A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Nitrogén (N₂) (középfok)

Nitrogén (N₂) (középfok)

Színtelen, szagtalan, nem reakcióképes gáz, a levegő 78,1 térfogatszázalékát alkotja.

Kémia

Címkék

nitrogén, nitrogénmolekula, elemmolekula, kötésszerkezet, kovalens kötés, szigma kötés, pí kötés, háromszoros kötés, apoláris, inert gáz, levegő, ammónia, nitrogénkörforgás, nitrogénkötő baktérium, szervetlen kémia, kémia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Golyó és pálcika

Nitrogén (N₂)

nitrogen

Adatok

Moláris tömeg: 28,013 g/mol

Olvadáspont: –210 °C

Forráspont: –195,8 °C

Relatív sűrűsége (levegő = 1): 0,5963

Tulajdonságok

Színtelen, szagtalan, szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú. Apoláris molekula. A molekulában az atomok között háromszoros kötés van, a kötés energiája nagy, ezért más elemekkel nehezen lép reakcióba, azaz inert gáz.
Vízben csak kis mértékben oldódik. Megfelelő körülmények között hidrogénnel egyensúlyra vezető reakcióban ammóniává egyesül. A természetben villámláskor az oxigénnel nitrogén-monoxiddá egyesül.

Előfordulás, előállítás

A levegő 78,1 térfogat%-a nitrogén. A nitrogén a földkéreg 33. leggyakoribb eleme. Széles körben elterjedt vegyülete a chilei salétrom. A légkör és a bioszféra között megvalósuló folyamatos nitrogéncserét nitrogénkörforgásnak nevezzük. A levegőből a nitrogénkötő baktériumok kötik meg.
A nitrogén az élő szervezeteknek is fontos alkotóeleme, a nukleinsavakban, fehérjékben is előfordul. Ipari mennyiségben levegő cseppfolyósításával, frakcionált desztillációjával állítják elő.

Felhasználás

Leggyakrabban inert atmoszféraként tűz- és robbanásveszélyes területeken, illetve hűtőanyagként használják. Az ammónia- és a salétromsavgyártás egyik kiinduló alapanyaga. A folyékony nitrogént hűtésre, fagyasztásra használják.

Térkitöltés

Kötésszerkezet

  • x
  • y
  • z

Narráció

Kapcsolódó extrák

A nitrogén körforgása

A légköri nitrogént baktériumok kötik meg, majd az élőlények különböző vegyületek formájában hasznosítják.

A nitrogénmolekula kötései

A két N-atomot összekapcsoló egy szigma- és két pi-kötést szemlélteti az animáció.

Hidrogén (H₂)

Színtelen, szagtalan, a levegőnél kisebb sűrűségű gáz. A világegyetem leggyakoribb eleme.

Hidrogén-szulfid, kén-hidrogén (H₂S)

Színtelen, záptojás szagú, mérgező gáz. Gyógyvizek és ásványvizek is tartalmaznak kén-hidrogént.

Hidrogénmolekula kialakulása

A hidrogénmolekulában a hidrogénatomokat kovalens kötés tartja össze.

Molekulafeladatok I. (Kötések)

A kötéstípusok gyakorlását szolgáló feladat.

Nitrátion (NO₃⁻)

A növények legfontosabb nitrogénforrása, összetett ion.

Nitrogén (N₂) (alapfok)

Színtelen, szagtalan, nem reakcióképes gáz, a levegő 78,1 térfogatszázalékát alkotja.

Nitrogén-dioxid (NO2)

Vörösesbarna színű, mérgező gáz, pár nélküli elektronja következtében reakcióképes.

Nitrogén-monoxid (NO)

Színtelen, levegőnél nagyobb sűrűségű gáz, mely a salétromsavgyártás egyik intermedierje.

Oxigén (O₂) (középfok)

A Föld leggyakoribb eleme, mely az élethez nélkülözhetetlen.

Víz (H₂O)

A víz hidrogén és oxigén nagyon stabil vegyülete, mely az élethez nélkülözhetetlen. A természetben mindhárom halmazállapotban előfordul.

Ammónia (NH₃)

Színtelen, szúrós szagú gáz, melynek vizes oldata a szalmiákszesz.

Ammónia előállítása elemeiből (Haber–Bosch-eljárás)

Az ammóniát elemeiből az iparban magas hőmérsékleten, nagy nyomáson vaskatalizátor jelenlétében állítják elő.

Ammónia és hidrogén-klorid reakciója

Ammónia és hidrogén-klorid reakciója során ionkötésű vegyület, ammónium-klorid keletkezik.

Ammóniumion (NH₄⁺)

Ammóniából protonfelvétellel (datív kötéssel) képződő összetett ion.

Salétromossav (HNO₂)

A nitrogén egyik oxosava. Színtelen, szúrós szagú, közepesen erős sav, mely csak híg vizes oldat formájában létezik.

Salétromsav (HNO₃)

A nitrogén egyik oxosava. Színtelen, szúros szagú, erősen oxidáló hatású vegyület.

Kosárba helyezve!