A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Nagyváradi vár (1775)

Nagyváradi vár (1775)

„Erdély kapujának” erőssége a korabeli várépítészet mintapéldájának tekinthető.

Történelem

Címkék

Nagyváradi vár, Nagyvárad, vár, bástya, várárok, erőd, várépítészet, belső vár, építészet, Erdély

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Nagyváradi vár

  • Bethlen-bástya
  • nyugati kapu
  • toronybástya
  • Csonka-bástya
  • Aranyos-bástya
  • belső vár
  • vártemplom
  • külső vár
  • Veres-bástya
  • keleti kapu
  • várárok
  • Királyfia-bástya

Füles bástya

Belső vár

Narráció

Nagyvárad vára, Európa egyetlen késő középkori ötbástyás erődítménye a mai Romániában található.
A település neve is a „kis vár” jelentésű régi magyar főnévből, a „várad” szóból ered.

A 11. és a 13. század között a helység vára még csupán földsáncokkal, palánkkal, részben kőfalakkal, faszerkezetű bástyákkal ellátott erőd volt. Ez az erősség azonban a tatárjárás során, a várossal egyetemben szinte teljesen megsemmisült.
A 14. században egy szabálytalan alakú, hatszöghöz hasonló középkori vár épült a helyén. Ez már tornyokkal, várfalakkal és erős kaputornyokkal rendelkezett.

A 16. századi Közép-Európában bekövetkezett hadászati-politikai változások megkívánták egy, a kor hadászati követelményeinek jobban megfelelő erődítés meglétét Váradon.
Ezért az erdélyi fejedelmek a hadiépítészetben leggyakorlottabb itáliai hadmérnököket alkalmazták. Ők tervezték meg az ötszög alaprajzú, új olaszbástyás, sáncokkal övezett későreneszánsz épületegyüttest.
A modern, fülesbástyának is nevezett típus alakjánál fogva sokkal hatékonyabbá tette a várvédők munkáját.

A vár két periódusban épült fel : előbb a külső védőöv, majd a belső ötszögű várkastély.
A török veszély közeledtével János Zsigmond, Erdély első fejedelme kezdte az erődöt a kor legfejlettebb erődépítészeti ismereteinek megfelelően átalakíttatni. Már uralkodása alatt elkészült a csillag alakú külső vár Királyfia-bástyája.
A művet később Báthory István folytatta. A lengyel királyi trónt is megszerző fejedelem a kor jeles itáliai várépítőjét, Ottavio Baldigarát hozatta a városba. Ekkor épült fel az Aranyos-, a Csonka- és a Veres-bástya, illetve a fapalánkos földbástya is.
Ez utóbbit Bethlen Gábor fejedelem erősíttette meg 1618-ban. Az ő felkérésére kezdte el 1621-ben Giacomo Resti, a nagy hatású észak-itáliai építész a belső várban található reneszánsz stílusú palota építését.

A koncentrikus körökben felépített védelmi rendszer fő erőssége a vársánc volt, ahová a helyi patakot is elvezették, hogy kívülről védje a falakat.
A II. Rákóczi György megbüntetésére Erdélybe vonuló törökök csak 46 napnyi ostrom után, árulással, a sánc vizét elvezetve tudták bevenni a várat 1660-ban.
A viharos sorsú erődítmény belső vára a Habsburg uralom időszakában, a 17. és 18. században további épületekkel bővült.
Később azonban elvesztette védelmi funkcióját, napjainkban pedig sajnos már tagja a világ legveszélyeztetettebb műemlékeit számon tartó listának is.

Kapcsolódó extrák

Elsők az újkori olimpiai játékok történetében

Érdekes események, melyek először fordultak elő az újkori olimpiákon.

Egri vár (16. század)

Az egri vár a 16. századra nyerte el klasszikus formáját, és vált az új végvárrendszer...

Napóleon katonája (19. század)

A kortársak „legyőzhetetlennek” tartották I. Napóleon hadseregét, a Grande Armée-t.

Az austerlitzi csata

A napóleoni háborúk egyik legjelentősebb ütközete az austerlitzi csata volt 1805-ben.

Németország egyesítése

A 19. században porosz vezetéssel egyesültek az addig széttagolt német államok.

Tűzkerék

Bornemissza Gergely ördögi találmánya igen hatásosnak bizonyult az ostromló törökökkel...

Az amerikai polgárháború katonái

Az amerikai polgárháborúban a déli Konföderáció és az északi Unió katonái küzdöttek...

Mohandász Karamcsand Gandhi

Gandhi személye a szabadságért és az emberi jogokért való békés küzdelem jelképe az egész világon.

Kosárba helyezve!