A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Napfogyatkozás

Napfogyatkozás

Ha a Nap, a Hold és a Föld egy vonalba kerül, a Hold részlegesen vagy teljesen eltakarhatja a Napot.

Földrajz

Címkék

napfogyatkozás, Nap, fogyatkozás, árnyékkúp, félárnyék, teljes árnyék, árnyék, fényjelenség, napfény, gyűrűs napfogyatkozás, Hold, Föld, égitest, csillagászat, csillagász, földrajz

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Igaz-e az állítás?\nA Hold kötött tengelyforgású.
  • Igaz-e az állítás?\nA Hold mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Föld felé.
  • Igaz-e az állítás?\nNapfogyatkozáskor a Hold kitakarja a napkorongot.
  • Igaz-e az állítás?\nTeljes napfogyatkozáskor semmi sem látszik a Napból.
  • Igaz-e az állítás?\nA Föld ugyanazon pontján kb. tízévente van teljes napfogyatkozás.
  • Igaz-e az állítás?\nGyűrűs napfogyatkozáskor a Hold földközelben található.
  • Az égitestek hogyan helyezkednek el egymáshoz képest napfogyatkozáskor?
  • Mennyi idő alatt kerüli meg a Hold a Földet?
  • A Nap, a Hold és a Föld keringési síkja hogyan helyezkedik el napfogyatkozáskor?
  • Mit jelent az, hogy a Hold kötött tengelyforgású?
  • Mit jelent a teljes árnyék?
  • Mit jelent a félárnyék?
  • Mikor látunk teljes napfogyatkozást?
  • Mikor látunk részleges napfogyatkozást?
  • Mikor látunk gyűrűs napfogyatkozást?

Jelenetek

Az égitestek helyzete

  • Nap
  • napfény
  • Hold
  • Föld

A napfogyatkozás egy különleges, szabad szemmel is látható jelenség. Fogyatkozás akkor történik, amikor valahonnan nézve egy égitest többé vagy kevésbé eltakar egy másikat.
A Hold ugyanakkorának látszik az égen, mint a Nap. Napfogyatkozás esetén a Hold a Földről nézve kitakarja a napkorongot. Ez abban az esetben következhet be, amikor a Hold – keringése során – áthalad a Nap és a Föld között és a Nap, a Hold, és a Föld egy vonalban található. A Hold havonta egyszer áthalad a Nap és a Föld között, mégsincs minden hónapban napfogyatkozás, mert a Hold pályájának a síkja kissé eltér a Föld Nap körüli pályájának a síkjától.

Árnyékkúpok

  • Nap
  • napfény
  • Föld
  • Hold
  • holdpálya - A Hold a Földet ellipszis alakú pályán 27,3 nap alatt kerüli meg. A Hold keringésének időtartama egybeesik tengely körüli forgásának időtartamával, azaz a Hold mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Föld felé. Ezt nevezik kötött tengelyforgásnak.
  • félárnyék - Penumbra, a Nap sugarainak egy része jut el ide.
  • teljes árnyék - Umbra, itt nincs direkt napsugárzás.

A Nappal ellentétes oldalon van egy árnyékkúp, amit a Föld vet. De a Holdnak is van árnyékkúpja a Nappal ellentétes irányban.

Teljes napfogyatkozás

  • Nap
  • napfény
  • Föld
  • Hold
  • holdpálya - A Hold a Földet ellipszis alakú pályán 27,3 nap alatt kerüli meg. A Hold keringésének időtartama egybeesik tengely körüli forgásának időtartamával, azaz a Hold mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Föld felé. Ezt nevezik kötött tengelyforgásnak.
  • félárnyék - Penumbra, a Nap sugarainak egy része jut el ide.
  • teljes árnyék - Umbra, itt nincs direkt napsugárzás.

A Hold keringése során előfordulhat, hogy a Nap, a Hold és a Föld keringési síkja éppen egybeesik. A Hold a Föld és a Nap közé kerül, ilyenkor van újhold. A Hold a Naptól kapott árnyékát a Földre veti. Hogyan láthatjuk ezt a jelenséget a Földről szemlélve?
Azt látjuk, hogy a Hold kitakarja a napkorongot. A földi megfigyelő ekkor éppen napfogyatkozást lát. Azonban attól függően, hogy a megfigyelő éppen hol tartózkodik, a fogyatkozás égi látványa különböző lehet.

A Nap sugarai folyamatosan világítják a Földet, amíg közbe nem lép a Hold. Ekkor a Hold fogja fel a látható fény egy részét. Előáll az a fedési helyzet, amelyben valamelyik égitest részben vagy egészen elfed, kitakar előlünk egy másikat.
A Nap korongja elfogy a szemünk láttára. Egésze vagy egy része egy ideig nem látható a Földről.
A Naphoz képest mind a Hold, mind a Föld mozog, ezért az árnyék végigszalad bolygónk felszínén egy keskeny, 250 km-nél kisebb sávban. Ha ebből a sávból figyeljük a Napot, amikor a Hold árnyékkúpja eléri bolygónk felszínét, teljes napfogyatkozás tanúi lehetünk. Hirtelen minden elsötétül. Vagyis nem teljesen, mert épp ekkor válik láthatóvá a Nap kromoszférája és a koronája.
A látvány legfeljebb 8 percig tart. Mivel az árnyéksáv nagyon keskeny, a Föld egy-egy pontján csak kb. 300 évente következik be teljes fogyatkozás.

