hogy a műhold által kibocsátott jel kódolja a kibocsátás időpontját, amit a vevő összevet a vétel időpontjával. Ebből meghatározza a jel útjához szükséges időt.
A jel fénysebességgel, azaz közel 300 000 kilométer per szekundum sebességgel terjed. Ha például a jel kibocsátása és vétele között 0,1 másodperc telik el, a távolság megközelítőleg 30 000 km.
Valójában ennél a számítás sokkal bonyolultabb, többek között amiatt, hogy Einstein relativitáselmélete értelmében az idő múlását befolyásolja a mozgás sebessége.

Ma már bárki olcsón beszerezhet GPS-vevőt: a legtöbb mobiltelefon is tartalmaz ilyet.
A polgári felhasználás mellett rendkívül fontos a rendszer katonai alkalmazása is: a modern hadviselésben alapvető a minél nagyobb pontosság a civil áldozatok csökkentése miatt is.
A csúcstechnológiás rakéták, robotrepülőgépek folyamatosan mérik saját helyzetüket, és szükség esetén képesek pályájukat korrigálni.

Kapcsolódó extrák

Természeti népek Afrikában Nomádok

A Kelet-Afrikai Nagy hasadékvölgy környékén ma is élnek vándorló, nomád pásztorok.

A gazdaság szerkezete

Az emberek nap mint nap különböző munkaköröket látnak el. De hogyan is tudnánk ezeket...

Műholdtípusok

A Föld körül keringő mesterséges égitesteket polgári és katonai célokra egyaránt...

A Hubble űrtávcső

A Hubble űrtávcső működését a légköri hatások nem befolyásolják.

A belső lakóöv

Az európai városok közös jellemzője, hogy a belvárosi területek a legértékesebbek. Az itt...

Hogyan hasznosítható a vízenergia?

A vízenergia hasznosításnak lehetőségeit ismerheted meg.

Repülőtér

A repülőtéren biztosítottak a repüléshez szükséges infrastruktúra és szolgáltatások.

Óriásváros (Metropolis)

Óriásvárosnak, más néven metropolisznak nevezzük az 1 millió főnél népesebb városokat.

Kosárba helyezve!