A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Nagyváradi vár (1775)

Nagyváradi vár (1775)

„Erdély kapujának” erőssége a korabeli várépítészet mintapéldájának tekinthető.

Történelem

Címkék

Nagyváradi vár, Nagyvárad, kastély, bástya, várárok, erőd, várépítészet, belső vár, építészet, Erdély

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Nagyváradi vár

  • Bethlen-bástya
  • nyugati kapu
  • toronybástya
  • Csonka-bástya
  • Aranyos-bástya
  • belső vár
  • vártemplom
  • külső vár
  • Veres-bástya
  • keleti kapu
  • várárok
  • Királyfia-bástya

Füles bástya

Belső vár

Animáció

Narráció

Nagyvárad vára, Európa egyetlen késő középkori ötbástyás erődítménye a mai Romániában található.
A település neve is a „kis vár” jelentésű régi magyar főnévből, a „várad” szóból ered.

A 11. és a 13. század között a helység vára még csupán földsáncokkal, palánkkal, részben kőfalakkal, faszerkezetű bástyákkal ellátott erőd volt. Ez az erősség azonban a tatárjárás során, a várossal egyetemben szinte teljesen megsemmisült.
A 14. században egy szabálytalan alakú, hatszöghöz hasonló középkori vár épült a helyén. Ez már tornyokkal, várfalakkal és erős kaputornyokkal rendelkezett.

A 16. századi Közép-Európában bekövetkezett hadászati-politikai változások megkívánták egy, a kor hadászati követelményeinek jobban megfelelő erődítés meglétét Váradon.
Ezért az erdélyi fejedelmek a hadiépítészetben leggyakorlottabb itáliai hadmérnököket alkalmazták. Ők tervezték meg az ötszög alaprajzú, új olaszbástyás, sáncokkal övezett későreneszánsz épületegyüttest.
A modern, fülesbástyának is nevezett típus alakjánál fogva sokkal hatékonyabbá tette a várvédők munkáját.

A vár két periódusban épült fel : előbb a külső védőöv, majd a belső ötszögű várkastély.
A török veszély közeledtével János Zsigmond, Erdély első fejedelme kezdte az erődöt a kor legfejlettebb erődépítészeti ismereteinek megfelelően átalakíttatni. Már uralkodása alatt elkészült a csillag alakú külső vár Királyfia-bástyája.
A művet később Báthory István folytatta. A lengyel királyi trónt is megszerző fejedelem a kor jeles itáliai várépítőjét, Ottavio Baldigarát hozatta a városba. Ekkor épült fel az Aranyos-, a Csonka- és a Veres-bástya, illetve a fapalánkos földbástya is.
Ez utóbbit Bethlen Gábor fejedelem erősíttette meg 1618-ban. Az ő felkérésére kezdte el 1621-ben Giacomo Resti, a nagy hatású észak-itáliai építész a belső várban található reneszánsz stílusú palota építését.

A koncentrikus körökben felépített védelmi rendszer fő erőssége a vársánc volt, ahová a helyi patakot is elvezették, hogy kívülről védje a falakat.
A II. Rákóczi György megbüntetésére Erdélybe vonuló törökök csak 46 napnyi ostrom után, árulással, a sánc vizét elvezetve tudták bevenni a várat 1660-ban.
A viharos sorsú erődítmény belső vára a Habsburg uralom időszakában, a 17. és 18. században további épületekkel bővült.
Később azonban elvesztette védelmi funkcióját, napjainkban pedig sajnos már tagja a világ legveszélyeztetettebb műemlékeit számon tartó listának is.

Kapcsolódó extrák

A varasdi vár (16. század)

A Horvátországban álló, nagyszerűen gondozott vár méltó őrzője a dicső évszázadok emlékeinek.

Egri vár (16. század)

Az egri vár a 16. századra nyerte el klasszikus formáját, és vált az új végvárrendszer fontos láncszemévé.

Gyulai vár (16. század)

A Fehér-Körös árterületén emelt különleges téglavár legrégebbi részei feltehetően a 14. század végén épültek.

Kuruc katona

A kuruc elnevezés a 17–18. század Habsburg-ellenes felkeléseinek (több társadalmi rétegből táplálkozó) résztvevőit jelöli.

Miri várkastély (17. század)

A fehéroroszországi Mir városában található várkastély gótikus-reneszánsz stílusban épült.

Nándorfehérvár (15. század)

Nándorfehérvár vára a korabeli magyar végvárrendszer fontos láncszeme volt.

Szigligeti vár (17. század)

A Balaton-felvidéken fekvő kővár, a törökökkel szembeni végvárrendszer része volt. Építését a 13. században kezdték meg.

Címerterem

A középkori várak egyik legfontosabb helyisége a jellegzetes berendezésű és díszítésű lovagterem volt.

Diósgyőri lovagvár

Az I. Lajos által építtetett négytornyú lovagvár sokáig a mindenkori királyné tulajdonában volt, mint nászajándék.

Középkori lakótorony

A lakótorony (donzson) a virágzó középkor jellegzetes épülettípusa volt, melyet a vártól függetlenül is építettek.

Középkori torony- és bástyatípusok

Az erődítmények szerkezete a haditechnikával párhuzamosan fejlődött.

Szabolcsi földvár

A honfoglaló magyar törzsek egyikének vezéri szálláshelye volt a hatalmas, háromszög alaprajzú erődítmény.

Kosárba helyezve!