Részleges napfogyatkozás

  • Nap
  • napfény
  • Föld
  • Hold
  • holdpálya - A Hold a Földet ellipszis alakú pályán 27,3 nap alatt kerüli meg. A Hold keringésének időtartama egybeesik tengely körüli forgásának időtartamával, azaz a Hold mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Föld felé. Ezt nevezik kötött tengelyforgásnak.
  • félárnyék - Penumbra, a Nap sugarainak egy része jut el ide.
  • teljes árnyék - Umbra, itt nincs direkt napsugárzás.

Ha a megfigyelő a Hold félárnyékában van, láthatja, hogy a Hold csak részben takarja el a napkorongot, ilyenkor részleges napfogyatkozás van. Ez a jelenség mintegy ezer km-es szélességű sávban figyelhető meg. A teljes napfogyatkozás elején és végén is mindig tapasztalható.

Mivel a Föld és a Hold távolsága az ellipszis alakú pálya miatt nem állandó, amikor a Hold az átlagosnál távolabb van a Földtől, a Hold árnyékkúpjának a hegye nem éri el a Földet, és a Hold kisebb átmérőjűnek látszik, mint a Nap, a Hold pereme körül a napkorong fényesen ragyogó szélét láthatjuk. Ez az ún. gyűrűs napfogyatkozás.

Narráció

A napfogyatkozás egy különleges, szabad szemmel is látható jelenség. Fogyatkozás akkor történik, amikor valahonnan nézve egy égitest többé vagy kevésbé eltakar egy másikat.
A Hold ugyanakkorának látszik az égen, mint a Nap. Napfogyatkozás esetén a Hold a Földről nézve kitakarja a napkorongot. Ez abban az esetben következhet be, amikor a Hold – keringése során – áthalad a Nap és a Föld között és a Nap, a Hold, és a Föld egy vonalban található. A Hold havonta egyszer áthalad a Nap és a Föld között, mégsincs minden hónapban napfogyatkozás, mert a Hold pályájának a síkja kissé eltér a Föld Nap körüli pályájának a síkjától.

A Nappal ellentétes oldalon van egy árnyékkúp, amit a Föld vet. De a Holdnak is van árnyékkúpja a Nappal ellentétes irányban.

A Hold keringése során előfordulhat, hogy a Nap, a Hold és a Föld keringési síkja éppen egybeesik. A Hold a Föld és a Nap közé érkezik. A Hold a Naptól kapott árnyékát a Földre veti. Ezt érzékeljük napfogyatkozásnak. Azt látjuk, hogy a Hold kitakarja a napkorongot.

Teljes napfogyatkozást a Hold árnyékának közepén, egy 100-200 km-es sávban lehet megfigyelni. A látvány legfeljebb nyolc percig tart. A Föld egy meghatározott pontján csupán körülbelül 300 évenként figyelhetünk meg teljes napfogyatkozást. Ennek oka, hogy a Hold és a Föld keringési pályájának síkja 5 fokos szöget zár be egymással, ezért a Hold árnyéka legtöbbször nem érinti a Föld felszínét.
A teljes napfogyatkozás sávjától távolodva azt látjuk, hogy a Hold csak részben takarja el a napkorongot, ilyenkor részleges napfogyatkozás van. Ez a jelenség mintegy ezer kilométeres sávban figyelhető meg. A teljes napfogyatkozás elején és végén is részleges napfogyatkozást tapasztalunk.

Kapcsolódó extrák

Holdfogyatkozás

Holdfogyatkozáskor a Hold a Föld árnyékkúpjába kerül.

A Hold

A Hold a Föld kísérője, egyetlen mellékbolygója.

A Hold fényváltozásai

A Föld körüli keringés során a Hold megvilágított féltekéjének a Föld adott pontjáról látható része változik.

A Holdra szállás: 1969. július 20.

Az Apollo–11 legénységének egyik tagja, Neil Armstrong volt az első ember, aki a Hold felszínére lépett.

A Nap

A Nap átmérője Földünkének kb. 109-szerese. Anyagának nagy része hidrogén.

A Nap útja a Föld nevezetes szélességi körein

A Nap látszólagos napi járása a Föld tengely körüli forgásának a következménye.

A Naprendszer élete

A Nap és a bolygók egy porfelhő kb. 4,5 milliárd éve megkezdődött összesűrűsödésével alakultak ki.

A Tejútrendszer

Galaxisunk kb. 100 000 fényév átmérőjű, benne több 100 milliárd csillag található, ezek egyike a Nap.

Az Apollo–15 küldetés (a holdjáró)

Az animáció az amerikai Apollo–15 küldetése során használt kétszemélyes holdjárót mutatja be.

Bolygók, méretek

A Nap körül a belső kőzetbolygók és a külső, nagyméretű gázbolygók keringenek.

Tengerjárás

A Hold gravitációs hatása miatt kialakul a tengerek árapályjelensége.

A Föld és a Hold kialakulása

Az animáció a Föld és a Hold kialakulását mutatja be.

Fényvisszaverődés és fénytörés

Két, különböző törésmutatójú közeg határán a fénysugár törik, illetve visszaverődik.

Kosárba helyezve!