A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Nándorfehérvári csata (1456. július 4–22.)

Nándorfehérvári csata (1456. július 4–22.)

A 15. századi magyar–török összecsapások egyik legendás várostromának emlékét a déli harangszó (is) őrzi.

Történelem

Címkék

Nándorfehérvár, nándorfehérvári csata, Hunyadi, II. Mehmed, csata, diadal, Szilágyi Mihály, Kapisztrán, magyar–török, déli harangszó, vár, várostrom, harangszó, török, keresztes, had, tábor, Duna, Száva, ostrom, középkor, történelem

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Nándorfehérvár környéke

  • Hunyadi serege
  • keresztes hadak
  • keresztes tábor
  • Nándorfehérvár
  • török ágyútelepek
  • török hajózár
  • török tábor
  • Zimony
  • É
  • Duna
  • Száva

A csata folyamata

1. szakasz (1456. július 4–14.)

A törökök – a vár ágyúzásával – július 4-én megkezdték az ostromot, a Dunán (Zimony felett) pedig hajózárat alakítottak ki.
A keresztények július 14-én megkísérelték áttörni a hajózárat.
A keresztény hajókkal párhuzamosan haladt a parton a Hunyadi János és Kapisztrán János által vezetett sereg.
Állóháború alakult ki a Dunán, de a Szilágyi Mihály által kiküldött hajók végül hozzásegítették a keresztényeket a hajózár áttöréséhez. Hunyadi bejutott a várba, Kapisztrán pedig letáborozott a Száva török táborral szemközti partján.

2. szakasz (1456. július 2122.)

II. Mehmed szultán július 21-én kiadta a parancsot a döntő rohamra.
Hunyadi 4000 keresztest berendelt még a várba, így a védők létszáma 20 ezer fő körül volt, míg az ostromló török sereg 40-50 ezer főből állt.
A védők a hatalmas túlerő miatt rövidesen feladták a várost, és visszahúzódtak a várba.
Elkeseredett küzdelem bontakozott ki, mely végül magyar győzelemmel végződött. Július 22-én reggelre az utolsó törököt is kiszorították a városból.

3. szakasz (1456. július 22.)

A szultán pihenőt rendelt el. Hunyadi és Kapisztrán tiltása ellenére a várvédők és a keresztesek egy része támadást intézett a törökök ellen.
Ezt látván II. Mehmed ellentámadást indított, ám védtelenül hagyta a tüzérségét.
Hunyadi kihasználta a lehetőséget, és nehézlovasaival a várból kitörve elfoglalta a török ágyútelepeket.
A szpáhik így két tűz közé kerültek. A keresztesek elfoglalták a török tábort. A megrémült török sereg a szultánt védve, felszerelését hátrahagyva elmenekült a vár alól.

Csata szakaszai

1. szakasz (1456. július 4–14.)

A törökök – a vár ágyúzásával – július 4-én megkezdték az ostromot, a Dunán (Zimony felett) pedig hajózárat alakítottak ki.
A keresztények július 14-én megkísérelték áttörni a hajózárat.
A keresztény hajókkal párhuzamosan haladt a parton a Hunyadi János és Kapisztrán János által vezetett sereg.
Állóháború alakult ki a Dunán, de a Szilágyi Mihály által kiküldött hajók végül hozzásegítették a keresztényeket a hajózár áttöréséhez. Hunyadi bejutott a várba, Kapisztrán pedig letáborozott a Száva török táborral szemközti partján.

2. szakasz (1456. július 2122.)

II. Mehmed szultán július 21-én kiadta a parancsot a döntő rohamra.
Hunyadi 4000 keresztest berendelt még a várba, így a védők létszáma 20 ezer fő körül volt, míg az ostromló török sereg 40-50 ezer főből állt.
A védők a hatalmas túlerő miatt rövidesen feladták a várost, és visszahúzódtak a várba.
Elkeseredett küzdelem bontakozott ki, mely végül magyar győzelemmel végződött. Július 22-én reggelre az utolsó törököt is kiszorították a városból.

3. szakasz (1456. július 22.)

A szultán pihenőt rendelt el. Hunyadi és Kapisztrán tiltása ellenére a várvédők és a keresztesek egy része támadást intézett a törökök ellen.
Ezt látván II. Mehmed ellentámadást indított, ám védtelenül hagyta a tüzérségét.
Hunyadi kihasználta a lehetőséget, és nehézlovasaival a várból kitörve elfoglalta a török ágyútelepeket.
A szpáhik így két tűz közé kerültek. A keresztesek elfoglalták a török tábort. A megrémült török sereg a szultánt védve, felszerelését hátrahagyva elmenekült a vár alól.

Narráció

1. szakasz (1456. július 4–14.)

A törökök – a vár ágyúzásával – július 4-én megkezdték az ostromot, a Dunán (Zimony felett) pedig hajózárat alakítottak ki.
A keresztények július 14-én megkísérelték áttörni a hajózárat.
A keresztény hajókkal párhuzamosan haladt a parton a Hunyadi János és Kapisztrán János által vezetett sereg.
Állóháború alakult ki a Dunán, de a Szilágyi Mihály által kiküldött hajók végül hozzásegítették a keresztényeket a hajózár áttöréséhez. Hunyadi bejutott a várba, Kapisztrán pedig letáborozott a Száva török táborral szemközti partján.

2. szakasz (1456. július 2122.)

II. Mehmed szultán július 21-én kiadta a parancsot a döntő rohamra.
Hunyadi 4000 keresztest berendelt még a várba, így a védők létszáma 20 ezer fő körül volt, míg az ostromló török sereg 40-50 ezer főből állt.
A védők a hatalmas túlerő miatt rövidesen feladták a várost, és visszahúzódtak a várba.
Elkeseredett küzdelem bontakozott ki, mely végül magyar győzelemmel végződött. Július 22-én reggelre az utolsó törököt is kiszorították a városból.

3. szakasz (1456. július 22.)

A szultán pihenőt rendelt el. Hunyadi és Kapisztrán tiltása ellenére a várvédők és a keresztesek egy része támadást intézett a törökök ellen.
Ezt látván II. Mehmed ellentámadást indított, ám védtelenül hagyta a tüzérségét.
Hunyadi kihasználta a lehetőséget, és nehézlovasaival a várból kitörve elfoglalta a török ágyútelepeket.
A szpáhik így két tűz közé kerültek. A keresztesek elfoglalták a török tábort. A megrémült török sereg a szultánt védve, felszerelését hátrahagyva elmenekült a vár alól.

Kapcsolódó extrák

A középkori lovagok

A középkori lovagok nehézpáncélos lovas katonák voltak.

Hagia Sophia

A világ leghíresebb keresztény, majd muszlim vallási épülete volt, jelenleg múzeumként működik.

Viking vezér (10. század)

A viking vezéreket a törzsek választották meg tagjaik közül, a vér vagy a tett jogán.

Mongol harcos (13. század)

A mongolok hatalmas birodalmat hoztak létre rettegett harcosaiknak köszönhetően.

Borvidék

A jellegzetes arculatú tokaji borvidék borai az újkorban váltak külföldön is ismertté és...

Csontkápolna

Európa egyik legkülönösebb kápolnája Csehországban található.

Hastingsi csata (1066)

A normann Hódító Vilmos e döntő ütközetben legyőzte az angolszászokat, majd királyként...

Jameh mecset (Iszfahán, 15. század)

A mecsetet építészeti megoldásai és díszítése az iszlám művészet remekművei közé emeli.

Kosárba helyezve!