A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Munkásnegyed (19. század)

Munkásnegyed (19. század)

Az ipari forradalom korában alakultak ki a nagyvárosok jellemző, egészségtelen munkás lakónegyedei.

Történelem

Címkék

munkásnegyed, ipari forradalom, dolgozó, Anglia, nagyváros, lakónegyed, Dickens, Twist Olivér, épület, város, szegénység, bérház, utcarészlet

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Mit jelent a „forradalom” kifejezés?
  • Melyik országot tekinthetjük az ipari forradalom „bölcsőjének”?
  • Mikor vette kezdetét Angliában\naz ipari forradalom?
  • Kinek a nevéhez fűződik\naz univerzális gőzgép tökéletesítése?
  • Melyik NEM előfeltétele\naz ipari forradalom kibontakozásának?
  • Mi volt a gőzgépek legfontosabb energiaforrása?
  • Mi vált a jellemző termelési formává az ipari forradalom hatására?
  • Melyik fogalom nincs szoros összefüggésben a másik hárommal?
  • Igaz-e az állítás?\nA kapitalizmus korszakát a közös tulajdon térhódítása jellemzi.
  • Mely iparágban jelentek meg az első modern gépek Angliában?
  • Igaz-e az állítás?\nAngliában a mezőgazdaság forradalma korábban kezdődött, mint az ipar forradalma.
  • Melyik NEM jellemző\na gyárakra?
  • Igaz-e az állítás?\nAz ipari forradalom hatására átalakult az emberek magatartása és szemléletmódja is.
  • Melyik településtípus volt jellemző\naz ipari forradalom korszakára?
  • Miért áramlott rengeteg falusi\naz iparvárosokba?
  • Milyen negyedek jöttek létre\naz iparvárosok peremkerületeiben?
  • Melyik szó jellemzi\na legjobban az iparvárosok munkásnegyedeit?
  • Igaz-e az állítás?\nA 19. század folyamán folyamatosan csökkent a városi lakosság aránya Angliában.
  • Mekkora volt a városlakók aránya\na 19. század közepén Angliában?
  • Miért alkalmaztak szívesen\na vállalkozók nőket és gyerekeket?
  • Melyik társadalmi csoport NEM volt főszereplője az ipari forradalom korának?
  • Igaz-e az állítás?\nAz ipari munkások munkaideje nem haladta meg a napi 12 órát.
  • Igaz-e az állítás?\nGyakran a gyerekek is napi 14 órát dolgoztak a bányákban\nés a gyárakban.
  • Melyik „páros” küzdelme jellemezte az ipari forradalom korszakát?
  • Mivel próbálták szabályozni\na gyermekmunkát a 19. század elején?
  • Melyik jelző NEM illik egy munkásnegyedbeli házhoz?
  • Milyen helyisége NEM volt\na munkások lakásainak?
  • Melyik NEM volt jelentős angol iparváros?
  • Melyik regényből ismerhetjük meg\naz ipari forradalom korában élő gyerekek mindennapjait?
  • Ki írta a Twist Olivér című regényt?
  • Melyik volt egy korabeli munkáslakásban?

Jelenetek

Munkásnegyed

Utcarészlet

Hátsó udvar

Séta

Épület metszet

Animáció

Narráció

A 18. század utolsó évtizedeiben kibontakozott az ipari forradalom első szakasza Angliában.
A folyamat bölcsőjének tekinthető országban egyre másra jelentek meg a nagy iparvárosok.
A társadalomban új rétegek alakultak ki. Ezek egyike az a munkásosztály volt, mely általában az iparvárosok peremén, a hatalmas gyárak tőszomszédságában telepedett le. Így jöttek létre a jellegzetes munkásnegyedek.
A munkások általában keskeny utcák által elválasztott, téglából épült sorházakban éltek, melyek monotóniáját és szürkeségét csak itt-ott törte meg egy-egy jellegzetes szatócsbolt, vegyeskereskedés.
A gyakran kövezet nélküli utcákon nyitott csatorna szolgálta elégtelenül az eső és a szennyvíz elvezetését. Vízhez csak az utcai kutakból juthattak a családok.

A rendkívül szennyezett környezet miatt a lakóházak is kormosak, egészségtelenek voltak.
A több emeletes, de szűk lakóterű, sötét lakásokban a népes családok összezsúfolódva éltek a dohos, penészes falak között.
Külön konyha általában nem volt, a tűzhely az ágyakkal egy helyiségben helyezkedett el. A hideg napokon a meleget a balesetveszélyes vaskályhák biztosították.
Berendezési tárgyaik szegényesek voltak, gyakran a fából tákolt ágyakra, székekre, asztalra és szekrényre korlátozódtak.
Petróleumlámpákkal és gyertyákkal világítottak. A lakások természetesen fürdőszobával sem rendelkeztek, a minimális tisztálkodásról legfeljebb a mosdótálak gondoskodtak.

A mellékhelyiségek kívül, az épületek mögött helyezkedtek el. Itt, a hátsó, szűkös udvarokban teregették ki az asszonyok a tisztának ritkán nevezhető mosott ruhákat.
Az ipari forradalom munkáscsaládjainak szegényes, nehéz életéről és annak egészségtelen, szürke környezetéről megdöbbentő leírást olvashatunk Charles Dickens Twist Olivér című világhírű regényében is.

Kapcsolódó extrák

Az 1920-as évek nyugat-európai ruhaviselete

A ruhadarabok az adott kor és terület népességének életmódjáról és kultúrájáról is árulkodnak.

Bányászat az ipari forradalom idején

A dinamikusan fejlődő ipar nyersanyag iránti óriási igénye miatt a bányászat is fejlődésnek indult a 18. század végén.

Passzívház

A passzívházakban a kellemes belső klíma hagyományos fűtési és hűtési rendszerek nélkül biztosítható.

Polgári szalon

Egy tipikus polgári szalon berendezésének bemutatása, és összehasonlítása a modern nappalival.

Textilgyár (19. század)

A 18. századi találmányoknak köszönhetően a textilipar az egyik legfontosabb iparággá vált.

Textilipari találmányok a 18. században

A 18. századi találmányoknak köszönhetően a textilipar hatalmas fejlődésen ment át.

Újkori nyugat-európai ruhaviseletek (19. század)

A ruhadarabok az adott kor és terület népességének életmódjáról és kultúrájáról is árulkodnak.

Mezőváros

A szabad királyi városból kialakuló mezőváros a középkor végére uralkodó típussá vált a Magyar Királyság területén.

Kosárba helyezve!